| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
2018. December 20., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
1. napirendi pont:
Beszámoló Kőszeg Város külkapcsolatainak 2018. évi alakulásáról.
Beszámoló Kőszeg város külkapcsolatainak 2018. évi alakulásáról.
Tisztelt Képviselőtestület!
A Képviselő-testület 2017. december 21-i ülésén beszámolót hallgatott meg a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület működéséről és Kőszeg város külkapcsolatairól az egyesület elnökének előterjesztésében. Ennek a képviselőtestületnek a határozata alapján kötötte meg a város az egyesülettel azt a feladat átvállalási megállapodást 2014. december 18-án, amelynek 2016 szeptemberi – csupán formai – módosítása után is lehetővé tette, hogy a külkapcsolati feladatok ellátásában az egyesület változatlanul könnyebben, egy hivatalos megállapodás alapján is segítséget tudott és tud nyújtani a városnak.
A mostani beszámoló szakít az eddigi hagyományokkal, nem a megszokott szerkezetben világítunk rá a testvérvárosi kapcsolatokra, hanem egy a Magyar Turizmus Ügynökség által összeállított kérdőív tematikáját követve vesszük számba a testvérvárosi kapcsolatok előnyeit, nehézségeit, esetleges további célokat, javaslatokat, feladatokat. A beszámoló végén arra is rávilágítunk, hogyan valósultak meg az előző év végén kitűzött célok.
Kőszegnek 5 olyan testvérvárosa van, amelyet szerződésben is rögzítettünk: a németországi Vaihingen an der Enz (1989), az ausztriai Mödling bei Wien (1989), a horvátországi Senj (2010), a szlovákiai Szenc (2014), valamint a szintén szlovákiai Nyitragerencsér (2015).
Szintén hivatalos dokumentum rögzíti azt, hogy tagjai vagyunk a „Jumelage” elnevezésű nemzetközi partnervárosi szövetségnek (1995), amelynek jelenleg 6 – 9 tagja van, valamint a jelenleg 28 tagú „Douzelage” elnevezésű Európai Uniós kisvárosi partneri szövetségnek (2004).
Igazság szerint nem lehet meghatározni, hogy egy-egy település hány testvérvárossal tud kapcsolatot tartani, hiszen ez sok tényezőtől függ. Az biztos, hogy a közel 12 ezer lakosú Kőszeg rendkívül népszerű, és egész különleges országosan is az összesen 40 testvérvárossal. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindegyikkel folyamatos, és azonos intenzitású a kapcsolat – függetlenül attól, hogy bilaterális, vagy többoldalú szövetségről van szó. Vannak olyan települések, amelyekkel alig van közös tevékenységünk. Ezzel együtt is megállapíthatjuk, hogy összességében véve egy település önkormányzata és lakossága számára előnyös testvérvárosi kapcsolatokat kialakítani és fenntartani – és ez minden településre igaz, nem, csupán Kőszegre.
Mindenesetre a testvérvárosi kapcsolat kialakítása szempontjából nincs egyedüli üdvözítő célcsoport. A túl közeli települések nem nagyon különböznek tőlünk, a túl távoliak nem érhetők el könnyen. A hasonló nyelvi illetve szociokulturális környezet előnyös, könnyen megérthetjük egymást, hasonlóan a közös történelmi gyökerekkel rendelkező partnerek esetén, az eltérőekkel való kapcsolat viszont empátiánkat, alkalmazkodó képességünket fejlesztheti. Kőszeg mindegyik esetre tud partnert felvonultatni.
A testvérvárosi kapcsolatok kialakítása és fenntartása növelheti egy település turisztikai látogatottságát javíthatja annak imázsát, segítheti marketing kommunikációs tevékenységét, növelheti ifjúságpolitikai lehetőségeit, javíthatja annak közoktatási színvonalát, színesítheti kulturális és művészeti életét, élénkítheti sportéletét. Mindezeket az előnyöket Kőszeg esetében tapasztalhatjuk, de minden területen lehet még e pozitív hatásokat növelni. Nagyobb városok esetén bizonyára lehetne tudományos együttműködést is kialakítani, nálunk ez nem valószínűsíthető. Az mindenképpen fontos, hogy a testvérvárosi kapcsolat nálunk nem politikai illetve reprezentációs célokat szolgál – néha még azt is nehéz megszervezni, hogy egy-egy delegációt városi vezető kísérjen.
A testvérvárosi kapcsolatok ápolását – mint a legtöbb településen – nehezíti az anyagi források hiánya, és a nyelvtudással rendelkező, az aktív munkába bevonható önkéntesek hiánya. Egy novemberi judenburgi konferencián tapasztaltuk, hogy ez nem csupán magyar, illetve kőszegi probléma.
A tapasztalat alapján a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában, ápolásában a polgármester, alpolgármester, külön erre a célra létrehozott testvértelepülési bizottság vezetője vagy tagja, önkormányzati biztos, illetve egy civil szervezet vezetője vagy tagja játszik kulcsszerepet. Kőszegen a helyzet elég speciális, hiszen bilaterális kapcsolatainkat elsősorban a Városháza szervezi, egy-egy program, delegáció a polgármester úr javaslatai alapján kerül összeállításra, a kivitelezésben – amennyiben szükséges – az egyesület segít. Ugyanakkor a Douzelage városokkal való kapcsolattartás szinte csak az egyesület feladata. Néhány esetben nagy szükségét éreztük egy szorosabb együttműködésnek, a jövőben remélhetőleg ez megoldódik. Az is biztos, hogy e kapcsolatok személyfüggők, s csak remélni tudjuk, hogy egy-egy vezetőváltás nem jelenti a kapcsolat megszakadását – lazulásra sajnos van példa: Mödling.
A lakosság nagy többsége nincs tisztában azzal, hogy milyen testvérvárosi kapcsolata van városunknak. Többségük esetleg Vaihingenről tud, de ezt is szinte rosszallóan emlegetik, mert azt hiszik, hogy a város vezetése sokat költ e kapcsolatra. A városba vezető utak melletti néhol már megtépázott táblák is csak Vaihingent, Mödlinget és Senjt sorolják fel, mint testvérvárosok. Partnereink lakosságának információja is elég változatos. Vaihingennek mi vagyunk az egyedüli testvérvárosa, így természetesen sokan tudnak róla, ismerik városunkat – már csak azért is, mert utcát is neveztek el Kőszegről – mi ezt szintén megtettük. Van olyan Douzelage partnervárosunk, Bad Kötzting, ahol a helyi újság egy-egy oldalas képekkel ellátott cikket jelentetett meg mindegyik városról. Marsaskalában (Málta) egy modern képzőművészeti alkotás örökítette meg az összes Douzelage partnervárost, a lengyel Chojnában pedig rózsakert hirdeti a partnertelepüléseket. E területen tehát még lehet – és kell – előre lepni.
A testvérvárosi kapcsolatoknak csak előnyei lehetnek. Azt, hogy ezeket az előnyöket mennyire használjuk ki, a szervezésen, a rendelkezésre álló humán erőforrástól függ. Kőszeg sem tudja maximálisan kihasználni a kínálkozó lehetőségeket még a legrégebbi testvérvárosi kapcsolatok esetében sem.
A kihasználatlanságnak több oka van, az egyik a szűkös anyagi lehetőség. Lehet, hogy szükség lenne a kapcsolattartók (pl. a Testvérvárosi Egyesület) szemléletváltására is, mert komoly anyagi ráfordítást igénylő programokat nem is reklámozunk, mint pl. a görög Prevezában évek óta megrendezésre kerülő kórusfesztivál, karnagyképző, vagy a portugál Sesimbrában zajló foci kupa. A személyes kapcsolat lényeges, ehhez azonban pénzre és nyelvismeretre van szükség.
Az anyagi ráfordítás országonként változó, de még egy-egy országban is nagyon függ attól, hogy melyik településről van szó. Három lábon állhat egy-egy kapcsolat: egyéni hozzájárulás, városi támogatás és Európai Uniós pályázati forrás. Esetünkben ez első kettő nagyon korlátozott, így ha csak egy mód van rá, igénybe kell vennünk Uniós támogatásokat – erre pályázni kell. Ha egy nagy busszal 40 fő ellátogat pl. Vaihingenbe, akkor személyenként mintegy 10 E Ft hozzájárulásra van szükség, ami önmagában nem sok, de sajnos kevesen tudják megengedni maguknak – ugyanakkor ez az útiköltségnek a felét sem fedezi.
A vendéglátás szintén sokba kerül, bár ezen sokat lehet spórolni összefogással: éttermi étkezéseket ki lehet váltani pl. a JUK-ban szervezett büfével, ahol a süteményeket a város lakói készítik, és az étteremben drágán felszolgált italt is ki lehet váltani. A Testvérvárosi Egyesület rendszeresen él ilyen lehetőségekkel, és a takarékosság mellett egy nagyon közvetlen atmoszférát tud egy ilyen rendezvény teremteni.
Kőszeg testvérvárosi kapcsolataira csak néhány együttműködési forma jellemző, elsősorban a kisebb csoportok látogatása, rendezvényeken való részvétel, ifjúsági cserék. Hiányzik tehát a turisztikai valamint a gazdasági együttműködés – az utóbbira nincs is nagyon reményünk, de a turisztikai téren nagy lehetőségek rejlenek – a szakemberekkel összefogva igyekszünk ezt kiaknázni. (A tapasztalatok szerint egy-egy Douzelage konferencián kiosztott prospektusoknak nem sok eredménye van – sokan el sem viszik azokat.)
Vannak olyan testvérvárosok, akik csupán 10 évente szerveznek közös programokat, rendezvényeket. Nálunk ez szerencsére gyakoribb – legalábbis néhány partnerváros esetén. Nálunk a szüret, a Szőlő Jövésének Könyve, az Orsolya nap azok az alkalmak, amikor nagy a nyüzsgés a városban, sok a látnivaló. Ez sajnos azzal is jár, hogy személyes kapcsolatok ápolására, esetleg egy adott szakmai kérdés megvitatására nincs is lehetőség. Jobb előkészítés, pályázati forrás esetén érdemes lenne szakmai konzultációt is beiktatni.
Remélem, hogy a Magyar Turizmus Ügynökség hivatalos formában is közzéteszi a kérdőívekre érkezett válaszok elemzését, és várhatóan tanulhatunk is belőle.
A beszámolót teljesebbé teszi, ha az év során megvalósult konkrét találkozásokat, programokat soroljuk fel – bár ez a felsorolás nem lesz teljes körű, hiszen nem tartalmazza az iskolák illetve összes egyesület ilyen jellegű tevékenységét.
Immár megszokott, hogy a Szőlő Jövésének Könyve alkalmával, illetve a szüreti rendezvényt meglátogatva küldöttség érkezett testvérvárosainkból. Az idei év különleges volt azért, mert Senjből is jöttek látogatók szüretre. Az Orsolya napkor csak a szenci küldöttség képviselte a testvérvárosokat – a távolság kicsi, könnyen kivitelezhető a látogatás. [Ugyanez persze igaz lehetne Mödlingre is.]
A Testvérvárosi Egyesület idén két projekben dolgozott. Az Erasmus+ projekt (SAVE) kapcsán július elején egy egyhetes képzésre érkezett 44 fő (török, lengyel, svéd, szlovén). A másik projekt (EULOCAL) kőszegi találkozója csak 4 napos volt, ide 28 külföldi (olasz, lengyel, máltai, német, holland) érkezett. Mivel közvetlenül utána kezdődött az Orsolya napi rendezvénysorozat, egy részük ezen is részt vett.
Škofja Loka (a szlovén Douzelage város) polgármestere látogatott városunkba 22 munkatársával, mindössze 1 éjszakát töltöttek itt. Egyesületünk vendégelte meg őket egy vacsorával, és szintén mi biztosítottuk az idegenvezetőt a kőszegi városnézéshez valamint a vasfüggöny múzeum látogatásához. (Ehhez hasonló kondíciókkal tervezünk viszontlátogatást 2019-ben.)
Immár második évben töltött itt 6 diák és egy kísérőtanár 4 hetet szakmai gyakorlaton (Remicro Kft és Szárnyas BT). 2019-ben is ugyanilyen módon érkeznek diákok ugyanilyen módon, ugyanide szakmai gyakorlatra.
Kőszegről a szokásos módon egy-egy delegáció vett részt a Strassenfesten, a Rózsák ünnepén. Az untersteinbachi táborban idén még többen vettek részt, és vonattal utaztak. Örültünk annak, hogy Riegler András – aki évek óta nagy lelkesedéssel, rengeteg energiabefektetéssel szervezi a nyári untersteinbachi táborban való részvételt, megkapta a Kőszeg Európai Kapcsolataiért kitüntetést.
A szokásos Douzelage konferencia idén a svédországi Oxelösundban volt, ahol egy 6 fős delegáció vett részt. Újdonság volt osztrák Douzelage városunk, Judenburg kezdeményezése, ahová a város polgármesterét és a testvérvárosi kapcsolatokkal megbízott személyt várták minden Douzelage városból. Ezen Básthy Béla alpolgármester úr vett részt, és a jövőbeli szorosabb kulturális és környezetvédelmi együttműködésről volt szó.
Ismét nem múlt el év anélkül, hogy ifjúsági csoport ne vehetett volna részt egy projektben: a lengyel Chojna pályázata révén 4 fő képviselte városunkat. Az EULOCAL olasz, német és lengyel rendezvényeire összesen 18 fő utazott. (A nyári programokra könnyebben tudunk a szükséges nyelvet beszélő résztvevőket találni, a többi időszakban ez sokkal nehezebb a munkahelyi elfoglaltságok miatt.)
A külkapcsolatok szervezése, a terhek megosztása érdekében három évvel ezelőtt az önkormányzat és a Testvérvárosi Egyesület között feladat átvállalási megállapodás jött létre. Ennek értelmében az egyesület tagsága az igények szerint mindent megtesz azért, hogy a kapcsolatokat segítse. Ebben az évben is több példa volt a sikeres együttműködésre, bár ez még tovább javítandó.
Gyakorlatilag a városházán szerveződtek a hivatalos testvérvárosi kapcsolatok. Az egyesület tagjai segítenek a vendégek kíséretében, hogy minden delegáció úgy érezze, törődnek vele, van kihez fordulniuk kéréseikkel. E kéréseket, igényeket azonban előre kell jelezni, különben nem tudjuk megszervezni.
A külkapcsolatok ápolásához a hazai pályázatokon kívül, több nemzetközi szervezet (EU, Európa Tanács, Visegrádi Alap) is kínál komoly forrásokat, amelyek gyakran még önerőt sem igényelnek, így elsőrendű feladat e támogatások megszerzése. Ebben mi, magyarok élen járunk, és a munka sokszor meghozta gyümölcsét. Sajnálatos tény azonban, hogy változatlanul kevés testvér- illetve partnervárosunk mutat hajlandóságot – kérésünkre sem – pályázatok beadására, amely a kőszegi delegációk útiköltségét is szinte teljes egészében fedezhetné.
Egyesületi szinten szintén jelentősen csökkentettük a költségeket azáltal, hogy több alkalommal jó hangulatú, színvonalas, jó környezetben magunk oldottuk meg az étkeztetést. Ilyen esetekben igazán felszabadultan viselkedett mindenki, és jelentősen növelte a vendégek és helyiek közötti kommunikáció lehetőségét.
A város 2018-ban is támogatta egyesületünket. Egyrészt két alkalommal megkaptuk használatra a Renault Traffic mikrobuszt, amelyet mindig kifogástalan állapotban adtunk vissza. Hosszabb utakra inkább béreltünk mikrobuszt, különösen akkor, amikor „későn ébredtünk”. Emellett a kiemelt civil alapból 100 E Ft támogatást kapott a várostól egyesületünk. Ezt az összeget a májusi Douzelage konferencián való részvételre fordítottuk: útiköltségre. Ez természetesen koránt sem fedezte ezt, hiszen az útiköltség csaknem 300 E Ft volt. Jövőre e költség lényegesen magasabb lesz, hiszen a konferencia a finnországi Asikkalában lesz, ahová csak repülővel lehet eljutni, ide az útiköltség nagy. (Az útiköltséget némiképp csökkenti az, hogy a Douzelage szervezet a tolmácsgép szállításáért fizet.)
Munkánk során elkövetett hibát (a 2014-es és 2015-ös mérleg beküldése elmaradt) kellőképpen honorálták a hatóságok: a igazságügyi hivatal 10000 Ft pénzbírsággal sújtotta az egyesületet.
Nem elhanyagolandó az, hogy a Testvérvárosi Egyesület olyan projekteket szervezett, amely keretében sok résztvevő több éjszakát töltött Kőszegen, ezáltal az idegenforgalmi adóbevételhez jelentősen hozzájárultunk. Csak idén a nagy csoportok 566 éjszakát töltöttek itt, ami 215000 Ft idegenforgalmi adót jelentett a városnak. Ha hozzáadjuk, hogy ehhez éttermi szolgáltatások, vásárlások is tartoztak, akkor világossá válik, hogy minden ilyen projekt mennyire előnyös a városnak.
Végül vegyük számba, hogy mi valósult meg az előző beszámoló végén jelzett előttünk álló feladatok megoldásakor
• Testvérvárosainkkal való kapcsolataink további ápolása, új tartalmak keresése — jó kiindulás lehet a judenburgi kezdeményezés folytatása.
• Partnervárosaink közül az arra „fogékonyakkal” kisebb csoportok cseréinek folytatása — csak az eddig is aktív partnerokkal folytatódott a csere.
• Pályázati források eddigiekhez hasonlóan sikeres felkutatása, és további sikeres pályázatok készítése egyesületi szinten — új pályázat előkészítése érdekében az egyesület már lépett, de csak 2019-ben realizálható, az eddigi két pályázat minden energiánkat elszívott. A kivitelezéshez mindenképpen szükség van a Városháza segítségére, az egyesület kicsi ahhoz, hogy mindent egyedül oldjon meg – pl. más, ha az egyesület kér, vagy ha a városháza kér.
• Pályázati források felkutatása, és sikeres pályázatok készítése városi szinten — remélhetőleg komoly a szándék a pályázásra, hiszen testvérvárosi évfordulók közelednek: 2019-ben 30 éves a vaihingeni, a mödlingi partnerség, és 15 éves a Douzelage tagság. Nem túlzás azt mondani, hogy kötelező pályázni.
• Határon túli magyarlakta településekkel való kapcsolat keresése, erősítése — nem történt előrelépés e területen
• A lakosság szélesebb rétegének bevonása a kapcsolatokba — nem történt előrelépés e területen
• A kapcsolatok turisztikai, gazdasági területre való kiterjesztése — nem történt előrelépés e területen
• A Kőszeg és Vidéke minden számában hírt adni a külkapcsolatokról, azok alakulásáról — nagyon rövid hírek jelentek csak meg, kivétel a novemberi szám, ahol fizettünk a hosszabb tartalom megjelenéséért. (Sajnos ezt nem tudjuk rendszeresen megtenni.)
• Ösztönözni testvérvárosainkat is arra, hogy egy-egy találkozó támogatásához pályázatot nyújtsanak be. — nem történt előrelépés e területen.
A beszámolót megtárgyalta a Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság, a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a beszámoló megtárgyalására, az előterjesztés elfogadására!
Kőszeg, 2018. december 14.
Dr. Mátrai István s. k.
egyesületi elnök
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város külkapcsolatairól szóló beszámolót elfogadja.
Beszámoló Kőszeg Város külkapcsolatainak 2018. évi alakulásáról.
Beszámoló Kőszeg város külkapcsolatainak 2018. évi alakulásáról.
Tisztelt Képviselőtestület!
A Képviselő-testület 2017. december 21-i ülésén beszámolót hallgatott meg a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület működéséről és Kőszeg város külkapcsolatairól az egyesület elnökének előterjesztésében. Ennek a képviselőtestületnek a határozata alapján kötötte meg a város az egyesülettel azt a feladat átvállalási megállapodást 2014. december 18-án, amelynek 2016 szeptemberi – csupán formai – módosítása után is lehetővé tette, hogy a külkapcsolati feladatok ellátásában az egyesület változatlanul könnyebben, egy hivatalos megállapodás alapján is segítséget tudott és tud nyújtani a városnak.
A mostani beszámoló szakít az eddigi hagyományokkal, nem a megszokott szerkezetben világítunk rá a testvérvárosi kapcsolatokra, hanem egy a Magyar Turizmus Ügynökség által összeállított kérdőív tematikáját követve vesszük számba a testvérvárosi kapcsolatok előnyeit, nehézségeit, esetleges további célokat, javaslatokat, feladatokat. A beszámoló végén arra is rávilágítunk, hogyan valósultak meg az előző év végén kitűzött célok.
Kőszegnek 5 olyan testvérvárosa van, amelyet szerződésben is rögzítettünk: a németországi Vaihingen an der Enz (1989), az ausztriai Mödling bei Wien (1989), a horvátországi Senj (2010), a szlovákiai Szenc (2014), valamint a szintén szlovákiai Nyitragerencsér (2015).
Szintén hivatalos dokumentum rögzíti azt, hogy tagjai vagyunk a „Jumelage” elnevezésű nemzetközi partnervárosi szövetségnek (1995), amelynek jelenleg 6 – 9 tagja van, valamint a jelenleg 28 tagú „Douzelage” elnevezésű Európai Uniós kisvárosi partneri szövetségnek (2004).
Igazság szerint nem lehet meghatározni, hogy egy-egy település hány testvérvárossal tud kapcsolatot tartani, hiszen ez sok tényezőtől függ. Az biztos, hogy a közel 12 ezer lakosú Kőszeg rendkívül népszerű, és egész különleges országosan is az összesen 40 testvérvárossal. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindegyikkel folyamatos, és azonos intenzitású a kapcsolat – függetlenül attól, hogy bilaterális, vagy többoldalú szövetségről van szó. Vannak olyan települések, amelyekkel alig van közös tevékenységünk. Ezzel együtt is megállapíthatjuk, hogy összességében véve egy település önkormányzata és lakossága számára előnyös testvérvárosi kapcsolatokat kialakítani és fenntartani – és ez minden településre igaz, nem, csupán Kőszegre.
Mindenesetre a testvérvárosi kapcsolat kialakítása szempontjából nincs egyedüli üdvözítő célcsoport. A túl közeli települések nem nagyon különböznek tőlünk, a túl távoliak nem érhetők el könnyen. A hasonló nyelvi illetve szociokulturális környezet előnyös, könnyen megérthetjük egymást, hasonlóan a közös történelmi gyökerekkel rendelkező partnerek esetén, az eltérőekkel való kapcsolat viszont empátiánkat, alkalmazkodó képességünket fejlesztheti. Kőszeg mindegyik esetre tud partnert felvonultatni.
A testvérvárosi kapcsolatok kialakítása és fenntartása növelheti egy település turisztikai látogatottságát javíthatja annak imázsát, segítheti marketing kommunikációs tevékenységét, növelheti ifjúságpolitikai lehetőségeit, javíthatja annak közoktatási színvonalát, színesítheti kulturális és művészeti életét, élénkítheti sportéletét. Mindezeket az előnyöket Kőszeg esetében tapasztalhatjuk, de minden területen lehet még e pozitív hatásokat növelni. Nagyobb városok esetén bizonyára lehetne tudományos együttműködést is kialakítani, nálunk ez nem valószínűsíthető. Az mindenképpen fontos, hogy a testvérvárosi kapcsolat nálunk nem politikai illetve reprezentációs célokat szolgál – néha még azt is nehéz megszervezni, hogy egy-egy delegációt városi vezető kísérjen.
A testvérvárosi kapcsolatok ápolását – mint a legtöbb településen – nehezíti az anyagi források hiánya, és a nyelvtudással rendelkező, az aktív munkába bevonható önkéntesek hiánya. Egy novemberi judenburgi konferencián tapasztaltuk, hogy ez nem csupán magyar, illetve kőszegi probléma.
A tapasztalat alapján a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában, ápolásában a polgármester, alpolgármester, külön erre a célra létrehozott testvértelepülési bizottság vezetője vagy tagja, önkormányzati biztos, illetve egy civil szervezet vezetője vagy tagja játszik kulcsszerepet. Kőszegen a helyzet elég speciális, hiszen bilaterális kapcsolatainkat elsősorban a Városháza szervezi, egy-egy program, delegáció a polgármester úr javaslatai alapján kerül összeállításra, a kivitelezésben – amennyiben szükséges – az egyesület segít. Ugyanakkor a Douzelage városokkal való kapcsolattartás szinte csak az egyesület feladata. Néhány esetben nagy szükségét éreztük egy szorosabb együttműködésnek, a jövőben remélhetőleg ez megoldódik. Az is biztos, hogy e kapcsolatok személyfüggők, s csak remélni tudjuk, hogy egy-egy vezetőváltás nem jelenti a kapcsolat megszakadását – lazulásra sajnos van példa: Mödling.
A lakosság nagy többsége nincs tisztában azzal, hogy milyen testvérvárosi kapcsolata van városunknak. Többségük esetleg Vaihingenről tud, de ezt is szinte rosszallóan emlegetik, mert azt hiszik, hogy a város vezetése sokat költ e kapcsolatra. A városba vezető utak melletti néhol már megtépázott táblák is csak Vaihingent, Mödlinget és Senjt sorolják fel, mint testvérvárosok. Partnereink lakosságának információja is elég változatos. Vaihingennek mi vagyunk az egyedüli testvérvárosa, így természetesen sokan tudnak róla, ismerik városunkat – már csak azért is, mert utcát is neveztek el Kőszegről – mi ezt szintén megtettük. Van olyan Douzelage partnervárosunk, Bad Kötzting, ahol a helyi újság egy-egy oldalas képekkel ellátott cikket jelentetett meg mindegyik városról. Marsaskalában (Málta) egy modern képzőművészeti alkotás örökítette meg az összes Douzelage partnervárost, a lengyel Chojnában pedig rózsakert hirdeti a partnertelepüléseket. E területen tehát még lehet – és kell – előre lepni.
A testvérvárosi kapcsolatoknak csak előnyei lehetnek. Azt, hogy ezeket az előnyöket mennyire használjuk ki, a szervezésen, a rendelkezésre álló humán erőforrástól függ. Kőszeg sem tudja maximálisan kihasználni a kínálkozó lehetőségeket még a legrégebbi testvérvárosi kapcsolatok esetében sem.
A kihasználatlanságnak több oka van, az egyik a szűkös anyagi lehetőség. Lehet, hogy szükség lenne a kapcsolattartók (pl. a Testvérvárosi Egyesület) szemléletváltására is, mert komoly anyagi ráfordítást igénylő programokat nem is reklámozunk, mint pl. a görög Prevezában évek óta megrendezésre kerülő kórusfesztivál, karnagyképző, vagy a portugál Sesimbrában zajló foci kupa. A személyes kapcsolat lényeges, ehhez azonban pénzre és nyelvismeretre van szükség.
Az anyagi ráfordítás országonként változó, de még egy-egy országban is nagyon függ attól, hogy melyik településről van szó. Három lábon állhat egy-egy kapcsolat: egyéni hozzájárulás, városi támogatás és Európai Uniós pályázati forrás. Esetünkben ez első kettő nagyon korlátozott, így ha csak egy mód van rá, igénybe kell vennünk Uniós támogatásokat – erre pályázni kell. Ha egy nagy busszal 40 fő ellátogat pl. Vaihingenbe, akkor személyenként mintegy 10 E Ft hozzájárulásra van szükség, ami önmagában nem sok, de sajnos kevesen tudják megengedni maguknak – ugyanakkor ez az útiköltségnek a felét sem fedezi.
A vendéglátás szintén sokba kerül, bár ezen sokat lehet spórolni összefogással: éttermi étkezéseket ki lehet váltani pl. a JUK-ban szervezett büfével, ahol a süteményeket a város lakói készítik, és az étteremben drágán felszolgált italt is ki lehet váltani. A Testvérvárosi Egyesület rendszeresen él ilyen lehetőségekkel, és a takarékosság mellett egy nagyon közvetlen atmoszférát tud egy ilyen rendezvény teremteni.
Kőszeg testvérvárosi kapcsolataira csak néhány együttműködési forma jellemző, elsősorban a kisebb csoportok látogatása, rendezvényeken való részvétel, ifjúsági cserék. Hiányzik tehát a turisztikai valamint a gazdasági együttműködés – az utóbbira nincs is nagyon reményünk, de a turisztikai téren nagy lehetőségek rejlenek – a szakemberekkel összefogva igyekszünk ezt kiaknázni. (A tapasztalatok szerint egy-egy Douzelage konferencián kiosztott prospektusoknak nem sok eredménye van – sokan el sem viszik azokat.)
Vannak olyan testvérvárosok, akik csupán 10 évente szerveznek közös programokat, rendezvényeket. Nálunk ez szerencsére gyakoribb – legalábbis néhány partnerváros esetén. Nálunk a szüret, a Szőlő Jövésének Könyve, az Orsolya nap azok az alkalmak, amikor nagy a nyüzsgés a városban, sok a látnivaló. Ez sajnos azzal is jár, hogy személyes kapcsolatok ápolására, esetleg egy adott szakmai kérdés megvitatására nincs is lehetőség. Jobb előkészítés, pályázati forrás esetén érdemes lenne szakmai konzultációt is beiktatni.
Remélem, hogy a Magyar Turizmus Ügynökség hivatalos formában is közzéteszi a kérdőívekre érkezett válaszok elemzését, és várhatóan tanulhatunk is belőle.
A beszámolót teljesebbé teszi, ha az év során megvalósult konkrét találkozásokat, programokat soroljuk fel – bár ez a felsorolás nem lesz teljes körű, hiszen nem tartalmazza az iskolák illetve összes egyesület ilyen jellegű tevékenységét.
Immár megszokott, hogy a Szőlő Jövésének Könyve alkalmával, illetve a szüreti rendezvényt meglátogatva küldöttség érkezett testvérvárosainkból. Az idei év különleges volt azért, mert Senjből is jöttek látogatók szüretre. Az Orsolya napkor csak a szenci küldöttség képviselte a testvérvárosokat – a távolság kicsi, könnyen kivitelezhető a látogatás. [Ugyanez persze igaz lehetne Mödlingre is.]
A Testvérvárosi Egyesület idén két projekben dolgozott. Az Erasmus+ projekt (SAVE) kapcsán július elején egy egyhetes képzésre érkezett 44 fő (török, lengyel, svéd, szlovén). A másik projekt (EULOCAL) kőszegi találkozója csak 4 napos volt, ide 28 külföldi (olasz, lengyel, máltai, német, holland) érkezett. Mivel közvetlenül utána kezdődött az Orsolya napi rendezvénysorozat, egy részük ezen is részt vett.
Škofja Loka (a szlovén Douzelage város) polgármestere látogatott városunkba 22 munkatársával, mindössze 1 éjszakát töltöttek itt. Egyesületünk vendégelte meg őket egy vacsorával, és szintén mi biztosítottuk az idegenvezetőt a kőszegi városnézéshez valamint a vasfüggöny múzeum látogatásához. (Ehhez hasonló kondíciókkal tervezünk viszontlátogatást 2019-ben.)
Immár második évben töltött itt 6 diák és egy kísérőtanár 4 hetet szakmai gyakorlaton (Remicro Kft és Szárnyas BT). 2019-ben is ugyanilyen módon érkeznek diákok ugyanilyen módon, ugyanide szakmai gyakorlatra.
Kőszegről a szokásos módon egy-egy delegáció vett részt a Strassenfesten, a Rózsák ünnepén. Az untersteinbachi táborban idén még többen vettek részt, és vonattal utaztak. Örültünk annak, hogy Riegler András – aki évek óta nagy lelkesedéssel, rengeteg energiabefektetéssel szervezi a nyári untersteinbachi táborban való részvételt, megkapta a Kőszeg Európai Kapcsolataiért kitüntetést.
A szokásos Douzelage konferencia idén a svédországi Oxelösundban volt, ahol egy 6 fős delegáció vett részt. Újdonság volt osztrák Douzelage városunk, Judenburg kezdeményezése, ahová a város polgármesterét és a testvérvárosi kapcsolatokkal megbízott személyt várták minden Douzelage városból. Ezen Básthy Béla alpolgármester úr vett részt, és a jövőbeli szorosabb kulturális és környezetvédelmi együttműködésről volt szó.
Ismét nem múlt el év anélkül, hogy ifjúsági csoport ne vehetett volna részt egy projektben: a lengyel Chojna pályázata révén 4 fő képviselte városunkat. Az EULOCAL olasz, német és lengyel rendezvényeire összesen 18 fő utazott. (A nyári programokra könnyebben tudunk a szükséges nyelvet beszélő résztvevőket találni, a többi időszakban ez sokkal nehezebb a munkahelyi elfoglaltságok miatt.)
A külkapcsolatok szervezése, a terhek megosztása érdekében három évvel ezelőtt az önkormányzat és a Testvérvárosi Egyesület között feladat átvállalási megállapodás jött létre. Ennek értelmében az egyesület tagsága az igények szerint mindent megtesz azért, hogy a kapcsolatokat segítse. Ebben az évben is több példa volt a sikeres együttműködésre, bár ez még tovább javítandó.
Gyakorlatilag a városházán szerveződtek a hivatalos testvérvárosi kapcsolatok. Az egyesület tagjai segítenek a vendégek kíséretében, hogy minden delegáció úgy érezze, törődnek vele, van kihez fordulniuk kéréseikkel. E kéréseket, igényeket azonban előre kell jelezni, különben nem tudjuk megszervezni.
A külkapcsolatok ápolásához a hazai pályázatokon kívül, több nemzetközi szervezet (EU, Európa Tanács, Visegrádi Alap) is kínál komoly forrásokat, amelyek gyakran még önerőt sem igényelnek, így elsőrendű feladat e támogatások megszerzése. Ebben mi, magyarok élen járunk, és a munka sokszor meghozta gyümölcsét. Sajnálatos tény azonban, hogy változatlanul kevés testvér- illetve partnervárosunk mutat hajlandóságot – kérésünkre sem – pályázatok beadására, amely a kőszegi delegációk útiköltségét is szinte teljes egészében fedezhetné.
Egyesületi szinten szintén jelentősen csökkentettük a költségeket azáltal, hogy több alkalommal jó hangulatú, színvonalas, jó környezetben magunk oldottuk meg az étkeztetést. Ilyen esetekben igazán felszabadultan viselkedett mindenki, és jelentősen növelte a vendégek és helyiek közötti kommunikáció lehetőségét.
A város 2018-ban is támogatta egyesületünket. Egyrészt két alkalommal megkaptuk használatra a Renault Traffic mikrobuszt, amelyet mindig kifogástalan állapotban adtunk vissza. Hosszabb utakra inkább béreltünk mikrobuszt, különösen akkor, amikor „későn ébredtünk”. Emellett a kiemelt civil alapból 100 E Ft támogatást kapott a várostól egyesületünk. Ezt az összeget a májusi Douzelage konferencián való részvételre fordítottuk: útiköltségre. Ez természetesen koránt sem fedezte ezt, hiszen az útiköltség csaknem 300 E Ft volt. Jövőre e költség lényegesen magasabb lesz, hiszen a konferencia a finnországi Asikkalában lesz, ahová csak repülővel lehet eljutni, ide az útiköltség nagy. (Az útiköltséget némiképp csökkenti az, hogy a Douzelage szervezet a tolmácsgép szállításáért fizet.)
Munkánk során elkövetett hibát (a 2014-es és 2015-ös mérleg beküldése elmaradt) kellőképpen honorálták a hatóságok: a igazságügyi hivatal 10000 Ft pénzbírsággal sújtotta az egyesületet.
Nem elhanyagolandó az, hogy a Testvérvárosi Egyesület olyan projekteket szervezett, amely keretében sok résztvevő több éjszakát töltött Kőszegen, ezáltal az idegenforgalmi adóbevételhez jelentősen hozzájárultunk. Csak idén a nagy csoportok 566 éjszakát töltöttek itt, ami 215000 Ft idegenforgalmi adót jelentett a városnak. Ha hozzáadjuk, hogy ehhez éttermi szolgáltatások, vásárlások is tartoztak, akkor világossá válik, hogy minden ilyen projekt mennyire előnyös a városnak.
Végül vegyük számba, hogy mi valósult meg az előző beszámoló végén jelzett előttünk álló feladatok megoldásakor
• Testvérvárosainkkal való kapcsolataink további ápolása, új tartalmak keresése — jó kiindulás lehet a judenburgi kezdeményezés folytatása.
• Partnervárosaink közül az arra „fogékonyakkal” kisebb csoportok cseréinek folytatása — csak az eddig is aktív partnerokkal folytatódott a csere.
• Pályázati források eddigiekhez hasonlóan sikeres felkutatása, és további sikeres pályázatok készítése egyesületi szinten — új pályázat előkészítése érdekében az egyesület már lépett, de csak 2019-ben realizálható, az eddigi két pályázat minden energiánkat elszívott. A kivitelezéshez mindenképpen szükség van a Városháza segítségére, az egyesület kicsi ahhoz, hogy mindent egyedül oldjon meg – pl. más, ha az egyesület kér, vagy ha a városháza kér.
• Pályázati források felkutatása, és sikeres pályázatok készítése városi szinten — remélhetőleg komoly a szándék a pályázásra, hiszen testvérvárosi évfordulók közelednek: 2019-ben 30 éves a vaihingeni, a mödlingi partnerség, és 15 éves a Douzelage tagság. Nem túlzás azt mondani, hogy kötelező pályázni.
• Határon túli magyarlakta településekkel való kapcsolat keresése, erősítése — nem történt előrelépés e területen
• A lakosság szélesebb rétegének bevonása a kapcsolatokba — nem történt előrelépés e területen
• A kapcsolatok turisztikai, gazdasági területre való kiterjesztése — nem történt előrelépés e területen
• A Kőszeg és Vidéke minden számában hírt adni a külkapcsolatokról, azok alakulásáról — nagyon rövid hírek jelentek csak meg, kivétel a novemberi szám, ahol fizettünk a hosszabb tartalom megjelenéséért. (Sajnos ezt nem tudjuk rendszeresen megtenni.)
• Ösztönözni testvérvárosainkat is arra, hogy egy-egy találkozó támogatásához pályázatot nyújtsanak be. — nem történt előrelépés e területen.
A beszámolót megtárgyalta a Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság, a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a beszámoló megtárgyalására, az előterjesztés elfogadására!
Kőszeg, 2018. december 14.
Dr. Mátrai István s. k.
egyesületi elnök
HATÁROZATI JAVASLAT
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kőszeg Város külkapcsolatairól szóló beszámolót elfogadja.
