| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Képviselő-testületi ülések
2024. Május 23., Csütörtök, 09:00
2012. Október 25., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
2. napirendi pont:
Jelentés Kőszeg város környezeti állapotáról.
Tisztelt Képviselő-testület!
Az önkormányzatokról szóló törvény a helyi önkormányzatok részére környezetvédelmi feladatokat állapít meg, melyeknek megoldására önkormányzatunk is rendeleteket alkotott:
• 14/1994. (VI.1.) a köztisztaság fenntartásáról
• 18/1994. (IX.1.) a külterületi rendről
• 4/1999. (III.1.) a zaj- és rezgésvédelemről
• 1/2000. (II. 1.) a közterület-használatról és a városkép védelméről
• 5/2001. (IV.1.) a parkolási rendről
• 17/2001. (XII.1.) a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról
• 21/2001. (XI.1.) a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos köztisztasági közszolgáltató kötelező igénybevételéről
• 27/2004. (XI.1.) a természeti értékek helyi védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól
• 35/2005. (XI.1.) a történelmi belváros gépjármű-közlekedésének szabályairól
• 46/2006. (XII. 22.) Kőszeg város helyi építési szabályzatáról és a város szabályozási tervéről
• 28/2009. (IX. 14.) Kőszeg város helyi építési szabályzatáról és a város szabályozási tervéről szóló 46/2006.(XII. 22.) rendelet módosításáról
A törvény értelmében a város környezeti állapotáról évente tájékoztatni kell a lakosságot. Ez évi tájékoztatást ezen előterjesztéssel teszem meg.
Közös érdekünk a környezet tisztaságának megőrzése, a talaj, a levegő, és a víz szennyezésének megakadályozása, így biztosítva az egészséges, élhetőbb környezetet.
a) Települési környezet tisztasága
Továbbra is problémát jelent az utcai hulladékgyűjtők állapota. A felmérésről tavaly beszámoltunk, forráshiány miatt nem történt változás.
A Kőszegi Városüzemeltető és Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft.-nek köszönhetően a közterületek tiszták.
A volt posztógyár területe változatlan. Az olajjal szennyezett területre vonatkozóan a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a beruházó Innovációs Park Kőszeg Kft-t szennyezés-mentesítésre kötelezte. A határidő 2010. december volt. A társaság halasztást kért 2011. év végéig. Azonban ebben az évben sem kezdték meg a kármentesítést, ezért a Felügyelőség visszavonta a határozatát és azonnali kármentesítést írt elő. Kötelezett a Főfelügyelőséghez fordult jogorvoslatért. A másodfok az eltelt egy évben még nem válaszolt. (Megkerestük őket, tájékoztatásukat várjuk.)
b) Zöldterület gazdálkodás, kertészet, parkfenntartás
A munkát a kft végzi 1 fő kertészmérnök csoportvezető és 5 fő állandó fizikai dolgozóval. A 4-6 fő közhasznú foglalkoztatott idén nagy segítséget jelentett. A karbantartandó területek, parkok, fasorok egyre szebbek, gondozottabbak.
Idén májusban beneveztünk a Virágos Magyarországért környezetszépítési mozgalomba. A több száz indulóból álló versenyben jelenleg az első négyben van Kőszeg.
Ma az Európai Virágos Városok és Falvak versenyében már 12 ország vesz részt, 1994-óta Magyarország is. Ez Európa legnagyobb múltra visszatekintő versenye. A kezdetek Franciaországba nyúlnak vissza, ahol az első virágosítási versenyt 1959-ben szervezték. A program célja a vendégváró országkép kialakításának elősegítése, a településkép esztétikus megjelenítése, növényekkel történő díszítése, a környezetvédelem és a környezetgazdálkodás ökológiai követelményeire tekintettel. Új zöldfelületek, parkok, fasorok létesítése, fenntartása, kulturált, egészséges környezet kialakítása, közterek, utcák, épületek, intézmények virágosítása, növénykiültetések a lakosság bevonásával, részvételével, továbbá a település műemlékeinek, épületeinek, turisztikai és kulturális értékeinek megőrzése.
c) Csapadékvíz-elvezetés
A város csapadékvíz elvezető rendszerének felülvizsgálata befejeződött. A csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztésére idén nem volt lehetőség. A hálózat nagy része elavult. A felszín alattiak sok esetben több mint száz éves falazott csatornák, és betoncsatornák. A rendszer nincsen megfelelően kialakítva ill. karbantartva, funkcióját nem igazán tölti be. Intenzív esőzések esetén a csatornák hamar megtelnek, a rendszer nem bírja elvezetni a csapadékot.
A 178/2011.(X.27.) képviselő-testületi határozat alapján beadott a „Kőszeg vízkárelhárítási rendszerének fejlesztése” megnevezésű pályázat sajnos nem nyert.
d) Kommunális szennyvízkezelés, gyűjtés, elvezetés, tisztítás
A szennyvíz tisztítása a szombathelyi szennyvíz tisztítóban történik. A szennyvíztisztító a környező települések közös beruházásában valósult meg.
A szennyvíz rákötések felülvizsgálata folyamatos (a csapadékcsatornába való bekötés miatt).
Kérésünknek megfelelően a Vas Megyei Víz- és Csatornamű ZRt. elkészítette a 2011-es évre vonatkozó „Kőszeg város szennyvízelvezetése” megnevezésű tájékoztatóját. A kőszegi végátemelőre ~220,000, m3/év idegenvíz többlet érkezik. Ez a többlet az átemelőket és a szennyvíztisztító telepet terheli. Esőzések esetén lökésszerű többlet terhelést okoz. A társaság folyamatosan végez füstgázgenerátoros csatorna vizsgálatot az egész város területén.
A város belterületét figyelembe véve majdnem teljes a csatornázottság. 2012-ben a Forintos Mátyás utca folytatása van tervezés alatt.
e) Ivóvízellátás
„Magyarország egyik legfontosabb és pótolhatatlan kincse a talajban lévő víz.”
A város belterületén, és az üdülőövezetekben 95%-ban megoldott az ivóvízellátás. 2012-ben a Forintos Mátyás utcában a szennyvízhálózat fejlesztésével együtt az ivóvízellátás kiépítése van tervezés alatt.
Kőszeg ivóvizét a legnagyobb mennyiségtől haladva a legkevesebb felé a Rőti völgyi-, Perenyei-, Regionális rendszer-, Kövi dűlő 3-as kút- és a József forrás vízművei adták. A Rőti völgyi vízmű hidrogeológiailag sérülékeny területre épült, a védendő terület átnyúlik Ausztriába. 2012. szeptember 15-től a Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve megtiltotta, hogy a foglalt Józsf-forrás és a Kövi-dűlői nagyátmérőjű ásott kutak vizét Kőszeg város közcélú ivóvízvezetékébe táplálják, és az ivóvíz-ellátási rendszerébe felhasználják.
Az ivóvizet acél és azbesztcement csövek szállítják a felhasználóhoz. Európában, hazánkban és Kőszegen is az 50-es évektől a vízellátó hálózatokban egyre nagyobb mértékben használtak azbesztcement csöveket. Magyarországi vízhálózatokban jelen pillanatban is 40% körüli az említett csőtípus részesedése, jelentős részük 40 évnél öregebb, így lassan megközelítik tervezési élettartamuk végét.
Közterületen összesen 5 helyen volt csőtörés (bontási kérelmek alapján).
Kérésünkre a Vas Megyei Víz- és Csatornamű ZRt. elkészítette a 2011-es évre vonatkozó „Kőszeg város vízellátása” című tájékoztatóját.
A hálózat cseréje az anyagi forrásokhoz mérten elkezdődött.
Az emberi fogyasztásra szolgáló víz minőségére vonatkozóan előírásokat fogalmaz meg az EU. A jogharmonizációs program értelmében az emberi fogyasztásra szolgáló víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv átvételének teljesítése érdekében szükséges a nitrát-eltávolítás, valamint a vízfertőtlenítés hatékonyságának növelése, az arzénre vonatkozó határérték 50-ről 10 µg/l-re való csökkentése. Ezt csak fokozatosan, illetve hosszú távú koncepció alapján lehet megvalósítani. A legnagyobb feladatot az ivóvíz arzén-, ammónium- és nitrát-tartalmának szigorítása jelenti. Az Ötv. 8. § (4) bekezdése az önk-ok kötelező feladatává tette az egészséges ivóvízellátásról történő gondoskodást. Országosan a szolgáltatott ivóvíz minősége egyes településeken néhány paraméterben elmarad az Európai Unió által elfogadott határértékektől. Fontos a 98/83/EK irányelv azon lényeges eleme, amely szerint az ivóvíz megfelelő minőségét a fogyasztói csapon kell biztosítani (eddig a szolgáltatási pontig kellett a minőséget garantálni), ami érzékenyen érinti az önk-i tulajdonban és üzemeltetésben működő vízműveket! Az emberi fogyasztásra szolgáló víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv hazai jogrendbe illesztésével összefüggő feladatokat a 2060/2001. (IV. 2.) Korm. határozat tartalmazza, amely előírja az ivóvízminőség- javító program végrehajtásának részletes előkészítését és finanszírozási rendszerének kidolgozását; az ivóvízminőség-javító program végrehajtását; a közüzemi vízszolgáltatás feltételeinek szabályozását.
f) Kommunális hulladékkezelés
2001-ben átadásra került a Kőszeg-hegyaljai Regionális Hulladéklerakó, üzemeltetője a Városgondnokság.
A szolgáltatási terület két település kivételével (Gyöngyösfalu, Lukácsháza) a teljes Kőszegi Kistérség, és a PARKOM Kft. szolgáltatási területéről is befogadja a települési hulladékot. Az ellátott lakosság száma kb.: 16000 fő. A hulladéklerakót gázkezelő rendszerrel kell ellátni. Ennek a költségeit az érintett önkormányzatok nem tudják vállalni, így sajnos a lakosságra kell terhelni. A szemétszállítási díj így sem fogja meghaladni a szombathelyi díjakat.
A hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata megtörtént, új Egységes Környezethasználati Engedély került kiadásra, amely 5 évig érvényes, azaz 2015-ig.
A telepen hulladékudvar is működik: szelektív hulladékgyűjtés, komposztáló, építési törmelékdaráló. Szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas szigetek vannak kialakítva a város több pontján (20db). (A régi szemétlerakó rekultivációja 2010-ben befejeződött.)
A Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás pályázati források bevonásával kívánja kiépíteni, fenntartani és üzemeltetni a regionális szilárd hulladékgazdálkodási rendszert, valamint a társult tagönkormányzatok területén a bezárt települési szilárdhulladék lerakók rekultivációját. 2015 után a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program ad majd megoldást a hulladék kezelésére. A program célja a társult településeken a hulladékgazdálkodás egyes feladatainak ellátása, ezen belül kiemelten a szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztése, illetve a hulladékok jogszabályi előírásoknak megfelelő arányú, anyagában történő hasznosításának elősegítése. Többek között egyik eleme a kőszegi hulladékudvar felújítása és bővítése. A beruházások 2014. első félévében befejeződhetnek. A rendszer üzemeltetése várhatóan 2014-ben indul.
g) Lakossági és közszolgáltatási eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem
A 80/1999. (VI. 11.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően 47 telepengedéllyel működő vállalkozás található, a tavalyi 61-el szemben.
Zaj- és légszennyezés szempontjából az érintett szakhatóságok megvizsgálták a telephelyeket és azokat működésre alkalmasnak találták.
Továbbra is néhány ipari- és vendéglátóhelyen időszakosan problémát jelent a zajterhelés. A vendéglátóhelyeknél ez abból is adódik, hogy a hatósági osztályon bejelentett nyitvatartási időn túl is nyitva vannak, ill. esetenként a vendégek a bejárat előtt hangoskodnak.
A 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 10.§(1) alapján három esetben folyik környezeti zajkibocsátási határérték megállapítása.
Bejelentés kötelezett légszennyező forrás kevés van, és mindenhol határértéken belüli az emisszió.
Nagyobb gond a lakosság által okozott légszennyezés, a háztartási hulladékok, műanyagok és a „kábel” égetése. Elviselhetetlen és az egészségre ártalmas a műanyagok égetésével okozott füst. A 306/2010.(XII.23.) Korm rendelet 36.§ (2) bekezdés alapján az 500kWth névleges bemenő hőteljesítmény esetén a jegyző rendelkezik hatáskörrel. Több esetben történt helyszíni ellenőrzés a rendőrség támogatásával. Egy esetben sem sikerült tetten érni az elkövetőt.
h) Helyi közlekedésszervezés
A város jó színvonalú közlekedéséhez jó állapotú utakra, megfelelő számú parkolóra, jó tömegközlekedésre, és a megváltozott igényekhez igazodó forgalmi rendre van szükség.
Az utak állapotának javítása folyamatosan, a lehetőségek szerint, az elnyert pályázatokból finanszírozható.
A belvárosban fizetőparkoló rendszer működik, bővítése folyamatos. Kisebb fennakadásokkal, de jól üzemel. A jelenlegi helyi járatos buszok a legtöbb esetben üresen közlekednek. Ez a szolgáltatás minőségének, ill. annak köszönhető, hogy a távolsági járatok körbemennek a városban. Kisebb, és „zöld” buszokkal kell megoldani a helyi közlekedést. A szolgáltatás minőségének javításával más útvonalak is bekapcsolhatóak lennének.
Megvizsgáltuk egy városszéli parkoló és buszpályaudvar létrehozásának lehetőségét. Célszerű a vasútállomás közelében kialakítani. Rövid távon nem megoldható a probléma. Mai elvárásoknak megfelelő, stratégiailag tervezett közlekedési csomópont kialakítása indokolt. A tervezésnél figyelembe kell venni a GYESEV tapasztalatait ill. szándékát is. Városfejlesztési koncepciót kell felállítani, és részévé kell tenni a lehetséges megoldást. A Petőfi térre tervezett buszpályaudvar területe, és a volt bútorszövetgyár területe alkalmas buszpályaudvar, parkoló, és egyéb közszolgáltatás céljára is. Megközelítés szempontjából nagyon ideális a terület, mert közel van a vonatpályaudvar, és a 87-es számú főútról közvetlenül elérhető. A távolsági buszok és személyautók forgalma így csökkenthető a városban.
A környező lakott területek kerékpárutakkal való összeköttetése megfelelő pályázat hiányában nem megoldott.
i) Energiagazdálkodás
Az energiagazdálkodás környezetvédelmi szempontú fejlesztésének legfontosabb módja az energiahatékonyság fejlesztése, valamint a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése. Kétséget kizáróan ez globális követelmény!
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 89/2012. (V. 31.) számú határozattal energetikai cselekvési kerettervet fogadott el. A terv végrehajtása során jelenősen javulni fog az energia felhasználásának hatékonysága, és az alternatív energia részesedése.
Példaértékű beruházás a Béri Balog Ádám Általános Iskola felújítása, a terv részeként 6db sík-kollektort helyeznek el a melegvíz-előállítás rásegítéseként.
A Jurisics Miklós Gimnázium leány és fiú kollégium energetikai felújítására és rekonstrukció elvégzésére közbeszerzési eljárást folytattunk le. Jelenleg a nyertes ajánlat kihirdetése után a szerződéskötési moratórium lejártát várjuk.
j) Rendkívüli környezetszennyezés, környezetkárosítás, bírságok
Környezetvédelmi bírság kiszabására nem került sor.
Az Európai Unió több évtizedes munka eredményeként rendkívül átfogó környezetvédelmi szabályozást dolgozott ki. Az uniós környezetvédelmi előírások a legszigorúbbak közé tartoznak a világon. Napjainkban a legfontosabb célt az éghajlatváltozás megfékezése, a biológiai sokféleség megőrzése, a környezetszennyezésnek tulajdonítható egészségkárosodás mérséklése és a természetes erőforrások felelősségteljesebb felhasználása jelenti. Ezek a célok mindenekelőtt a környezet védelmére irányulnak, a megvalósításuk érdekében tett erőfeszítések – az innováció és a vállalkozói tevékenység ösztönzése révén – a gazdasági növekedést is elősegítik!
A célok elérése érdekében folytatni kell a kijelölt feladatokat:
- A városi utcai hulladékgyűjtők cseréje, és számának növelése
- Zöldterületek fásítása és a gazdálkodás fejlesztése
- Csapadékvíz elvezető hálózat felújítása
- Szennyvízhálózat felújítása, bővítése
- Az ivóvíz minőségének javítása a nemzeti jogrendbe átültetett 98/83/EK irányelv alapján
- A levegőtisztaság védelmi előírások betartatása
- Városfejlesztési koncepció kidolgozása, megvalósítása
- Kerékpárutak kialakítása, kiépítése
- Megújuló energiák felhasználásának elősegítése
k) A szelídgesztenyefa és a dió károsítója
A szelídgesztenyét támadó endótiás kéregrák (Cryphonectria parasitica) ellen a „hipovirulencia” jelenség felismerése ígér megoldást. Kutatások alapján a gyógyulás 90%-os. Megoldást jelenthetne a kórokozónak ellenálló fajták előállítása is. Sajnos az Európában és az Észak-Amerikában honos szelídgesztenye-fajok kifejezetten érzékenyek. A kínai szelídgesztenye nagyfokú rezisztenciát mutat a kórokozóval szemben, viszont hordozza a virulens törzset (valószínű, hogy Kínából származik a kéregrákot okozó gomba).
2012 nyarán Magyarországon is igazolta a hatóság az Észak-Amerikából származó nyugati dióburok-fúrólégy jelenlétét. Fontos feladatunk a karantén listán szereplő károsító terjedésének megakadályozása. Felszámolására nincs lehetőség, feladatunk terjedésének visszaszorítása, ehhez a termelők és a lakosság aktív közreműködése is szükséges! Hirdetményben hívtuk fel rá a figyelmet, hogy ha valaki úgy véli, hogy a kifejlett egyedet látja, azonnal értesítenie kell az illetékes megyei növényvédelmi hatóságot.
(Víztározó elhinarasodása…)
A további gazdasági és társadalmi fejlődés a környezet minőségétől, természeti erőforrásaitól, ezek racionális használatától és védelmétől függ!
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a beszámoló elfogadására.
A Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Rendészeti Bizottság a beszámolót megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra ajánlja.
Kőszeg, 2012. október 18.
A polgármester nevében és megbízásából:
Schrott Tamás s. k.
környezetvédelmi ügyintéző
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a „Jelentés a város környezeti állapotáról” című beszámolót.
Jelentés Kőszeg város környezeti állapotáról.
Tisztelt Képviselő-testület!
Az önkormányzatokról szóló törvény a helyi önkormányzatok részére környezetvédelmi feladatokat állapít meg, melyeknek megoldására önkormányzatunk is rendeleteket alkotott:
• 14/1994. (VI.1.) a köztisztaság fenntartásáról
• 18/1994. (IX.1.) a külterületi rendről
• 4/1999. (III.1.) a zaj- és rezgésvédelemről
• 1/2000. (II. 1.) a közterület-használatról és a városkép védelméről
• 5/2001. (IV.1.) a parkolási rendről
• 17/2001. (XII.1.) a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról
• 21/2001. (XI.1.) a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos köztisztasági közszolgáltató kötelező igénybevételéről
• 27/2004. (XI.1.) a természeti értékek helyi védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól
• 35/2005. (XI.1.) a történelmi belváros gépjármű-közlekedésének szabályairól
• 46/2006. (XII. 22.) Kőszeg város helyi építési szabályzatáról és a város szabályozási tervéről
• 28/2009. (IX. 14.) Kőszeg város helyi építési szabályzatáról és a város szabályozási tervéről szóló 46/2006.(XII. 22.) rendelet módosításáról
A törvény értelmében a város környezeti állapotáról évente tájékoztatni kell a lakosságot. Ez évi tájékoztatást ezen előterjesztéssel teszem meg.
Közös érdekünk a környezet tisztaságának megőrzése, a talaj, a levegő, és a víz szennyezésének megakadályozása, így biztosítva az egészséges, élhetőbb környezetet.
a) Települési környezet tisztasága
Továbbra is problémát jelent az utcai hulladékgyűjtők állapota. A felmérésről tavaly beszámoltunk, forráshiány miatt nem történt változás.
A Kőszegi Városüzemeltető és Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft.-nek köszönhetően a közterületek tiszták.
A volt posztógyár területe változatlan. Az olajjal szennyezett területre vonatkozóan a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a beruházó Innovációs Park Kőszeg Kft-t szennyezés-mentesítésre kötelezte. A határidő 2010. december volt. A társaság halasztást kért 2011. év végéig. Azonban ebben az évben sem kezdték meg a kármentesítést, ezért a Felügyelőség visszavonta a határozatát és azonnali kármentesítést írt elő. Kötelezett a Főfelügyelőséghez fordult jogorvoslatért. A másodfok az eltelt egy évben még nem válaszolt. (Megkerestük őket, tájékoztatásukat várjuk.)
b) Zöldterület gazdálkodás, kertészet, parkfenntartás
A munkát a kft végzi 1 fő kertészmérnök csoportvezető és 5 fő állandó fizikai dolgozóval. A 4-6 fő közhasznú foglalkoztatott idén nagy segítséget jelentett. A karbantartandó területek, parkok, fasorok egyre szebbek, gondozottabbak.
Idén májusban beneveztünk a Virágos Magyarországért környezetszépítési mozgalomba. A több száz indulóból álló versenyben jelenleg az első négyben van Kőszeg.
Ma az Európai Virágos Városok és Falvak versenyében már 12 ország vesz részt, 1994-óta Magyarország is. Ez Európa legnagyobb múltra visszatekintő versenye. A kezdetek Franciaországba nyúlnak vissza, ahol az első virágosítási versenyt 1959-ben szervezték. A program célja a vendégváró országkép kialakításának elősegítése, a településkép esztétikus megjelenítése, növényekkel történő díszítése, a környezetvédelem és a környezetgazdálkodás ökológiai követelményeire tekintettel. Új zöldfelületek, parkok, fasorok létesítése, fenntartása, kulturált, egészséges környezet kialakítása, közterek, utcák, épületek, intézmények virágosítása, növénykiültetések a lakosság bevonásával, részvételével, továbbá a település műemlékeinek, épületeinek, turisztikai és kulturális értékeinek megőrzése.
c) Csapadékvíz-elvezetés
A város csapadékvíz elvezető rendszerének felülvizsgálata befejeződött. A csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztésére idén nem volt lehetőség. A hálózat nagy része elavult. A felszín alattiak sok esetben több mint száz éves falazott csatornák, és betoncsatornák. A rendszer nincsen megfelelően kialakítva ill. karbantartva, funkcióját nem igazán tölti be. Intenzív esőzések esetén a csatornák hamar megtelnek, a rendszer nem bírja elvezetni a csapadékot.
A 178/2011.(X.27.) képviselő-testületi határozat alapján beadott a „Kőszeg vízkárelhárítási rendszerének fejlesztése” megnevezésű pályázat sajnos nem nyert.
d) Kommunális szennyvízkezelés, gyűjtés, elvezetés, tisztítás
A szennyvíz tisztítása a szombathelyi szennyvíz tisztítóban történik. A szennyvíztisztító a környező települések közös beruházásában valósult meg.
A szennyvíz rákötések felülvizsgálata folyamatos (a csapadékcsatornába való bekötés miatt).
Kérésünknek megfelelően a Vas Megyei Víz- és Csatornamű ZRt. elkészítette a 2011-es évre vonatkozó „Kőszeg város szennyvízelvezetése” megnevezésű tájékoztatóját. A kőszegi végátemelőre ~220,000, m3/év idegenvíz többlet érkezik. Ez a többlet az átemelőket és a szennyvíztisztító telepet terheli. Esőzések esetén lökésszerű többlet terhelést okoz. A társaság folyamatosan végez füstgázgenerátoros csatorna vizsgálatot az egész város területén.
A város belterületét figyelembe véve majdnem teljes a csatornázottság. 2012-ben a Forintos Mátyás utca folytatása van tervezés alatt.
e) Ivóvízellátás
„Magyarország egyik legfontosabb és pótolhatatlan kincse a talajban lévő víz.”
A város belterületén, és az üdülőövezetekben 95%-ban megoldott az ivóvízellátás. 2012-ben a Forintos Mátyás utcában a szennyvízhálózat fejlesztésével együtt az ivóvízellátás kiépítése van tervezés alatt.
Kőszeg ivóvizét a legnagyobb mennyiségtől haladva a legkevesebb felé a Rőti völgyi-, Perenyei-, Regionális rendszer-, Kövi dűlő 3-as kút- és a József forrás vízművei adták. A Rőti völgyi vízmű hidrogeológiailag sérülékeny területre épült, a védendő terület átnyúlik Ausztriába. 2012. szeptember 15-től a Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve megtiltotta, hogy a foglalt Józsf-forrás és a Kövi-dűlői nagyátmérőjű ásott kutak vizét Kőszeg város közcélú ivóvízvezetékébe táplálják, és az ivóvíz-ellátási rendszerébe felhasználják.
Az ivóvizet acél és azbesztcement csövek szállítják a felhasználóhoz. Európában, hazánkban és Kőszegen is az 50-es évektől a vízellátó hálózatokban egyre nagyobb mértékben használtak azbesztcement csöveket. Magyarországi vízhálózatokban jelen pillanatban is 40% körüli az említett csőtípus részesedése, jelentős részük 40 évnél öregebb, így lassan megközelítik tervezési élettartamuk végét.
Közterületen összesen 5 helyen volt csőtörés (bontási kérelmek alapján).
Kérésünkre a Vas Megyei Víz- és Csatornamű ZRt. elkészítette a 2011-es évre vonatkozó „Kőszeg város vízellátása” című tájékoztatóját.
A hálózat cseréje az anyagi forrásokhoz mérten elkezdődött.
Az emberi fogyasztásra szolgáló víz minőségére vonatkozóan előírásokat fogalmaz meg az EU. A jogharmonizációs program értelmében az emberi fogyasztásra szolgáló víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv átvételének teljesítése érdekében szükséges a nitrát-eltávolítás, valamint a vízfertőtlenítés hatékonyságának növelése, az arzénre vonatkozó határérték 50-ről 10 µg/l-re való csökkentése. Ezt csak fokozatosan, illetve hosszú távú koncepció alapján lehet megvalósítani. A legnagyobb feladatot az ivóvíz arzén-, ammónium- és nitrát-tartalmának szigorítása jelenti. Az Ötv. 8. § (4) bekezdése az önk-ok kötelező feladatává tette az egészséges ivóvízellátásról történő gondoskodást. Országosan a szolgáltatott ivóvíz minősége egyes településeken néhány paraméterben elmarad az Európai Unió által elfogadott határértékektől. Fontos a 98/83/EK irányelv azon lényeges eleme, amely szerint az ivóvíz megfelelő minőségét a fogyasztói csapon kell biztosítani (eddig a szolgáltatási pontig kellett a minőséget garantálni), ami érzékenyen érinti az önk-i tulajdonban és üzemeltetésben működő vízműveket! Az emberi fogyasztásra szolgáló víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv hazai jogrendbe illesztésével összefüggő feladatokat a 2060/2001. (IV. 2.) Korm. határozat tartalmazza, amely előírja az ivóvízminőség- javító program végrehajtásának részletes előkészítését és finanszírozási rendszerének kidolgozását; az ivóvízminőség-javító program végrehajtását; a közüzemi vízszolgáltatás feltételeinek szabályozását.
f) Kommunális hulladékkezelés
2001-ben átadásra került a Kőszeg-hegyaljai Regionális Hulladéklerakó, üzemeltetője a Városgondnokság.
A szolgáltatási terület két település kivételével (Gyöngyösfalu, Lukácsháza) a teljes Kőszegi Kistérség, és a PARKOM Kft. szolgáltatási területéről is befogadja a települési hulladékot. Az ellátott lakosság száma kb.: 16000 fő. A hulladéklerakót gázkezelő rendszerrel kell ellátni. Ennek a költségeit az érintett önkormányzatok nem tudják vállalni, így sajnos a lakosságra kell terhelni. A szemétszállítási díj így sem fogja meghaladni a szombathelyi díjakat.
A hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata megtörtént, új Egységes Környezethasználati Engedély került kiadásra, amely 5 évig érvényes, azaz 2015-ig.
A telepen hulladékudvar is működik: szelektív hulladékgyűjtés, komposztáló, építési törmelékdaráló. Szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas szigetek vannak kialakítva a város több pontján (20db). (A régi szemétlerakó rekultivációja 2010-ben befejeződött.)
A Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás pályázati források bevonásával kívánja kiépíteni, fenntartani és üzemeltetni a regionális szilárd hulladékgazdálkodási rendszert, valamint a társult tagönkormányzatok területén a bezárt települési szilárdhulladék lerakók rekultivációját. 2015 után a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program ad majd megoldást a hulladék kezelésére. A program célja a társult településeken a hulladékgazdálkodás egyes feladatainak ellátása, ezen belül kiemelten a szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztése, illetve a hulladékok jogszabályi előírásoknak megfelelő arányú, anyagában történő hasznosításának elősegítése. Többek között egyik eleme a kőszegi hulladékudvar felújítása és bővítése. A beruházások 2014. első félévében befejeződhetnek. A rendszer üzemeltetése várhatóan 2014-ben indul.
g) Lakossági és közszolgáltatási eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem
A 80/1999. (VI. 11.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően 47 telepengedéllyel működő vállalkozás található, a tavalyi 61-el szemben.
Zaj- és légszennyezés szempontjából az érintett szakhatóságok megvizsgálták a telephelyeket és azokat működésre alkalmasnak találták.
Továbbra is néhány ipari- és vendéglátóhelyen időszakosan problémát jelent a zajterhelés. A vendéglátóhelyeknél ez abból is adódik, hogy a hatósági osztályon bejelentett nyitvatartási időn túl is nyitva vannak, ill. esetenként a vendégek a bejárat előtt hangoskodnak.
A 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 10.§(1) alapján három esetben folyik környezeti zajkibocsátási határérték megállapítása.
Bejelentés kötelezett légszennyező forrás kevés van, és mindenhol határértéken belüli az emisszió.
Nagyobb gond a lakosság által okozott légszennyezés, a háztartási hulladékok, műanyagok és a „kábel” égetése. Elviselhetetlen és az egészségre ártalmas a műanyagok égetésével okozott füst. A 306/2010.(XII.23.) Korm rendelet 36.§ (2) bekezdés alapján az 500kWth névleges bemenő hőteljesítmény esetén a jegyző rendelkezik hatáskörrel. Több esetben történt helyszíni ellenőrzés a rendőrség támogatásával. Egy esetben sem sikerült tetten érni az elkövetőt.
h) Helyi közlekedésszervezés
A város jó színvonalú közlekedéséhez jó állapotú utakra, megfelelő számú parkolóra, jó tömegközlekedésre, és a megváltozott igényekhez igazodó forgalmi rendre van szükség.
Az utak állapotának javítása folyamatosan, a lehetőségek szerint, az elnyert pályázatokból finanszírozható.
A belvárosban fizetőparkoló rendszer működik, bővítése folyamatos. Kisebb fennakadásokkal, de jól üzemel. A jelenlegi helyi járatos buszok a legtöbb esetben üresen közlekednek. Ez a szolgáltatás minőségének, ill. annak köszönhető, hogy a távolsági járatok körbemennek a városban. Kisebb, és „zöld” buszokkal kell megoldani a helyi közlekedést. A szolgáltatás minőségének javításával más útvonalak is bekapcsolhatóak lennének.
Megvizsgáltuk egy városszéli parkoló és buszpályaudvar létrehozásának lehetőségét. Célszerű a vasútállomás közelében kialakítani. Rövid távon nem megoldható a probléma. Mai elvárásoknak megfelelő, stratégiailag tervezett közlekedési csomópont kialakítása indokolt. A tervezésnél figyelembe kell venni a GYESEV tapasztalatait ill. szándékát is. Városfejlesztési koncepciót kell felállítani, és részévé kell tenni a lehetséges megoldást. A Petőfi térre tervezett buszpályaudvar területe, és a volt bútorszövetgyár területe alkalmas buszpályaudvar, parkoló, és egyéb közszolgáltatás céljára is. Megközelítés szempontjából nagyon ideális a terület, mert közel van a vonatpályaudvar, és a 87-es számú főútról közvetlenül elérhető. A távolsági buszok és személyautók forgalma így csökkenthető a városban.
A környező lakott területek kerékpárutakkal való összeköttetése megfelelő pályázat hiányában nem megoldott.
i) Energiagazdálkodás
Az energiagazdálkodás környezetvédelmi szempontú fejlesztésének legfontosabb módja az energiahatékonyság fejlesztése, valamint a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése. Kétséget kizáróan ez globális követelmény!
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 89/2012. (V. 31.) számú határozattal energetikai cselekvési kerettervet fogadott el. A terv végrehajtása során jelenősen javulni fog az energia felhasználásának hatékonysága, és az alternatív energia részesedése.
Példaértékű beruházás a Béri Balog Ádám Általános Iskola felújítása, a terv részeként 6db sík-kollektort helyeznek el a melegvíz-előállítás rásegítéseként.
A Jurisics Miklós Gimnázium leány és fiú kollégium energetikai felújítására és rekonstrukció elvégzésére közbeszerzési eljárást folytattunk le. Jelenleg a nyertes ajánlat kihirdetése után a szerződéskötési moratórium lejártát várjuk.
j) Rendkívüli környezetszennyezés, környezetkárosítás, bírságok
Környezetvédelmi bírság kiszabására nem került sor.
Az Európai Unió több évtizedes munka eredményeként rendkívül átfogó környezetvédelmi szabályozást dolgozott ki. Az uniós környezetvédelmi előírások a legszigorúbbak közé tartoznak a világon. Napjainkban a legfontosabb célt az éghajlatváltozás megfékezése, a biológiai sokféleség megőrzése, a környezetszennyezésnek tulajdonítható egészségkárosodás mérséklése és a természetes erőforrások felelősségteljesebb felhasználása jelenti. Ezek a célok mindenekelőtt a környezet védelmére irányulnak, a megvalósításuk érdekében tett erőfeszítések – az innováció és a vállalkozói tevékenység ösztönzése révén – a gazdasági növekedést is elősegítik!
A célok elérése érdekében folytatni kell a kijelölt feladatokat:
- A városi utcai hulladékgyűjtők cseréje, és számának növelése
- Zöldterületek fásítása és a gazdálkodás fejlesztése
- Csapadékvíz elvezető hálózat felújítása
- Szennyvízhálózat felújítása, bővítése
- Az ivóvíz minőségének javítása a nemzeti jogrendbe átültetett 98/83/EK irányelv alapján
- A levegőtisztaság védelmi előírások betartatása
- Városfejlesztési koncepció kidolgozása, megvalósítása
- Kerékpárutak kialakítása, kiépítése
- Megújuló energiák felhasználásának elősegítése
k) A szelídgesztenyefa és a dió károsítója
A szelídgesztenyét támadó endótiás kéregrák (Cryphonectria parasitica) ellen a „hipovirulencia” jelenség felismerése ígér megoldást. Kutatások alapján a gyógyulás 90%-os. Megoldást jelenthetne a kórokozónak ellenálló fajták előállítása is. Sajnos az Európában és az Észak-Amerikában honos szelídgesztenye-fajok kifejezetten érzékenyek. A kínai szelídgesztenye nagyfokú rezisztenciát mutat a kórokozóval szemben, viszont hordozza a virulens törzset (valószínű, hogy Kínából származik a kéregrákot okozó gomba).
2012 nyarán Magyarországon is igazolta a hatóság az Észak-Amerikából származó nyugati dióburok-fúrólégy jelenlétét. Fontos feladatunk a karantén listán szereplő károsító terjedésének megakadályozása. Felszámolására nincs lehetőség, feladatunk terjedésének visszaszorítása, ehhez a termelők és a lakosság aktív közreműködése is szükséges! Hirdetményben hívtuk fel rá a figyelmet, hogy ha valaki úgy véli, hogy a kifejlett egyedet látja, azonnal értesítenie kell az illetékes megyei növényvédelmi hatóságot.
(Víztározó elhinarasodása…)
A további gazdasági és társadalmi fejlődés a környezet minőségétől, természeti erőforrásaitól, ezek racionális használatától és védelmétől függ!
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a beszámoló elfogadására.
A Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Rendészeti Bizottság a beszámolót megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra ajánlja.
Kőszeg, 2012. október 18.
A polgármester nevében és megbízásából:
Schrott Tamás s. k.
környezetvédelmi ügyintéző
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a „Jelentés a város környezeti állapotáról” című beszámolót.
