Önkormányzati belépés | |
|
Képviselő-testületi ülések
2024. Május 23., Csütörtök, 09:00
2012. Május 31., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
6. napirendi pont:
Kőszeg Város műemlékvédelmi helyzete.
KŐSZEG VÁROS MŰEMLÉKVÉDELMI HELYZETE 2012.
Elemzés
Kőszeg város építészeti arculatát alapvetően meghatározzák a műemlékek; úgy is mondhatnánk, hogy az egész város műemlék. Ezt az állításunkat támasztják alá a nyilvántartásainkban szereplő adatok, miszerint a város területén 206 db. egyedileg védett épület és 50 db. régészeti terület található. Nem véletlen tehát, hogy a teljes belváros az egyedi védettségeken túl Műemléki Jelentőségű Terület (továbbiakban MJT ) is egyben.
Az országosan védett épületeken túl a város épített örökségéhez tartoznak a helyi védett épületek, melyeket az érvényben lévő Területrendezési Terv tartalmaz. Az MJT-én túl a belvárost övező területeken az egyedi védelmet élvező épületeknek külön jogszabályban rögzített védett műemléki környezete van, mely az új építészeti beavatkozások szabályozását szolgálják az engedélyezési eljárásoknál.
A tulajdonviszonyokat illetően a védett épületek egyházi, közösségi (állami) és magántulajdonban vannak.
A tervszerű műemléki helyreállítások a városban az 1960-as évek óta folyamatosan készülnek. Az akkori költségvetési lehetőségeknek megfelelően elsősorban az Országos Műemléki Felügyelőség kezdte meg a helyreállításokat saját tervezői és kivitelezői erejével, példát mutatva még napjaink helyreállítási gyakorlataihoz is. A helyreállítási tevékenység komplex volt, hiszen az építési munkákat megelőző régészeti és művészettörténeti kutatásokat, és a helyreállításokkal párhuzamos restaurálási szakmunkákat is magában foglalta.
A történeti tapasztalatok alapján készült el Kőszeg Város jelenleg érvényben lévő Területrendezési Terve, mely szintén a történeti értékek szellemében és azok szem előtt tartásával határozza meg a város településrendezési és fejlesztési elképzeléseit.
Az elmúlt években jelentős műemlékvédelmi eredmények születtek a város területén. Elkészült a Jurisics tér rendezése, befejezés előtt áll a Vár rekonstrukciójának első üteme, templomok, egyházi épületek, középületek és magántulajdonú épületek újultak meg. Nagyon sokat jelentett a Várkör, a Fő tér közlekedési szabályozása, az új parkolási rendek kialakítása.
Ugyanakkor van néhány huzamosabb ideje létező akut probléma, amit nem sikerült megoldani. Elsősorban a Zsinagóga helyzetét kell megemlítenünk, aminél a rendezetlen tulajdonviszonyok miatt egyelőre nem látszik a végleges megoldás lehetősége. Megoldatlan a Rajnis u. 2. volt bencés rendház épület, a Bem utcai foghíj, a Kelcz-Várkör utcai saroképület (Hóhér torony környezete) hasznosítása. Különösen veszélyeztetett helyzetben vannak a Dózsa u. 1. a Gyöngyös u. 12. magántulajdonú épületek. Bizonytalan számos helyi védett – ugyanakkor a településkép szempontjából meghatározó – épület sorsa. Ezek általában ugyancsak magántulajdonban vannak.
Összességükben a felsoroltak esetében nem nagy számról beszélhetünk, ugyanakkor rendezetlenségüknek meglehetősen negatív hatása van a helyreállított épületek és utcaképek sorában.
Javaslatok
Kőszeg város fejlesztési elképzeléseit jól szolgálja az érvényben lévő Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008-2013 c. szakanyag, azonban ennek aktualizálását javasoljuk, különösen az „elidegenítési lehetőségek” tükrében. Ez választ illetve megoldást adhatna a végveszélyben lévő magántulajdonú épületek esetében (fel kell készülni olyan megoldásokra is, mint a kisajátítás vagy a kényszer-helyreállítás).
Fontos lenne legalább az önkormányzati tulajdonú épületek esetében egy folyamatos műemlékfigyelést és –karbantartást bevezetni (lásd pl. a Tábornokház beázása), ezzel példát mutatva a magántulajdonosok számára.
Megoldást kellene keresni arra, hogy az eddigi felújításokból kimaradt – magán tulajdonú – műemlékek is helyreállításra kerüljenek, javítva ezzel a műemléki összképet (ld. Jurisics tér).
A városnak szerepet kell vállalni abban, hogy a hozamosabb ideje funkciót nélküli – és részben felújítatlan – műemlékek (bencés rendház vagy a Bálház) olyan hasznosításra találjanak, amely biztosítja a hosszú távú fenntarthatóságukat.
Fontos lenne egy, minden műemlék-tulajdonos számára elérhető tájékoztatási rendszer megvalósítása a folyamatosan megújuló örökségvédelmi, kulturális turisztikai pályázati lehetőségek kihasználása érdekében.
Mindezekhez a feladatokhoz irodánk minden segítséget megad: a Polgármesteri Hivatallal és különösen a Főépítészi Irodával tartott rendszeres kapcsolat, a Tervtanácsban való részvétel és a heti rendszerességgel megtartott fogadó nap remélhetően hozzájárul ahhoz, hogy Kőszeg város műemlékvédelmében új – az integrált örökségvédelem elveinek megfelelő – korszak kezdődjön.
Szombathely 2012. május 14.
Dr. Zágorhidi Czigány Balázs irodavezető
Kőszeg Város műemlékvédelmi helyzete.
KŐSZEG VÁROS MŰEMLÉKVÉDELMI HELYZETE 2012.
Elemzés
Kőszeg város építészeti arculatát alapvetően meghatározzák a műemlékek; úgy is mondhatnánk, hogy az egész város műemlék. Ezt az állításunkat támasztják alá a nyilvántartásainkban szereplő adatok, miszerint a város területén 206 db. egyedileg védett épület és 50 db. régészeti terület található. Nem véletlen tehát, hogy a teljes belváros az egyedi védettségeken túl Műemléki Jelentőségű Terület (továbbiakban MJT ) is egyben.
Az országosan védett épületeken túl a város épített örökségéhez tartoznak a helyi védett épületek, melyeket az érvényben lévő Területrendezési Terv tartalmaz. Az MJT-én túl a belvárost övező területeken az egyedi védelmet élvező épületeknek külön jogszabályban rögzített védett műemléki környezete van, mely az új építészeti beavatkozások szabályozását szolgálják az engedélyezési eljárásoknál.
A tulajdonviszonyokat illetően a védett épületek egyházi, közösségi (állami) és magántulajdonban vannak.
A tervszerű műemléki helyreállítások a városban az 1960-as évek óta folyamatosan készülnek. Az akkori költségvetési lehetőségeknek megfelelően elsősorban az Országos Műemléki Felügyelőség kezdte meg a helyreállításokat saját tervezői és kivitelezői erejével, példát mutatva még napjaink helyreállítási gyakorlataihoz is. A helyreállítási tevékenység komplex volt, hiszen az építési munkákat megelőző régészeti és művészettörténeti kutatásokat, és a helyreállításokkal párhuzamos restaurálási szakmunkákat is magában foglalta.
A történeti tapasztalatok alapján készült el Kőszeg Város jelenleg érvényben lévő Területrendezési Terve, mely szintén a történeti értékek szellemében és azok szem előtt tartásával határozza meg a város településrendezési és fejlesztési elképzeléseit.
Az elmúlt években jelentős műemlékvédelmi eredmények születtek a város területén. Elkészült a Jurisics tér rendezése, befejezés előtt áll a Vár rekonstrukciójának első üteme, templomok, egyházi épületek, középületek és magántulajdonú épületek újultak meg. Nagyon sokat jelentett a Várkör, a Fő tér közlekedési szabályozása, az új parkolási rendek kialakítása.
Ugyanakkor van néhány huzamosabb ideje létező akut probléma, amit nem sikerült megoldani. Elsősorban a Zsinagóga helyzetét kell megemlítenünk, aminél a rendezetlen tulajdonviszonyok miatt egyelőre nem látszik a végleges megoldás lehetősége. Megoldatlan a Rajnis u. 2. volt bencés rendház épület, a Bem utcai foghíj, a Kelcz-Várkör utcai saroképület (Hóhér torony környezete) hasznosítása. Különösen veszélyeztetett helyzetben vannak a Dózsa u. 1. a Gyöngyös u. 12. magántulajdonú épületek. Bizonytalan számos helyi védett – ugyanakkor a településkép szempontjából meghatározó – épület sorsa. Ezek általában ugyancsak magántulajdonban vannak.
Összességükben a felsoroltak esetében nem nagy számról beszélhetünk, ugyanakkor rendezetlenségüknek meglehetősen negatív hatása van a helyreállított épületek és utcaképek sorában.
Javaslatok
Kőszeg város fejlesztési elképzeléseit jól szolgálja az érvényben lévő Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008-2013 c. szakanyag, azonban ennek aktualizálását javasoljuk, különösen az „elidegenítési lehetőségek” tükrében. Ez választ illetve megoldást adhatna a végveszélyben lévő magántulajdonú épületek esetében (fel kell készülni olyan megoldásokra is, mint a kisajátítás vagy a kényszer-helyreállítás).
Fontos lenne legalább az önkormányzati tulajdonú épületek esetében egy folyamatos műemlékfigyelést és –karbantartást bevezetni (lásd pl. a Tábornokház beázása), ezzel példát mutatva a magántulajdonosok számára.
Megoldást kellene keresni arra, hogy az eddigi felújításokból kimaradt – magán tulajdonú – műemlékek is helyreállításra kerüljenek, javítva ezzel a műemléki összképet (ld. Jurisics tér).
A városnak szerepet kell vállalni abban, hogy a hozamosabb ideje funkciót nélküli – és részben felújítatlan – műemlékek (bencés rendház vagy a Bálház) olyan hasznosításra találjanak, amely biztosítja a hosszú távú fenntarthatóságukat.
Fontos lenne egy, minden műemlék-tulajdonos számára elérhető tájékoztatási rendszer megvalósítása a folyamatosan megújuló örökségvédelmi, kulturális turisztikai pályázati lehetőségek kihasználása érdekében.
Mindezekhez a feladatokhoz irodánk minden segítséget megad: a Polgármesteri Hivatallal és különösen a Főépítészi Irodával tartott rendszeres kapcsolat, a Tervtanácsban való részvétel és a heti rendszerességgel megtartott fogadó nap remélhetően hozzájárul ahhoz, hogy Kőszeg város műemlékvédelmében új – az integrált örökségvédelem elveinek megfelelő – korszak kezdődjön.
Szombathely 2012. május 14.
Dr. Zágorhidi Czigány Balázs irodavezető