Jegyzőkönyv: 2010. Február 11., Csütörtök, 09:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés

939/2/2010. szám
J E G Y Z Ő K Ö N Y V


Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, 2010. február 11-én, 9 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében megtartott nyilvános ülésről.

Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Földesi Zoltán, Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, Dr. Őri-Horváth Andrea, Preininger Ferenc, Raposa Helga, Racker Béla, Schläffer József, Simonits Zsolt, dr. Sujbert Pál, Stampf Ferenc és Táncsics András képviselő (15 fő).

Igazoltan van távol:
Dr. Mátrai István képviselő külföldön való tartózkodása miatt van távol.

Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, dr. Zalán Gábor aljegyző, dr. Tóthné Dolgos Zsanett gyámügyi és szociális osztályvezető, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető valamint Kőhalminé Major Judit könyvvizsgáló.

Huber László polgármester üdvözli a képviselő-testületi ülésen megjelenteket és megállapítja, hogy az ülés határozatképes. Elsőként a meghívón kiküldött napirenddel kapcsolatban várja az észrevételeket, továbbá kéri egy sürgősségi indítvány napirendre való kerülését. Beérkeztek az ajánlatok a történelmi belváros rekonstrukciójának a kivitelezésére, amelyben ma döntést kellene hozni. Az erre vonatkozó előterjesztést a pénzügyi bizottság, mint Bíráló Bizottság ma reggeli, rendkívüli ülésén véleményezte.

A napirendre vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban sem kérdés, sem hozzászólás nem hangzik el, így a polgármester elsőként a sürgősségi indítvány napirendre kerülését bocsátja szavazásra, amit 15 igen szavazattal fogad el a képviselő-testület.
Végül a képviselők 15 igen szavazattal az alábbi napirendet fogadják el:

N A P I R E N D:

1. A képviselők, a bizottsági elnökök és tagok, továbbá a tanácsnokok tiszteletdíjáról szóló 29/1994. (XII. 22.) önkormányzati rendelet módosítása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
2. Kőszeg Város Önkormányzata 2010. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet megalkotása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
3. A lakáscélú helyi támogatásokról szóló 26/2003. (XII. 9.) önkormányzati rendelet felfüggesztése.
Előadó a polgármester nevében: Dr. Tóthné Dolgos Zsanett gyámügyi és szociális osztályvezető.
4. Beszámoló a nem önkormányzati szervezeteknek 2009. évben juttatott céltámogatásokról.
Előadó a polgármester nevében: Schlögl Krisztián szervezési ügyintéző.
5. A levéltár raktárhelyiségének ingyenes használata.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
6. A Szombathely – Kőszeg regionális szennyvízelvezető rendszeren lévő önkormányzati tulajdonú viziközmű létesítmények üzemeltetési szerződésének a módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője.
7. Középtávú támogatási megállapodás és ingatlan használati szerződés megkötése a Kőszegi Sportklubbal.
Előadó a polgármester nevében: Dr. Zalán Gábor aljegyző.
8. A "Kőszegi történelmi belváros rekonstrukciójának kivitelezésére valamint 2 épület felújításra" vonatkozó közbeszerzési felhívásra érkezett ajánlatok elbírálása.
Előterjesztő: Preininger Ferenc, a bíráló bizottság elnöke.

A napirend elfogadása után a polgármester az előző ülés óta történt eseményekről az alábbiak szerint számol be:
• Január 29-én a vár lovagtermében mutatta be Sütő András "Advent a Hargitán" című művét a szombathelyi Waldorf Iskola 9. osztálya.
• Ugyanezen a napon tartotta meg képviselői beszámolóját Gyarmati Kálmán képviselő a kőszegfalvi klubhelyiségben melyen részt vett a polgármester és a jegyző is.
• Január 30-án a kőszegi Fitt-Box Klub a Balog iskola sportcsarnokában Jurisics Miklós Kupa és jótékonysági boksz gálát rendezett, melyen ringbe léptek Vas megye és Baden-Württenberg tartomány legjobbjai is. Az eseményen jelen volt Kótai Mihály profi világbajnok, Káté Gyula és Szellő Imre világbajnoki helyezett ökölvívók és Mészáros Tibor erőemelő világbajnok is. A rendezvény bevételét a Kőszegi Beteg Gyermekekért Mirtyll Alapítványnak ajánlották fel.
• Február 3-án a Kiss Gyula Kulturális Egyesület tagjai tettek eleget a kőszegi kollégák meghívásának és vidám farsangi délutánt töltöttek a JUK-ban.
• Február 4-én a Hajnalcsillag Néptáncegyüttes legkisebb tagjai ismerkedhettek a farsangi népszokásokkal és ételekkel a JUK-ban.
• Február 6-án a KSE Birkózó Szakosztálya rendezésében a Bersek iskolában zajlott le a IX. Szabadfogású Birkózó Gyerek, Serdülő, Diák és Ifjúsági Jurisics Kupa. A nyolc résztvevő csapat körül a kőszegi birkózók a 2. helyet szerezték meg. Egyéniben Dorner Ágoston és Francsics Erik első helyezést ért el. A polgármester gratulál az eredményekhez és további sok sikert kíván, egyúttal megköszöni a szervezőknek, hogy ezt e szép hagyományt folytatták.
• Február 6-án került sor a nagysikerű jelmezes fúvós bálra a várban, melyen kb. 500-an vettek részt. Ezen a napon rendezte meg a Dr. Nagy László Intézet is a jótékonysági bálját is, továbbá a Hotel Írottkőben Horvát Bál volt, telt ház mellett melyet a Kőszegi Horvát Kisebbségi Önkormányzat rendezett.
• Február 9-én tartotta közgyűlését a Nyugállományúak Egyesülete a JUK-ban.
• Február 9-én ülésezett a Kistérségi Társulás Tanácsa, melyen az alábbi, Kőszeget érintő témák szerepeltek: a 2010. évi költségvetés elfogadása, a Balog iskola fejlesztésének pályázata, a Felsővárosi Óvoda pályázata és a Társulási Megállapodás módosítása.
• Február 10-én dr. Lőcsey Zoltán belgyógyász főorvos pajzsmirigy betegségek című előadásán sok érdeklődő jelent meg a JUK-ban.

A két ülés közötti beszámolóval kapcsolatban sem kiegészítés, sem hozzászólás nem hangzik el, így a képviselő-testület azt 15 igen szavazattal elfogadja.


Az 1. napirendi pont tárgyalása:

A képviselők, a bizottsági elnökök és tagok, továbbá a tanácsnokok tiszteletdíjáról szóló 29/1994. (XII. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Huber László szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a január 28-i ülésén fogadta el a képviselő-testület a 2010. évi munkaprogramját. Ebben hagyta jóvá a képviselő-testület a képviselői tiszteletdíjakról szóló rendelettervezet módosítását. Erre vonatkozóan készült egy előterjesztés, amely a tiszteletdíjak csökkentését tartalmazta, de az ebben illetékes pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság nem javasolt változatást a tiszteletdíjak terén. A rendelettervezetet viszont a bizottság jogosult beterjeszteni. Ő a jegyző úr jogi állásfoglalását kérte és ennek értelmében készült a képviselő-testületi ülésre a jelen előterjesztés, mely szerint egy alkalomra elvonná a képviselő-testület a bizottsági előterjesztés hatáskörét, annak érdekében, hogy a képviselő-testület szándéka megvalósuljon. Hozzáfűzi még, hogy miért is indokolt a rendelettervezet tárgyalása a munkatervben írtakon kívül is.
Már a költségvetési koncepció tárgyalásakor is volt arra javaslat, hogy csökkentve legyenek a tiszteletdíjak. Az egyik radikális elképzelés a 0 Ft tiszteletdíja volt, a másik az 50%-os csökkentés, míg a harmadik a jelenlegi díjak meghagyása. Mivel a koncepció tárgyalásakor ezek közül egyik változat sem kapta meg a kellő számú megerősítést, ezért ő úgy látta, hogy a költségvetés helyzetére való tekintettel szükséges a tiszteletdíjak felülvizsgálata. Ez a benyújtott rendelettervezet 20%-os tiszteletdíj csökkentéssel számol. Ennek értelmében a jelenlegi 65 500 Ft-os alap tiszteletdíj 52 400 Ft-ra csökkenne és ehhez igazodna a többi, kiegészítő jellegű díjazás is. E szerint a bizottsági elnökségért járó tiszteletdíj 59 000 Ft-ról 47 200 Ft-ra, a bizottsági tagságért járó tiszteletdíj 21 600 Ft-ról 17 280 Ft-ra változna. A javaslat elfogadása esetén az önkormányzat havi 426 720 Ft megtakarítást érne el, ami 2010-ben 3 840 480 Ft-ot tenne ki. Mivel március 1-től lépne hatályba az új szabályozás, illetve a 2010. decemberi kifizetés a 2011-es évet terhelné, ezért csupán 9 hónappal lehet számolni.
Kéri a képviselőket, hogy tárgyalják meg az előterjesztést és fogadják el a javaslatát.

Kérdések és hozzászólások:

Preininger Ferenc elmondja, hogy az anyag – ahogy a polgármester úr is elmondta, az ő előterjesztése. Neki, mint bizottsági elnöknek is volt a bizottsági ülésre egy előterjesztése, amelyben szintén 20%-os tiszteletdíj csökkentést javasolt. Az ülésen felvetődött az a módosító indítvány, hogy egyáltalán ne legyenek változtatva a tiszteletdíjak és ez 4:2 arányban elfogadásra is került. Természetesen a bizottság döntése nem kötelező érvényű a képviselő-testületre. Az, hogy a polgármester úr készített közben egy másik előterjesztést a hatáskör-megvonásról és beterjesztette az ülésre – ebben a képviselő-testületnek kell döntenie. (Megjegyzi, hogy a pénzügyi bizottság üléséről készült jegyzőkönyvből teljes egészében kimaradt a módosító indítványról szóló rész, de ez nem a bizottság, hanem a hivatal problémája.) Az elmondottak teljesen megfelelnek a törvényes rendelkezéseknek. A 20%-os csökkentésről szóló javaslat egyébként teljesen ugyanaz, mint ami a bizottság előtt volt, csak most a bizottságtól megvont hatáskörben kerül benyújtásra. Ennek figyelembevételével kéri, hogy a képviselő-testület hozza meg a döntését.

Huber László megjegyzi, hogy nyilván először a határozati javaslatról kell a képviselőknek dönteni, hogy erre az egy alkalomra elvonja-e a hatáskört a bizottságtól. Ő ezt nem teheti meg. Ha igen, akkor lehet érdemben dönteni a javaslatról.

Racker Béla kérdezi a jegyző úrtól, hogy hol van leírva az SZMSZ-ben a hatáskör elvonásról szóló rész?

Dr. Tóth László szerint erről nincs rendelkezés az SZMSZ-ben, viszont – ahogy a határozati javaslatban jelezte – az Ötv.-ben igen. A 9. § (3) bekezdése szerint "a képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira …. ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja."

Huber László ezért kéri, hogy egyelőre csak a határozati javaslattal foglalkozzon a képviselő-testület.

Básthy Bélának világos ugyan, de azért szerinte ki kell emelni, hogy ha a képviselő-testület nem fogadja el a hatáskör-elvonást, akkor nem lehet majd a rendelettervezetről sem szavazni.

Dr. Tóth László szerint igen, ez így van. Egyébként a költségvetési rendelettervezetben a jelenleg hatályos szabályozás szerint vannak beállítva a tiszteletdíjakkal kapcsolatos kiadások. Ha ma ezzel kapcsolatosan nem születik más döntés, akkor a költségvetési rendelet elfogadásával születik véglegesen szabályozás e kérdésben.

[Rába László képviselő megérkezett az ülésterembe 9.30 órakor, így ezzel a képviselők létszáma 16 fő lett.]

Stampf Ferenc szerint az teljesen érthető, hogy a tiszteletdíjak ügyében kinek van joga előterjesztést benyújtani. Neki meggyőződése, hogy e kérdésben mindenképpen a képviselő-testületi ülésen szülessen döntés a nyilvánosság miatt, ugyanis a bizottsági üléseken nincsen meg az a média jelenlét, mint ami pld. a mostani ülést is kíséri.

Básthy Béla annyiban pontosítja az előtte szólót, hogy ezt a kérdés mindig is bekerült a képviselő-testület elé, csak éppen a pénzügyi bizottság javaslatára.

Huber László is egyetért ezzel, mindig is a képviselő-testület volt jogosult ebben dönteni, csak éppen most a pénzügyi bizottság azt javasolta, hogy ne legyenek csökkentve a tiszteletdíjak. A nyilvánosság számára felolvassa a határozati javaslatot, majd – mivel ezzel kapcsolatban nincsen több észrevétel – szavazásra is bocsátja.

A képviselő-testület 9 igen, 4 nem, 3 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza:

19/2010. (II. 11.)
képviselő-testületi határozat

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9. §. (3) bekezdésében foglalt jogkörével élve egy alkalomra elvonja a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottságtól a 8/2007. (IV. 1.) önkormányzati rendelet 2. sz. mellékletében a képviselők tiszteletdíjának és juttatásainak megállapítása előterjesztésének hatáskörét és e kérdésben a polgármester előterjesztésére rendelettel kíván dönteni.

Felelős: Huber László polgármester.
Határidő: azonnal.

A hatáskörelvonás után tovább folytatódik a vita.

Racker Béla kérdezi a pénzügyi bizottság elnökétől, hogy a polgármester úr és az alpolgármester úr javadalmazásával foglalkozott-e a bizottság?

Preininger Ferenc elmondja, hogy a polgármester úr és az alpolgármester úr költségtérítésének megváltozatásáról lehetne döntést hozni, de ők ezzel nem foglalkoztak. Ám erről az érintettek maguk is természetesen lemondhatnak.

Huber László szerint valóban ugyanaz a hatáskör mindkét esetben, e témában is a bizottság lehet az előterjesztő az SZMSZ szerint. Mivel ez most nem lett előterjesztve a bizottság részéről, a polgármester és az alpolgármester javadalmazásáról nem lehet beszélni. Ettől függetlenül, ők, az alpolgármester úrral, a napirend hátralévő részében megtehetik a nyilatkozatukat. De van egy másik megoldás is: ha a képviselő-testület utasítja a pénzügyi bizottságot, hogy foglalkozzon a javadalmazások ügyével.

Táncsics András szerint egyáltalán nem korrekt, hogy a polgármester úr a bizottságokban dolgozó tagok tiszteletdíjának csökkentését tervezi, miközben ő, a sajátjára nézve nem tesz felajánlást,, pedig az elég magasan van megállapítva.
Visszautal az előző ülésre, amikor is Krizmanich István részére a polgármester úr inflációkövető javadalmazást akart megállapítani.

Huber László szerint ezt a 3 dolgot nem lehet egymás mellé állítani az összehasonlítás miatt. Elmondja, hogy az ő jövedelme eleve jelentősen lecsökkent a különbőző törvényi változások miatt, eltűnt a ruhapénz az összes köztisztviselőnél, továbbá 17%-os adó is terheli a költségtérítést. Ennek ellenére, felajánlja az önkormányzat számára költségtérítésének a 20%-os csökkenését. Nem akarta ezt előre megtenni, csak a képviselő-testületnek a tiszteletdíjak 20%-os csökkentéséről való döntését követően, de ő a maga részéről meg fogja tenni ezt a felajánlást.
A gazdasági tanácsadóval kötött szerződés az teljesen más, mert azt két fél kötötte. A tavalyi összeghez viszonyított inflációkövetést valóban ő vetette fel lehetőségként, de nem erősítette ebben meg a képviselő-testület.

Simonits Zsolt felveti, hogy amikor a kht. felügyelő bizottságát létrehozta annakidején a képviselő-testület, akkor az ő munkájuk ellentételezését is e rendelet szerint állapította meg a képviselő-testület. Azt nem szükséges-e módosítani?

Dr. Tóth László szerint nem, mert ők akkor határozattal lettek megválasztva. Erre nincs az a bizottsági kényszer az előterjesztésről, mint a tiszteletdíjakra vonatkozóan.

Stampf Ferenc kéri, hogy a polgármester úr olvassa fel a lakosság számára pontosan, hogy jelenleg mekkora is a képviselők tiszteletdíjának az összege.

Huber László felolvassa, hogy az alap tiszteledjíj 65.500 Ft, a bizottsági elnökök ennek +90%-át kapják, ami összesen 124 500 Ft. A bizottsági tagok pedig egységesen 21 600 Ft-ot. Ezek természetesen bruttó összegek.

Rába László úgy látja, hogy valóban nagy baj van az önkormányzatnál, ha már ilyen dolgokhoz is hozzá kell nyúlni 3-4 M Ft-os spórolás miatt. Ezért kéri, hogy akkor törölje el egészen a képviselő-testület a tiszteletdíjakat a hátralévő 7-8 hónapra. Ezt módosító javaslatként kéri kezelni. Továbbá kéri: szavazza meg a képviselő-testület a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság felhatalmazását arra, hogy a polgármester és az alpolgármester javadalmazásának újbóli megállapítására tegyen javaslatot. Szerinte ez így lenne becsületes.

Básthy Béla kéri, hogy azért óvatosan bánjon a képviselő úr a megfogalmazásával, mert szerinte amit mondott, az azt sugallja, mint itt bármilyen becstelenség lenne.

Rába László szerint az lett volna korrekt, ha be lett volna terjesztve mindkét rész, nemcsak a képviselőké, mert 17 fős a képviselő-testület.

Racker Béla szeretne visszatérni a város költségvetési helyzetéhez – mihelyt befejeződött "a politikai csörte". A költségvetési koncepció tárgyalásakor valóban arról volt szó, hogy le kell csökkenteni a képviselői tiszteletdíjakat is. Akkor 250 M Ft hiánnyal számolt a város, amit 170 M Ft-ra állt szándékában lehozni, most pedig 127 M Ft a hiány összege. Valóban 50%-os csökkentés is volt előterjesztve, ami nem lett elfogadva. Ő egyébként el tudja fogadni a 20%-os, az 50%-os, akár még a 100%-os csökkentést is, tekintettel arra, hogy a költségvetés tárgyalásakor működési hitelfelvételről is szó lesz, továbbá mert a vagyonhasznosítás bevételei biztosan nem fognak teljesülni. Ő a város 2010. évi likviditási problémáját nem 127, hanem 200 M Ft-ra becsüli valójában. Bármelyik döntést hozza is a képviselő-testület e tárgyban, ő el tudja fogadni.

Huber László szerint valóban volt 50%-os javaslat is a költségvetési koncepciónál, de ez végül is nem kapott többséget. Mivel kedvezőbben alakult a hiány a koncepcióhoz képest, 127 M Ft-ra sikerült tervezni, így most ő a 20%-os csökkentést tartja reálisnak. Az ennél radiálisabb csökkentést nem tartja indokoltnak. Ennek ellenére nagy a baj a költségvetésben természetesen továbbra is, de szerinte ennek a 20%-os csökkentésnek gesztusértéke is lenne. Az lenne az üzenete, hogy a képviselő-testület nemcsak másoktól von el pénzeket, hanem magától is.

Stampf Ferenc meggyőződése, hogy a képviselők közül senki sem az említett nettó 40 000 Ft-ért, vagy még kevesebbért ül a testületben, hogy ezeket megszerezze. Ebből kifolyólag nem is jelent tetemes költséget az egész megtakarítás, de ennek ellenére ő is a megvonást javasolja, tehát 0 Ft legyen a képviselői tiszteletdíj.

Básthy Béla is úgy látja, hogy nagy a baj, de nemcsak az önkormányzatnál van kevesebb pénz, hanem mindenhol: az embereknél, az államháztartásban is és aki képviselő, annak ezzel tisztában kell lennie. Ő sem lesz az ellen, hogy a tiszteletdíjakat felülvizsgálja a képviselő-testület, de az biztos, hogy nem sokkal vannak a minimum felett. Ez a képviselő-testület a megalakulása óta együtt van a bajban: már az első döntése az volt, hogy magától vont el, hiszen 3 hónapra lemondtak a képviselők a tiszteletdíjukról. Most is ki fogja venni a részét a képviselő-testület a terhekből. Ennek a háttere viszont az állami költségvetésnek a megszorítása, hiszen 1200 milliárd megszorítás a cél, melynek egyik fő területe az önkormányzatokra irányul. Minden családfenntartónak szüksége van pénzre. Ő nem támogatja a 0 Ft-os tiszteletdíjakat, mert szerinte ez nem egy értelmes gondolat. Kivéve persze, ha valakinek olyan pozíciói vannak, hogy erre nincs szüksége, de akkor az örüljön neki és utalja át bármelyik civil szervezetnek. Ő nem tud egyet érteni a tiszteletdíjak megvonásával, ugyanis komoly munka folyik a bizottságokban is meg a testületben is és a jelenlegi tiszteletdíj amúgy sem alkalmas arra, hogy ellentételezze a munkát, amit a képviselők és a bizottsági tagok végeznek.

Huber László annyit tesz még hozzá az elhangzottakhoz, hogy a polgármester költségtérítésére vonatkozóan a törvény előírása szerint a 20%-ot mindenképpen meg kell adni. Sok döntése tehát nem lehet a képviselő-testületnek az előterjesztést illetően. A fizetését tudomása szerint csökkenteni nem lehet, kivéve persze a fegyelmi büntetést.

Rába László kérdezi a jegyző úrtól, hogy valóban nem lehet-e csökkenteni a polgármesternek a szorzószám szerint megállapított illetményét? Valóban nem lehet ehhez hozzányúlni?

Dr. Tóth László szerint igen, ez valóban így van, mert a polgármester úr sajátos közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőnek minősül. Az alakuló ülésen megállapította a képviselő-testület az illetményét, annak emeléséről dönthet – ahogy minden köztisztviselőnél a munkáltatója – , de csökkenteni nem lehet. Kivéve természetesen a fegyelmi büntetést. A költségátalányt pedig valóban 20-30% között lehet megállapítani, de a 20%-ot mindenképpen meg kell adni, tehát túl sok mozgástere tényleg nincs a képviselő-testületnek.

Racker Béla emlékezete szerint a polgármester úr illetménye a minimumon van megállapítva 2006. óta.

Huber László szerint rosszul emlékszik a képviselő úr, ugyanis a 2007. decemberi ülésen a 1994. évi LXIV. tv. 3.§.(2.) bekezdésében foglaltak szerint, a 12,5 és 13,5-ös szorzó közül – Rába László javaslatára – a 13,5 szorzót fogadta el a képviselő-testület, melynek az volt az indoka, hogy ez fedezet nem az önkormányzatot terheli.

Stampf Ferenc kéri, hogy ne keverje a képviselő-testület össze a két ügyet, továbbá ő nem szeretne vájkálni senkinek a zsebében sem. Teljesen más munka a képviselői is és a polgármesteri is, időben és felelősségben ugyanúgy.

További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester lezárja a vitát és elsőként Rába László és Stampf Ferenc módosító javaslatát bocsátja szavazásra arról, hogy a képviselői tiszteletdíj teljes mértékben legyen eltörölve. Ezt a képviselők 6 igen, 8 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elvetik.

Ezután a polgármester arról a javaslatról várja a szavazatokat, mely szerint a következő ülésre a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság terjessze elő a polgármester illetményére, az alpolgármester tiszteletdíjára valamint költségtérítésükre vonatkozó előterjesztést. Racker Béla megjegyzi, hogy az SZMSZ szerint ezt bármely képviselő kezdeményezheti a bizottságnál. Dr. Tóth László szerint ez a bizottság hatáskörébe utalt feladat, de hogy mit csináljon a bizottság, arra a képviselő-testületnek utasítást kell adnia. Végül a javaslatot 4 igen, 9 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett elveti a képviselő-testület.

A módosító indítványok megszavazása után a polgármester a beterjesztett, 20%-os csökkentést tartalmazó tiszteletdíjakról szóló rendelettervezetről várja a szavazatokat. A képviselők 10 igen, 3 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett az alábbi rendeletet alkotják:

Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének
2/2010. (II. 12.) rendelete
a képviselők, a bizottsági elnökök és tagok, továbbá
a tanácsnokok tiszteletdíjáról szóló
29/1994. (XII. 22.) önkormányzati rendelet
módosításáról


(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete.)

Ezután Huber László bejelenti, hogy a rendelet hatályba lépésétől kezdve lemond a költségtérítésének 20%-áról és 2010. március 1-től kéri azt 20%-kal csökkentett összegben számfejteni.

Ezután Básthy Béla is csatlakozik a polgármester úrhoz és ő is bejelenti, hogy a rendelet hatályba lépésétől kezdve lemond a költségtérítésének 20%-áról és 2010. március 1-től kéri azt 20%-kal csökkentett összegben számfejteni.

20/2010. (II. 11.)
képviselő-testületi határozat

1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Huber László polgármester illetményének megállapításáról szóló 294/2007. (XII. 20.) képviselő-testületi határozatát – a polgármester saját kérésére – az alábbiak szerint módosítja:
"A képviselő-testület a polgármester költségátalányát illetményének 20 %-ában, azaz 104 360 Ft-ban állapítja meg."

2. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Básthy Béla alpolgármester tiszteletdíjának megállapításáról szóló 295/2007. (XII. 20.) képviselő-testületi határozatának 1. pontját – az alpolgármester saját kérésére – az alábbiak szerint módosítja:
"A képviselő-testület az alpolgármester költségátalányát tiszteletdíjának 16 %-ában, azaz 29 184 Ft-ban állapítja meg."

Felelős: dr. Tóth László jegyző.
Határidő: 2010. március 1-től.



A 2. napirendi pont tárgyalása:

A 2010. évi költségvetési rendelettervezet csatolva a jegyzőkönyvhöz.

Sőbér Aurélia szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az önkormányzat költségvetésének tervezete az állami költségvetésről szóló törvény és a képviselő-testületnek a költségvetési koncepciójáról szóló határozat alapján készült. Az intézmények részére szempontrendszert állítottak fel, amely alapján ők a tervszámaikat összeállították. Eltérő ez a költségvetés az előző évekétől annyiban, hogy tartalmazza a 2009. évi pénzmaradványt is, amely eléggé jelentős: működési területen mintegy 13 M Ft-ot, fejlesztési területen 538 M Ft-ot. Sajnos a működési oldalon mindent figyelembe véve 127 M Ft-os hiány mutatkozik és az előző évek tapasztalatait figyelembe véve ez nem fog változni a vagyonhasznosítási bevételek miatt, ezért a működési hitel felvétele is szóba kerülhet.
A bizottságok által tárgyalt változatban még nem szerepelt, de az Alpannónia pályázatnál javítani kellett az idén kifizetésre kerülő tervezett összeget és ezzel együtt a lehívható támogatások összegét is, ami a főösszeget is módosította. A működési oldal ez miatt nem változott.
Két bizottság javaslatára került be a költségvetésbe a Gyöngyös szabadidőpark sportpályájának rekortán burkolattal való borítására plusz összeg, 10 M Ft nagyságban, a vagyonbevételek terhére.
Tegnap részt vett egy államkincstár által szervezett értekezleten, ahol tájékoztatták őket, hogy a kisebbségi önkormányzatok központi támogatását támogatásértékű bevételként kell szerepeltetni a költségvetésben, ami így a főösszeget nem érinti.
A városfejlesztési bizottság átcsoportosítással kapcsolatos módosító indítványával kapcsolatban félreértés történt, ezt majd az elnök úr szóban fogja ismertetni.
Változás van még a kistérségi társulás részére nyújtott támogatás összegében, mivel 2,5 M Ft-tal kevesebb támogatást kell átadni, ami a Kőszegre eső rész.

Kérdések és hozzászólások:

Dr. Zalán Gábor még a bizottsági vélemények ismertetése előtt két tétel rendeletbe való beépítését kéri a képviselő-testülettől.
A polgármesterek jogállásról szóló törvény értelmében előírás az, hogy a választás évében a jelenlegi polgármester részére 3 havi illetménynek megfelelő végkielégítést, továbbá 3 havi jutalomnak megfelelő összeget kell betervezni, amit akkor lehet felhasználni, ha a polgármester nem indul a választásokon vagy nem választják meg. Sajnos ennek tervezése elmaradt, de természetesen, ha ez az összeg nem kerül felhasználásra, akkor az előirányzat ennyivel csökkentésre kerül.
A másik tétel is a választásokhoz kapcsolódik, ugyanis a szavazatszámláló bizottságok póttagjainak a járandóságát mindig eltérő módon finanszírozza az állami büdzsé. Amennyiben lesz rá állami fedezet akkor ez a tétel sem lesz felhasználva, ha nem, akkor nem kell majd ez miatt módosítani a költségvetést.

Preininger Ferenc a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság véleményét ismerteti a költségvetéssel kapcsolatban.
A város pénzügyi helyzete sokat változott az utóbbi időben. Nagyon nehéz gazdasági év van az önkormányzat mögött, de szerinte a 2010-es esztendő még nehezebb lesz. Érdemes visszatekinteni a számadatokra is. 2006-ban 150 M Ft ÖNHIKI támogatása szűnt meg a városnak, amit ez a képviselő-testület már nem kapott meg. Az akkori képviselő-testület ennek pótlására 26 pontos intézkedési tervet dolgozott ki, amit ennek a képviselő-testületnek kellett végrehajtania. Akkor a működési hiány 237 M Ft-ot tett ki, ma 127 M Ft van tervezve. Illik hivatkozni világválságra, meg országos válságra is, de ő ezt nem teszi, mert ez minden önkormányzatot érint. Az állami támogatást tekintve Kőszeg 2006-ban 1 milliárd 234 M Ft-ot kapott, 2010-ben ugyanez a szám csupán 942 M Ft. Közel 300 M Ft-tal kevesebbet! A működési célú saját bevételekre 2006-ben 376 M Ft-ot tervezett a város, most 486 M Ft-ot. Senki sem mondhatja tehát, hogy a saját bevételek növelésére nem törekedett ez a képviselő-testület. A pénzügyi stabilitás és az egyensúly az elmúlt 3 évben mindig megvolt és azzal számolnak, hogy 2010-ben is meglesz – a hiány ellenére.
Az intézmények működtetését a nehézségek ellenére is biztosítani tudta a város, nem volt pld. létszám leépítés sem. Csak további következetes takarékossággal és pénzügyi politikával lehet a város jelenlegi pénzügyi helyzetét szinten tartani. Az intézményekben foglalkoztatott dolgozók egy 150 fős kisüzem létszámát teszik ki, így egyáltalán nem mindegy, hogy az önkormányzat mit tud nekik nyújtani.
A pénzügyi befektetések 2009-ben jó hozamot hoztak, de ez 2010-ben csökkenni fog, ugyanis számos projekt be fog indulni és ezekhez a saját erőt biztosítani kell. Ez sem mindegy, ha ismerősek az ezzel kapcsolatos, hasonló gondok más önkormányzatoknál.
A tervezett fejlesztési pénzeszközök 1,4 milliárd Ft-ot tesznek ki, amely az un. nagyprojekteket is tartalmazza.
Minden eszközzel a költségvetési hiányt kell csökkenteni – és ez nemcsak szólam kell, hogy legyen. A városkörnyéki nagy fejlesztések is beindulnak, így kéri, hogy a polgármesteri hivatal figyeljen a következőkre: a várfelújítás, a belváros rekonstrukció, a lukácsházi víztározó építését végző kivitelezők is fizessenek iparűzési adót. A pénzügyi hiány a 130 M Ft-ot nem haladhatja meg, err nagyon figyelni kell. Persze ez a hiány nem azt jelenti, hogy nagy pénzek lennének tartalékban, mert nincsenek.
Az iparűzési adóval kapcsolatban szót kell ejteni a Kromberg-Schubert Kft.-ről. A tavalyi év nehézségei után, amikor is 4 napos munkahetet vezettek be, visszaállt az 5 napos munkarend, sőt a 2008-as, 31 M Ft-os iparűzési adóval szemben 40 M Ft-ot fog fizetni a 2009. évre vonatkozóan. Ezt a teljesítményt mindenképpen el kell ismerni, hiszen a nehézségek ellenére lényeges növekedést tudott hozni a cég. Az sem közömbös, hogy az ott dolgozó, közel 700 embernek munkahelyet biztosít a cég.
A költségvetéssel kapcsolatban úgy is lehet nyilatkozni, hogy a kőszegi képviselő-testület tehetetlen, mert nem tud nullás költségvetést készíteni és mert a 20 éve tartó hiány felszámolására nem készült alternatíva. Készült ilyen változat is, csakhogy abban a civil szervezetek, a közösségi és versenysportok, a városi újság, a tévé, a nemzetiségi óvoda, az úszásoktatás vagy pld. a nyári táboroztatás mind-mind 0 Ft-tal szerepelnének. Emlékezteti a képviselőket, hogy volt erre nézve javaslat a költségvetési koncepcióban és ő úgy gondolja, hogy helyesen döntött a képviselő-testület, amikor ezeket a feladatokat meghagyta. Hiszen attól város a város, mert vannak civil szervezetei, működnek intézményei.
A pénzügyi, jogi és rendészeti bizottságnak a költségvetési rendelettervezettel kapcsolatos módosító indítványai az anyagban olvashatók. Ezekkel együtt a bizottság az önkormányzat 2010. évi költségvetését a képviselő-testület felé elfogadásra ajánlja.

Simonits Zsolt a városfejlesztési, vagyonügyi és környezetvédelmi bizottság véleményét tolmácsolja.
A bizottságuk természetesen tárgyalta a rendelettervezetet, és főleg a fejlesztési oldalon javasoltak módosításokat. A kőszegfalvi tűzoltószertár tavalyról áthúzódó munkálataira javasolnak átcsoportosítást. A volt Kresz-park területén, a pályázati pénzből megvalósuló Gyöngyös szabadidőparkban műanyag borítással javasolják a sportpályát megoldani. Ez kb. 10 M Ft-ot tesz ki, amelyet a vagyonbevételek terhére javasolnak jóváhagyni.
Javasolják még a szociális kártya bevezetésének a megvizsgálását, természetesen a törvényi feltételeknek megfelelően. A bizottságuk elfogadta, hogy a hivatal létszámkerete is legyen felülvizsgálva, ennek a határidejét 2010. áprilisi ülésben gondolták meghatározni.
Javasolják, hogy a szabályozási tervben foglaltak legyenek pontosan meghatározva: új közvilágítás esetén hol lehet csak légvezetéket vagy csak földkábelt használni. Erre vonatkozóan alakult egy munkacsoport, amely a javaslatát hamarosan be is fogja terjeszteni.
Javasolják még, hogy az új temető területének megszerzése ne a kötvénybevétel terhére történjen, hanem cseretelkek felajánlásával.
A városi utca névtáblákkal kapcsolatban csak az újonnan elhelyezett utcák kihelyezését javasolják.

Raposa Helga elmondja, hogy a szociális és egészségügyi bizottság is megtárgyalta a költségvetési rendelettervezetet. Javasolják, hogy a méhnyakrák elleni védőoltás programra tervezett 1 234 e Ft előirányzatból 600 e Ft a gyógyszersegély keretre legyen átcsoportosítva, 634 e Ft-tal pedig a működési forráshiány legyen csökkentve. Ezzel a védőoltás program elhagyását javasolják. Ezzel a változatással a bizottság egyhangúlag elfogadásra ajánlja a rendelettervezetet.

Dr. Mátrai István a KIOS bizottság ülésének idején is már külföldön tartózkodott, ezért a bizottság ülését Keszei Balázs vezette, így ő tolmácsolja a kulturális, idegenforgalmi, oktatási és sportbizottság véleményét is. A bizottság módosító javaslatai is elsősorban a bizottság témaköreihez kapcsolódnak, mert a kultúra, az oktatás, a civil szervezetek támogatását célozza meg. Volt olyan kisebbségi vélemény, amely szerint ez a részben felpuhítja a nehezen elért "nadrágszíj megszorítású" költségvetést. A bizottság javasolta, hogy 2010. év végéig legyen úszásoktatás, ezért az e célra tervezett 4,5 M Ft helyett 9 M Ft-ot javasolnak jóváhagyni. A bizottság javasolja továbbá a városi rendezvények önkormányzati támogatásának növelését 3 200 E Ft-tal, a civil szervezetek támogatásának növelését 200 E Ft-tal (az egyes szervezetek támogatásánál a tavalyi összeg figyelembe vételével). A kisebbségek támogatását nem javasolják felemelni. A KIOS bizottság is javasolta az említett sportpályáját műanyag borítással befedni.
A bizottság ezekkel a módosításokkal a költségvetést elfogadásra ajánlja.

Kőhalminé Major Judit könnyvizsgáló szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy elvégezték az önkormányzat 2010. évi költségvetési rendelettervezetének felülvizsgálatát. Ez szerkezetében, tartalmában és formájában is eltérő az előző évekhez képest. Ez abból ered, hogy az állam költségvetését megalapozó jogszabályok jelentős módosításon estek át, így az államháztartásról szóló törvény is. Az utóbbi szerint az önkormányzatnak jóvá kell hagynia a költségvetési hiány finanszírozási módját is, meg kell határozni a hitelműveletekkel kapcsolatos hatásköröket. Ezt a rendelettervezet 6. §-a tartalmazza. A bevétel és a kiadás közötti különbözetre, a hiány finanszírozására az előző évi pénzmaradvány összegét kell fordítani. Ha ez nem elégséges, akkor a pénzügyi egyensúly biztosítására szolgáló finanszírozási módot is meg kell határozni, ezt is tartalmazza a képviselő-testület.
Külön kell bemutatni az általános és a céltartalékot. A rendelettervezet nem tartalmaz általános tartalékot, céltartalékot viszont igen, a 4. §-ban. Be kell mutatni az EU-s forrásokból megvalósuló fejlesztések bevételeit és kiadásait, ezeket a 14. sz. melléklet tartalmazza.
Úgy ítélték meg, hogy a rendelettervezet összhangban van a jogszabályi előírásokkal. Az átfogó minősítéséről egy részletes kiegészítés is készült, amit a képviselők megkaptak, de a mai ülésen is természetesen változhatnak tételek, illetve az egyes pozíciók.
Fontosnak tartja még kiemelni, hogy a hiány idei nagysága az elmúlt 7 év legalacsonyabb összege. A fedezetlen működési kiadások aránya 8%. Ez jóval alacsonyabb, mint az előző években volt, 2004-ben pld. ennek a duplája, 16,5% volt ez az arány, 2007-ben is 15,3%. A 127 M Ft-os hiány is alacsonyabb, mint a koncepcióban megfogalmazott volt. Nem szabad elfelejteni, hogy a hiány mellett a napi finanszírozáshoz továbbra is szükség van a 170 M Ft-os folyószámla hitelkeret összegére.
A fejlesztési kiadások és bevételek egyensúlya biztosított. Az önkormányzat éves kötelezettség vállalásának a határának összegét a hiány nagysága nem éri el.
Fontosnak tartja azt is kiemelni, hogy a rendelettervezet külön deklarálja a 10. §-ban: a többletbevételként jelentkező forrásokat és a feladat elmaradásból eredő előirányzat maradványt elsődlegesen a tervezett bevételi elmaradás pótlására, illetve az esetleges működési hitel visszafizetésére kell fordítani.

Racker Béla kérdezi a könyvvizsgálót, hogy rendben van-e ez a könyvvizsgálói vélemény, aláírás nélkül is? A működési hiány és a fedezetlen költségvetési kiadási tételek összefüggéséről érdeklődik.

Kőhalminé Major Judit elmondja, hogy a költségvetési rendelettervezet és mellékletein kívül semmilyen más előterjesztés sincs aláírva. Egyébként az aláírásuk a dokumentumukra minden alkalommal a végső döntés meghozatala után kerül rá. Ha már az aláírás szóba került elmondja, hogy a könyvvizsgálói szakvéleményt eddig maga szokta aláírni, de a mostani anyagban dr. Méri Sándor bejegyzett könyvvizsgáló nevével találkozhatnak a képviselők. Ennek az az oka, hogy cégük, a Consultatio Kft. igazodik a könyvvizsgálói kamara azon szakmai irányvonalához, mely szerint azoknál a szervezeteknél, ahol már több éve ugyanaz a személy felelős a könyvvizsgálatért, ott az objektív megítélés érdekében bizonyos rotációt javasolnak. Ő már közel 15 éve végzi az önkormányzat könyvvizsgálatát, amire ő nagyon büszke is, de a 15 év azért már meghaladja az ajánlott 6-8 évet. Ezért kollégája, dr. Méri Sándor fogja ezentúl aláírni a véleményt, aki Budapesten dolgozik. A szombathelyi irodájukban rajta kívül más költségvetési minősítésű könyvvizsgáló nincs. A továbbiakban is ő lesz az önkormányzat személyes segítsége, de az információkat dr. Méri Sándorral megbeszélik és együtt alakítják ki a véleményüket. Választ ad Racker Bélának a működési hiány és a fedezetlen költségvetési kiadási tételekről összefüggéséről is.

Dr. Őri-Horváth Andrea kérdezi, hogy az aljegyző úr által említett, a polgármester részére tervezendő 3 havi végkielégítés mekkora összeget tesz ki?

Dr. Zalán Gábor szerint 3 976 M Ft a 6 hónap összesen, járulékokkal együtt.

Racker Béla folytatja. Érdekes volt a pénzügyi bizottság elnökének a levezetése arról, hogy a Kőszeg városa részére juttatott normatíva összege 2006-2010. közötti években majd 300 M Ft-tal csökkent. Ezzel együtt elfogadja, hogy a hiány összege jelentősen csökkent. Kérdezi még a bizottsági elnöktől, hogy a bizottsági módosító javaslatok mekkora megtakarítást jelentenek?
Preininger Ferenctől pedig választ vár arra is, hogy mit jelent az a módosító indítvány, mely szerint "az önkormányzati és a kistérségi intézményeknél a közalkalmazottak étkezési hozzájárulása egységesen legyen megállapítva 4 000 Ft/fő/hó + kifizetői adó (bruttó 5 000 Ft/fő/hó) összegben."

Preininger Ferenc tisztázza, hogy a kistérségi társulás fenntartása alá tartozó intézményekben bruttó 5000 Ft/hó összegben került meghatározásra az étkezési hozzájárulás, amely nagyobb mértékű, mint amellyel az önkormányzat számolt. Ha a Társulási Tanács ezt elfogadta, akkor célszerű lenne ugyanezt az összeget a saját dolgozók után is megállapítani.

Racker Béla megjegyzi, hogy ő sem ért egyet azzal, hogy a kőszegi önkormányzat próbál megszorítani, a kistérségnél pedig a magasabb összegeket állapítják meg.

Simonits Zsolt elmondja, hogy a bizottságuk főleg átcsoportosításokat javasolt. Egyedül a volt Kresz-pálya szabadidőparkká történő felújítása esetén kérte kimondottan a bizottság a műanyag burkolattal való borítást, amit lakossági fórumon kértek a polgárok. A szakma sem javasolta egyébként a bitumenes pályát, mert a használóinál idővel izületi panaszokat okoz. Megtakarítást csak az jelentene, ha elmaradna valami. A bizottságuk csak az új utcák nevére javasol összeget elkülöníteni, viszont az is igaz, hogy sok utca neve hiányzik a közterületekről.

Stampf Ferenc kérdezi: hogyan történik a költségvetési rendelet kihirdetése, hogyan ismerheti meg azt a lakosság, ugyanis annak minden egyes sora nyilvános kell, hogy legyen.

Dr. Tóth László elmondja, hogy a rendelet kihirdetése a városi könyvtárba való megküldéssel, a titkárságon való megtekintéssel, valamint az interneten való közzététellel valósul meg. Ez vonatkozik természetesen a rendelet valamennyi mellékletére.

Racker Béla kérdezi még Raposa Helgától, hogy mi volt a bizottság döntésének indoka a méhnyakrák elleni védőoltással kapcsolatban?

Raposa Helga elmondja, hogy több cég is megkereste az önkormányzatot a méhnyakrák elleni védőoltás miatt, közülük egy konkrét ajánlatot is tett. Az ajánlatuk lényege az volt, hogy beoltanák a 13 éves korosztályt, a sima gyógyszertári konstrukciót jelentő 90 000 Ft-al szemben 60 000 Ft-ért. Három oltás kell a védettséghez, 1 oltás 30 000 Ft-ba kerülne. Az volt a cég javaslata, hogy a szülők fizessék az első oltást, a többihez pedig az önkormányzat járuljon hozzá. A 62 érintett 12 éves személy közül 31-en vállalták az oltás költségét. A bizottság meglátása szerint a méhnyakrák azon megbetegedések közé tartozik, amelyik szűrővizsgálattal nagy valószínűséggel megelőzhető és gyógyítható. Országos probléma az, hogy Magyarországon a nők 70%-a nem vesz részt ilyen szűrővizsgálaton, Nyugat-Európában viszont tömeges a megjelenési arány. A 62 érintett gyermek között nyilván azok igényelték az oltást, akik ki tudnák fizetni és pont azok nem, akik hátrányos helyzetűek és a legveszélyeztetettebbek. De nem is ez a bizottság véleményének az alapja, hanem legfőképpen az, hogy a méhnyakrák elleni megelőzésnek nem az oltásokon, hanem a szűrővizsgálatokon és az egészségtudatos életmódon kellene alapulnia. Nemcsak az idén, hanem jövőre és azután is lesz 13 éves lánykorosztály. Továbbá: nem biztos, hogy a közösségnek kell felelősséget vállalni akkor, amikor az egyén a felelős elsősorban egy betegség kialakulásában. Ez az ajánlat egyébként erre az évre vonatkozna, de az ő kérdésére a cég képviselője elmondta, hogy a későbbiekben is folytatni tudnák, az önkormányzat hozzájárulása nélkül is. Tehát ha ezt a város nem vállalja, akkor a háziorvosokon keresztül is megoldható lesz a védőoltás, ugyanezen a 60 000 Ft-os áron.
Az, hogy miért a gyógyszertámogatásra tervezett keretösszeg felemelésére ajánlották az összeg felét, annak az az oka, hogy a közel 12 000 lakosú várost tekintve nagyon alacsonynak találják a gyógyszertámogatásra elkülönített 900 000 Ft-os keretet. Az elmúlt képviselő-testületi ülésen is volt egy fellebbezés a képviselők előtt, amikor az ügyfél a gyógyszersegély összegét kevesellte, ami érthető is. A maradék 634 e Ft-ot pedig a hiány csökkentésére javasolják fordítani.

Dr. Őri-Horváth Andrea visszatér az aljegyző úr által említett 3 976 e Ft pótigényre, a polgármester végkielégítésére vonatkozóan. Ő nagyon ellentmondásosnak érzi, hogy a képviselő-testület az 1. napirendi pontban megszavazza a képviselők és a polgármester költségcsökkentését a hiányra való tekintettel, majd pedig a következő napirendi pontban kérik végkielégítés biztosítását.

Huber László nem érti a kérdés, bár a motivációját természetesen igen. Ő maga nem igazán tudja, mit feleljen erre a felvetésre.

Dr. Zalán Gábor ismét a polgármester jogállásáról szóló törvény előírását idézi, mely szerint a két évnél több időt polgármesteri tisztségben eltöltött vezető esetében kötelező 3 havi végkielégítést tervezni. Ez akkor lesz felhasználva, ha a polgármester úr nem indul a választásokon vagy nem ő nyer. A további 3 havi jutalom nem kötelező ugyan, de nem lehet olyan helyzetbe hozni a következő képviselő-testületet, hogy ne legyen erre tervezve fedezet.

Huber László szerint sok minden elhangzott már, hasznos volt Preininger Ferenc áttekintése is az elmúlt évekről. Ez a negyedik költségvetés, amit ez a képviselő-testület állít össze. Úgy véli, hogy tendenciáiban is érdemes áttekinteni az elmúlt éveket, éppen azért, mert szerinte nincsen szégyenkeznivalója ennek a képviselő-testületnek. Az első, nagyon nehéz év a 2007-es költségvetés volt, ami rendkívül nagy erőfeszítést követelt a várostól és sokáig úgy nézett ki, hogy nem sikerül "térdrerogyás nélkül" túlélni az évet. Hála Istennek sikerült, de ez az év volt az, amikor még 2006-ról kellett a 128 M Ft-os hiányt, az 58 M Ft-os kifizetetlen számlákat vállalni és amihez még hozzájött a 2007-es év hiánya. A 2008-as év konszolidáltabb időszak volt, nyugodtabb tervezésre volt lehetőség. De a 2009-es év újabb nehézséget hozott a gazdasági válság miatt, ami erősen éreztette a hatását, főleg a vagyonhasznosítási bevételek terén. Ez érzékenyen érintette az önkormányzatot, mert még a vagyonhasznosítási terv negyedét sem sikerült teljesíteni, ami természetesen hiányzott a költségvetésből. A hiányt végül sikerült ledolgozni 0-ra és most, 2010-ben ismét újabb probléma előtt áll a város. Ennek fő oka az állami normatívák nagymértékű csökkenése, ami az állami költségvetésből adódik. Az állam a költségvetés hiányát átteszi az önkormányzatokra, ezért kapnak a települések kevesebb támogatást a kötelező feladatokra. Azt is meg tudja mondani, hogy pontosan ez mit jelent. A 2009-es évhez viszonyítva a saját intézményeket (vár, könyvtár, gimnázium) tekintve 45 578 e Ft-tal, a kistérség által fenntartott intézményeket tekintve 44 246 e Ft-tal kapott kevesebbet a város az idén, mind a szociális, mind az oktatási területen. Ez összesen több mint 89 M Ft-ot tesz ki. Mindig, mindenki a hiányt emlegeti, ami nyilván feszítő tényező is. De azt is ki kell emelni, hogy az önkormányzat a saját intézményei fenntartásához 111 M Ft-ot tesz hozzá, a kistérségi intézmények esetében pedig 239 M Ft-ot. Összesen tehát 350 M Ft-ot kénytelen a város az intézmények fenntartására saját maga költeni, mert ennyire van szükség az állami normatíván felül. Így kellene megközelíteni a hiány összegét, eltüntetni a hiányt természetesen nem is lehet.
A koncepciónál még valóban sokkal magasabb összegű, 250 M Ft nagyságú hitel látszott. Ez lecsökkent ugyan a tervezett bevétel növekedés miatt, amelyet az új adónem bevezetése alapján vár az önkormányzat. Az állami támogatások is 24 M Ft-tal növekedtek az SZJA átengedés és az étkezési hozzájárulás miatt, de összességében a feltételek nehezedtek. Mindezek miatt ő nem nyugodt ugyan, de bizakodó és a takarékos, szigorú gazdálkodás híve. Ez utóbbi nemcsak szlogen kell, hogy legyen. Év közben is lehet a költségvetésen módosítani, esetleg működésre lehet hitelt felvenni, de ő ezt el szeretné kerülni, mert az egy adósságspirált jelentene a kamatterheivel együtt. Ettől meg kellene kímélni a város költségvetését, inkább a vagyonhasznosítási bevételek növelését kellene finanszírozni. A következő ülésen kerül beterjesztésre a vagyonhasznosítási koncepció, amely ennek az alapja lehet.

Stampf Ferenc elsőként a költségvetésről szóló előterjesztés mellékletében található jegyzőkönyvre utal, amely a jegyző úr által összehívott egyeztető megbeszélésen született. Ezen a megbeszélésen részt vett Petkovits Sándor, a horvát kisebbségi önkormányzat elnöke is, aki az egész képviselő-testületet érintő kijelentést tett. Petkovits Sándor "sérelmezte és szomorú tényként vette tudomásul, hogy a képviselő-testület kisebbség-ellenessége töretlen". Ezt a mondatot ő kikéri magának képviselőtársai nevében is, mert ezt egy olyan kisebbségi vezetőtől hangzott el, aki irányába nem kevés prioritással van ez a képviselő-testület, az önkormányzat pedig a pályázatokon keresztül a kisebbségi önkormányzat értékeit és munkáját is elismeri. Ugyanebben a dokumentumban szerepel a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökének a nyilatkozata is, aki egészen más stílusban beszélt.
Magával a költségvetéssel kapcsolatban ő is rengeteg sort felírt magának, ezekről volt alkalma neki is konzultálni. Összességében őt is örömmel tölti el, hogy csak 127 M Ft a hiány, de azt ki kell emelni, hogy a -50 M Ft-ot az új adónem bevezetése árán tudja elérni majd a város. Ezt a javaslatot akkor se támogatta, most se örül ennek a megoldásnak, mert a terhet a lakosság és az adófizetők viselik. Szívesebben látná az adókat alacsonyabb, a vagyonhasznosításból származó bevételeket pedig magasabb szinten.
A 9. mellékletben vannak feltüntetve a helyi adókból és hasonlókból származó bevételek, de környezetvédelmi bírságra 1 Ft sincs tervezve. Ezek szerint nincs a városban kutyapiszok, nem raknak le illegális szemetet és nincsen illegális tűzgyújtás sem. Pedig ez a bevétel valóban a közösség védelmét szolgálná. Felhívja még a figyelmet arra közel 30 M Ft-ot tesz ki évente az ingyenesen használt helyiségre számolt bérleti díj.
Összességében ő el fogja fogadni ezt a költségvetést, mert ha nem lenne a városnak költségvetése, akkor sokkal rosszabb lenne a helyzet.

Dr. Tóth László reflektál a környezetvédelmi bírsággal kapcsolatos felvetésre. Ezt nem az önkormányzat szabja ki az állampolgárok és a szervezetek számára, hanem a környezetvédelmi hatóság. Az általa beszedett összeg 30%-a került az önkormányzatokhoz. Ez valamennyire változni fog, illetve körzeti környezetvédelmi hatósági feladatot is fog kapni az önkormányzat, ezt viszont tervezni eddig nem lehetett. Azok az ügyek, amiket a képviselő úr említett, azok a szabálysértés kategóriájába tartoznak.

Racker Béla sem szeretne a kis tételekbe belemenni. Összességében ő is értékeli ezt a költségvetést, ami az elmúlt évek egyik legjobb költségvetése, az előző 10 évhez viszonyítva is. De azért messze nem ilyen fényes a helyzet. A fejlesztési kiadásoknál van 100 M Ft-nyi felújítási kötelezettség a gimnázium tekintetében, amit legkésőbb a jövő év végéig végre kell hajtani, tehát erre pénz kell szerezni. Tavaly elköltött a város a lakásprivatizációs számláról mintegy 75 M Ft-ot, visszavételi kötelezettséggel, amit szintén vissza kell pótolni. A folyószámla hitelkeret biztosan a -170 M Ft-on áll, ami azt jelenti, hogy ha a képviselő-testület olyan döntést hozna, mely szerint megszünteti a hitelkeretet, az sem lenne meg. Ezek azok az összegek, amelyek valójában hiányoznak ugyan, de a költségvetés mindig a szokásos technikai lépéstől 0-ra fut ki.
Ezen kívül az idén megkezdődnek a tényleges nagyberuházások: a vár, a belváros felújítása. Számításai szerint a kötvényalapból 200 M Ft-ot fog erre a város költeni. Amennyiben 2010-ben nem vesz fel a város működésre hitelt, akkor 204 M Ft vagyonhasznosítási bevételt kell produkálni. Tavaly a tényleges ilyen bevétel 40 M Ft körüli volt, az idei kicsit talán valamivel több lesz. A következő képviselő-testület egy nem túl könnyű és instabil helyzetbe fog tehát kerülni, a 300 M Ft körüli direkt folyó hitel állománnyal és a legalább 100 M Ft-nyi kötelezettséggel. Ezenkívül, jövőre megkezdődik az 500 M Ft-os kötvény kibocsátás tőke törlesztése is. Jó tehát ez a költségvetés, nem rossz, bár ő tudott volna még biztosan 50 M Ft-ot lefaragni a kiadásokból. Érdekes módon pld. a kistérség minden évben több támogatást kap, ugyanakkor a város saját intézményei mindig valamivel kevesebbet. Függetlenül tehát attól, hogy a hiány összege alacsonyabb lett, ettől még nem jó a pénzügyi helyzete a városnak.

Huber László szerint ez így van, de legalább stabil.

Gyarmati Kálmánt kicsit megnyugvással tölti el, hogy a koncepció után valamivel jobb a helyzet, így a civil szerveteknek és a sportra is jut támogatás. Ehhez ők a maguk részéről mindig hozzáteszik a saját munkájukat, mind eddig is megtették.
A képviselői beszámolóján elhangzott, hogy Kőszegfalván 1-2 család van veszélyeztetve a belvíz miatt, ugyanis ha nagy eső esik, eláznak. Kéri az árok rendezését, ha lehet pályázati forrásból. A Vadvirág utca megépítésekor nem volt költség ahhoz, hogy az utca melletti árkokat is rendezzék, pedig már megindult ez miatt az utca süllyedése. Erre figyelni kell, illetve a vis maior keretből kell elkülöníteni rá.
A bizottsági véleménynél egy kicsit zavar van, mert a tűzoltószertár befejezéséhez a javasolt összeg nem elég, de elfogadják. A temető befejezéséhez magasabb összeg kell. A vállalkozó szerkezetkész állapotra adta le az ajánlatát, ők a saját munkájukkal ezt is ki fogják egészíteni.

Dr. Őri-Horváth Andrea is a sporttámogatásokra irányítja a figyelmet. A költségvetési koncepcióban a tavalyinál lényegesen kevesebb összeg volt megjelölve, de az végül is nem került elfogadásra. Ezért szerinte a mostani költségvetésbe a tavalyi összeget kellett volna beállítani, ezzel szemben 1,5 M Ft-tal kevesebb összeg van elkülönítve a sportra. Ezen képviselő-testületi ülés előtt, reggel a pénzügyi bizottság a Kőszegi Sportklubbal kötendő középtávú támogatást tárgyalta, ahol részt vett a képviselők nagy része és ahol a sportklub elnöke ismét kifejtette, hogy milyen komoly kötelezettséget kell teljesíteniük. Ezért módosító indítványként kéri, hogy, hogy ismét legalább 1,5 M Ft-tal, de inkább 2 M Ft-tal több támogatást kapjon a sport, így újra 9,5 legyen az e célra szánt összeg.

Rába László is a sport támogatása miatt kér szót. Ha az új sportklubbal köt támogatási szerződést a város, akkor a 6,5 M Ft, illetve a 8,5 M Ft semmire sem lesz elég, ez szerinte csak látszat támogatás. Novemberre ugyanolyan problémák állnak elő, mint eddig. Ő is módosító javaslatot tesz, mely szerint a 8,5 M Ft-ot 15 M Ft-ra javasolja felemelni. Ezzel visszaállna az önkormányzat támogatása a 2006. évi szintre. Rossz helyzetben van az önkormányzat, de azért mégsem annyira, ha a Jézus Szíve templom üvegablakait közel 10 M Ft-tal tudja támogatni.

Básthy Béla felhívja Rába László, mint országgyűlési képviselő figyelmét, hogy a sport és a kultúra támogatás állami elvonását az Országgyűlésben vesse fel. De a helyi költségvetésnél maradva, a KIOS bizottság javasolta azt, hogy a városi rendezvények támogatásának növelése legyen 3,2 M Ft-tal megnövelve. Tavaly 6,2 M Ft volt erre a célra elkülönítve. Az biztos, hogy a tervezett 3,2 M Ft-tal a városi rendezvények megvalósíthatatlanok. Sajnos az is baj, hogy pályázatot is egyre kevesebbet írnak ki, ami még segítséget jelenthetne. Próbáltak számolgatni és neki az a javaslata, hogy ne 3,2 M Ft-tal, hanem 1,8 M Ft-tal legyen ez e keret megemelve. Ez 5 M Ft talán valamilyen garancia lenne, hogy az esetleges pályázatok saját erejét is finanszírozni lehet belőle, meg talán arra is elég, hogy a városi nagyrendezvényekben pótolhatatlan nagy kár ne essen. Ennek a forrását ő is a képviselői tiszteletdíjak megtakarítás terhére javasolja megállapítani.

Dr. Tóth László a városfejlesztési bizottság azon módosító indítványát hozza szóba, mely szerint a hivatal jelenlegi létszámát felül kell vizsgálni. Ezt a bizottsági ülésen egy külső, városrendezéssel foglalkozó külső szakértő tag javasolta. Véleménye szerint ennek a bizottsági tagnak a városrendezési kérdésekre van rálátása a hivatalban, de a létszámmal kapcsolatban esetleg csak szubjektív meglátása lehet.
Tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a polgármesteri hivatal évek óta változatlan létszámmal dolgozik. Az utóbbi 7 évben csak kapásból legalább 20 új feladatot tud felsorolni, amit a hivatal kapott. Szinte nincs is olyan Magyar Közlöny, amelyikben ne lenne olyan feladat, amelyet a jegyző hatáskörként jelölnek meg. A kőszegi polgármesteri hivatal 5 körzeti feladatot lát el, lassan már járási tanácsként működik. Kőszeg okmányirodai központ is és az országgyűlési képviselő választásnál is körzetközpontként működik. Ez utóbbi a fél apparátust lefoglalja. Rengeteg nehézséggel kell a kollégáinak megküzdenie, amelyek a magasabb jogszabályokból adódnak. Az új eljárási törvény hihetetlen bürokráciát eredményezett. Sajnos a megnövekedett adminisztrációs terheket is az ügyintézőknek kell ellátniuk. Az adminisztrációs létszámot is emelni kellene, de ezt ő nem kérte. A képviselő-testület előtt is ismert a belső ellenőrzés bonyolultsága. A belső szabályzatok is rengeteg terhet jelentenek, 40-50 szabályzatot kell állandóan karbantartani és a változó jogszabályoknak megfeleltetni.
Tájékoztatást ad az irattári forgalomról is, ami talán statisztikai képet nyújthat a hivatal növekvő teendőiről. 2006-ban 11 400 volt az iktatott iratok száma, 2007-ben 14 513, (21 000 alszámmal), 2008-ban 15 173 (24 000 alszámmal). A postaforgalom is rendkívül megnőtt: a 2006-os 51 000 levélküldeményhez képest 59 000 –re nőtt 2008-ban. A feladat tehát egyre több, amelyhez létszám viszont ugyanaz. Attól is óvná az apparátust, hogy bárki is elmenjen a hivatalból, mert új előírás az, hogy csak olyan személlyel lehet pótolni, aki rendelkezik közigazgatási versenyvizsgával. Ez nagyon megnehezíti a kollégák pótlását, egyelőre a hivatalok egymástól "szipkázzák át" magukhoz a munkaerőt, mert ezzel még meg lehet oldani. Tehát a hivatalban szükség van minden létszámra, kéri, hogy a bizottság javaslatát így kezelje a képviselő-testület.

Gyarmati Kálmán az alpolgármester úr javaslatára tér vissza, aki a városi nagyrendezvényekre javasolja felhasználni a képviselői tiszteletdíjak egy részét. Kéri, hogy akkor legyen az úgy megállapítva, hogy a 16 képviselő megtakarított tiszteletdíja kőszegi rendezvényekre, az 1 kőszegfalvi képviselő tiszteletdíja pedig kőszegfalvi rendezvényekre legyen elkülönítve.
Básthy Béla jelzi, hogy szándékával nem azt akarta elérni, hogy a kőszegfalviak ki legyenek zárva a kőszegi rendezvényekről és természetesen fordítva sem.
Keszei Balázs pedig azt jelzi, hogy ha Gyarmati Kálmán kérése teljesítve lesz, akkor az ő tiszteletdíjának a megtakarítását a 6. választókerület rendezvényeire kéri fordítani.
Racker Béla szerint ez komolytalan javaslat, de Gyarmati Kálmán kérdezi, hogy Racker Béla hány rendezvényt szervezett, ugyanis ő Kőszegfalván évente hatot. Racker Béla elmondja, hogy neki az egész várost kell képviselnie, mivel listáról jutott be.
Huber László kéri, hogy legyen vége ennek a felvetésnek, mert a javaslatot egyrészt nagyon nehéz is lenne kezelni, másrészt az alpolgármester úr javaslata szerint úgyis a nagyrendezvényekre menne a pénz, ami az egész várost érinti.

Básthy Béla kéri még a városfejlesztési bizottság módosító indítványának a korrigálását, amely az új utcanévtáblák kihelyezésével kapcsolatos. Javasolja, hogy ne csak ezek készüljenek el, hanem az olyan utcanévtáblák is, amelyek nem új elnevezésűek ugyan, de nagyon hiányoznak.

Végül Huber László polgármester lezárja a vitát és szavazásra bocsátja a módosító indítványokat.

Elsőként a szavazatszámláló bizottságok tiszteletdíjára vonatkozó előirányzat 700 000 Ft-tal történő megemeléséről várja a szavazatokat, amelyet a képviselők 16 igen szavazattal fogadnak el.

A polgármester 3 havi végkielégítésére vonatkozó, 3 976 M Ft-os tételnek a költségvetésbe való beépítését 15 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadja el a képviselő-testület.

Ezután a sporttámogatás megemelése kerül szóba, amelyre két javaslat is van: Dr. Őri-Horváth Andreáé és Rába Lászlóé. A szavazás előtt a polgármester röviden összefoglalja, hogyan jött ki az idei évre a 6,5 M Ft-os támogatás. A tavalyi évben 8,7 M volt az összes támogatás, amelyből 700 000 Ft-ot a boxolók kaptak (akik kiváltak a KSE-ből és akik az edzőterem működési kiadásait fedezik belőle), a Kőszegfalvi SE 700 000 Ft-ot, majd a maradék összegből kb. 20% lett levonva. A koncepcióban végül is sem az 50%-os támogatási javaslat, meg az eredeti javaslat sem lett elfogadva. Azt természetesen elismeri, hogy mindenkit érzékenyen érinti az önkormányzati támogatás csökkenése.

Ezután Rába László megismétli indítványát: a 3 szervezet egyben kapja meg a 15 M Ft-os támogatást, így az előterjesztésben szereplő 7,9 M Ft-ot 7,1 M Ft-tal lenne felemelve.

A polgármester szavazásra is bocsátja ezt, de a javaslat a 7 igen, 7 nem szavazattal, 2 tartózkodás szavazati arány alapján nem kapott többséget.

Ezután dr. Őri-Horváth Andrea javaslatáról szavaznak a képviselők, aki kiemeli, hogy a + 2 M Ft-os támogatást a három szervezet között arányos elosztással javasolja megállapítani, a képviselői tiszteletdíjak megtakarítás terhére. Ezt a javaslatot a képviselők 9 igen, 3 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadják.


Ezután a bizottsági módosító indítványokról kezdődik a szavazás.
A szociális és egészségügyi bizottság azon módosító indítványát – mely szerint az orvosi rendelők soron szereplő méhnyak rák elleni védőoltás költségét az önkormányzat ne vállalja, egyúttal a tervezett 1234 E Ft előirányzatból 600 E Ft-tal a gyógyszersegély előirányzat legyen növelve, a fennmaradó 634 E Ft-tal pedig a működési forráshiány legyen csökkentve – 15 ig