| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Képviselő-testületi ülések
2024. Május 23., Csütörtök, 09:00
Jegyzőkönyv: 2010. December 14., Kedd, 17:00 óra, Jurisich-vár lovagterme: közmeghallgatás
|
939/24/2010. szám
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, 2010. december 14-én, 17 órai kezdettel, a Jurisiscs-vár lovagtermében megtartott közmeghallgatásról.
Jelen vannak a képviselő-testület részéről:
Huber László polgármester, Giczy József, Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, dr. Mátrai István, Kiss Zoltán, Rába László, Simonits Zsolt, Táncsics András képviselő (10 fő).
Jelen vannak még:
Dr. Tóth László jegyző, dr. Zalán Gábor aljegyző, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeletetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, Pócza Zoltán a művelődési központ, Lajos Tiborné a könyvtár valamint Horváthné Kutasi Mária a gimnázium igazgatója.
A közmeghallgatás összehívása az SZMSZ 28. §-a előírása alapján történt, így meghívót kapott valamennyi osztályvezető, intézményvezető, kisebbségi önkormányzat elnöke és a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. ügyvezetője.
A közmeghallgatáson a fentieken kívül 22 érdeklődő polgár jelent meg.
Huber László polgármester üdvözli a közmeghallgatáson megjelenteket. Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata írja elő, hogy a költségvetési koncepciót közmeghallgatás előtt ismertetni kell, majd a vélemények meghallgatása után dönt a képviselő-testület az elfogadásáról.
A költségvetési koncepció tervezetét ismerteti, felolvassa a jelenlévők számára, a határozati javaslattal együtt.
Jelzi, hogy alapelvek elfogadásáról van szó, a részletes számokat természetesen a költségvetési rendelet elfogadásakor állapítja meg a képviselő-testület.
Kérdések és hozzászólások
a 2011. évi költségvetési
koncepcióhoz:
Kenyeri András a Kőszegi Sportklub elnöke. Elmondja, hogy 2010. évben eredetileg 8,5 M Ft támogatást kaptak az önkormányzattól. Az év közepén a futballisták megnyerték a korábbi megyei bajnokságot és felkerültek az NB III-ba. Ezért 3 M Ft póttámogatást kértek az önkormányzattól, amit meg is szavazott a képviselő-testület. Ezt ezúton is megköszöni. A labdarúgóknak 2011-ben is szeretnének biztos anyagi hátteret biztosítani, ezért e célra most + 6 M Ft-ot kérnek. Azért ennyi az igényük, mert a tavalyi 3 M Ft egy fél évre szólt, hiszen augusztusban született meg a döntés. Ez eddig 14,5 M Ft. A kőszegi tenisz szakosztály év közben egy történelmi tettet hajtott végre, ami nemcsak a városnak, hanem az egész megyének nagy sikert jelent. Megnyerték az OB I-et és így lehetőségük nyílt a szuperkupában elindulni a következő szezonban. Ez a ragyogó eredmény az egész megyei, sőt régió szinten is a sportvezetés elismerését kiváltotta. A feljebb osztályba kerülés plusz 2 M Ft támogatást igényel az egyesülettől, amely a versenyeztetést biztosítaná. Eddig összesítve tehát 16,5 M Ft az igényük, és akkor még nem említette a többi szakosztályt, pedig azoknál is emelkedtek a rezsiköltségek. Így jött ki a 22 M Ft-os körüli összeg az igényüket tekintve. Természetesen ez nem „hasra csapott szám”, mert ő korábban kérte a szakosztályokat, hogy pontosan munkálják ki az igényeiket, ami csak a legminimálisabb működéshez szükséges.
Az egyesületük komplett költségvetése 36,5 M Ft, ebből 22 M Ft-ot várnak az önkormányzattól. Kiemeli, hogy nem csupán az önkormányzatra szeretnének támaszkodni a terveik szerint. Fontos kihangsúlyozni, hogy a sporttevékenység általában tavasztól őszig tart, így nem a naptári évhez köthető.
Jelzi még a képviselő-testületnek, hogy 2010. novemberében írt egy feljegyzést már a polgármester úrnak arról, hogy évek óta szó van a Lóránt Gyula Sporttelep felújításának szükségességéről. 2012-ben 100 éves lesz majd a kőszegi sportegyesület és ők szeretnék ezt a jubileumot méltóképpen megünnepelni. Ennek az előkészületét jelentené az épület megfelelő felújítása. Az 1970-es években létesített épületnek csak a kiszolgáló helyiségei estek át kisebb-nagyobb karbantartáson, csinosításon 15 évvel ezelőtt, a többi lényegében ugyanúgy néz ki, mint amikor megépült. Nem kell ecsetelnie, hogy a mai energiaárakon milyen fontos lenne az épület fűtéskorszerűsítését elvégezni. Ezért lehet, hogy első hallásra dupláját jelenti a tavalyihoz képest a kérésük, de az egyesületük a fiataloknak és idősebbeknek is sportolási lehetőséget biztosít, amellyel jó hírét viszik a városnak.
Huber László természetesen elismeri a kőszegi sportolók fényes eredményeit. Az önkormányzat az egyesületen keresztül a tömegsportot is támogatja. Sajnos a város lehetőségei korlátozottak. A Humánerőforrás Bizottság is javasolta a sportegyesület támogatását felemelni, igaz nem akkora mértékben, amekkora az egyesület kérése. Erről majd a képviselő-testület fog dönteni.
Erdősi Attila szerint a polgármester úr csak egy gondolat erejéig említette az építményadót, azért erről egy kicsit bővebb tájékoztatást kér. Az is kiderült, hogy az önkormányzat célja, hogy a városban minél több vállalkozó tevékenykedjen. Nincs-e ez az óhaj ellentmondásban az építményadó bevezetésével?
Huber László tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a csütörtöki ülésen fog a képviselő-testület a helyi adókról szóló rendelet módosításáról dönteni. Várhatóan jelentős változások lesznek a rendeletben, ami az építményadót is érinti. A kisebb nagyságú építmények tulajdonosai kedvezőbb díjjal számolhatnak, a nagyobbakat viszont progresszívebben fogja súlytani az adó. Összegében az adóbevétel nagysága megmaradna az elkészült hatástanulmány szerint. Fontos változatás lesz – ha a képviselő-testület elfogadja – , hogy a külterületen lévő építmények esetében a 30 m2-es nagyságon felül is megilleti majd őket a 30 m2-ig fennálló ingyenesség. Várható még változás a termelő tevékenységek tekintetében is.
Horváthné Kutasi Mária a gimnázium igazgatójaként szól hozzá a költségvetési koncepcióhoz. Az 1. oldalon írtak szerint (két helyen is szerepel) az Arany János Tehetséggondozó Tanulmányi Program támogatási rendszere megváltozik. Ennek ellentmond az oktatási minisztérium által, az e programban résztvevő intézmények igazgatóinak szervezett tájékoztatás, amelyen az hangzott el, hogy 2011-ben a létszám alapján adott normatíva biztosan nem változik. Ez eddig 55,1 M Ft volt. Tudomása szerint annyi csupán a változás, hogy a költségvetési törvény 8. mellékletéből a 3.-ba kerül, ami azt jelenti, hogy sokkal szigorúbb lesz az elszámolás. Kérdés, hogy mire utal a koncepcióban a „szerkezeti változás”? Egyébként ő a saját intézményi költségvetését is úgy tervezte meg, hogy ezt az 55,1 M Ft-ot vette figyelembe mind a bevételi, mind a kiadási oldalon.
A lánykollégium felújításának a kötelezettségét tekintve pedig valóban 2011. december 31-én jár le az 5 éves határidő, de erre csak 100 M Ft van a költségvetésbe beállítva, pedig 130 M Ft-tal kell elszámolni.
Huber László ez utóbbival kapcsolatban jelzi, hogy a 100 M Ft csak az idei évre van tervezve, természetesen tisztában vannak vele, hogy 129 M Ft-ot kell a lánykollégiumra rákölteni, hogy ezzel a pénzzel el lehessen számolni, különben vissza kell fizetni.
Sőbér Aurélia az Arany János Tehetséggondozó programmal kapcsolatban elmondja, hogy a költségvetési törvény tervezet jelenlegi adataival számoltak. Amennyiben lesz elfogadott törvény, akkor majd természetesen annak az irányszámait veszik figyelembe.
Horváthné Kutasi Mária számára érthetetlen, hogy akkor miért kell tartalmaznia ezt a megfogalmazást tartalmaznia a koncepciónak. Huber László szerint a koncepciónak a jelenlegi ismeretek szerint kell készülnie.
Wurst Sándor vállalkozó Erdősi Attilához csatlakozik. Az rendben van, hogy a városnak a költségvetéséhez bevételekre van szüksége és ezeket a vállalkozóktól várja. De neki ez a koncepció arról szól, hogy a kőszegi vállalkozóktól az önkormányzat mennyi pénzt szeretne még beszedni. Óriási különbségeket lát az egyes települések között, mert a törvény tól-ig határokat tartalmaz ugyan, de Kőszegen az adó maximálisan ki van vetve. Ha ő itt most vállalkozni szeretne és megnézné ezt a koncepciót, akkor benne van az, hogy mit várnak el a vállalkozóktól az adott évben. 2011-ben is az van tervezve, hogy „amit lehet, még be kell szedni”. Az ő „vállalkozói észjárása” alapján aztán majd meggondolná, hogy mibe vágja bele a fejszéjét. A város bízik abban, hogy jönnek majd még vállalkozók, de azt senki nem kérdezi meg a jelenlegi kőszegi vállalkozóktól, hogy el tudják-e viselni ezeket a terheket. Ezen el kellene gondolkodni. Amikor bejött az építményadó, februárban, akkor ő elbeszélgetett a polgármester úrral meg a jegyző úrral, de nagyon elszomorító ez az egész. Amit ő akkor javasolt, – csak a hasznos alapterület után kelljen fizetni – sajnos nem jelenik meg sehol. Pedig aki tényleg dolgozik és aktív munkát végez, azt figyelembe kellene venni.
[17.35 órakor megérkezett Básthy Béla alpolgármester is, így 11-en vannak jelen a képviselő-testületből.]
Huber László meg kívánja cáfolni, amit Wurst úr elmondott, ugyanis az nem igaz, hogy minden helyi adó tétel maximálisan van kivetve Kőszegen. Egyedül az iparűzési adó van 2%-on, ez igaz, de a többi adómérték mélyen a maximum alatt van, harmada, negyede annak amit ki lehet vetni. Az építményadó pld. maximum 1300 Ft lehet négyzetméterenként, de Kőszegen csak 150 Ft. A telekadó (50 Ft-jával) is a töredéke annak, amit ki lehetvetni. Amit elmondott Wurst úr, az tehát nem állja meg a helyét. Azzal ő tisztában van, hogy a vállalkozóknak mennyi féle járulékot és adót kell fizetnie, de sajnos bizonyos pénzeket az önkormányzat felé is fizetni kell, mert ezek a város fenntartásához, az intézményrendszer működtetéséhez feltétlenül kellenek. Az állami támogatások mértéke nem olyan arányú, mint annak lennie kell, általában a feladatok elvégzéshez az 50-60-70%át adja meg a központi költségvetés, a többit az önkormányzatnak kell kipótolnia. Ha ez nem így lenne, akkor a városnak nem lenne hiánya és sokkal szerényebben lehetne kooperálni a helyi adókkal.
Wurst Sándor szerint azért más városokat meg is lehet nézni. Pld. Körmend az utóbbi 3 évben rengeteget fejlődött. Szerinte azért, mert optimálisan „szedtek ki pénzt” a vállalkozásokból. Ez nagyon fontos, ha azt akarja a városvezetés, hogy odajöjjenek a vállalkozások. Mindenki addig nyújtózkodjon, ameddig takarója ér, talán a kiadásokat kellene csökkenteni.
Huber László szerint az intézmények már eljutottak arra a szintre a megtakarításoknál, amikor már „teljesen ki vannak csontozva”. Már nem lehet másképpen spórolni, csak strukturális átalakítással, de az meg komoly hátrányokkal járna az oktatás vagy más feladatok elvégzése terén. A bértömeget is évek óta 95%-on lehet tervezni, a dologi kiadások évek óta nem emelkednek. Az árak meg közben nagyon megemelkedtek, így nagyon oda kell figyelniük az intézményvezetőknek, hogy ki tudjanak jönni abból a bizonyos költségvetésükből. A városüzemeltetésből sem lehet már „kivenni”, mert azt is megtették már. Mindennek anyagi vonzata van. A közterületek is pld. lehetnének tisztábbak, de akkor ez is plusz pénzt igényelne. Azért szerinte Körmend helyzete egészen más a 8-as út közelsége miatt, de ott sem „fenékig tejfel minden”, bár kijutottak a kínzó hiány állapotából. Celldömölkön sincs ipari park, talán Bük és Sárvár van viszonylag kedvező helyzetben. Kőszeg vonzásköre sokkal jelentéktelenebb a korábbinál, valahogy nem tud az osztrák határ és Szombathely hálójából kilépni. Sajnos a fejlődési lehetőségei is sokkal kevesebbek, sajnos ez jutott, de azért szeretni való város.
Básthy Béla elkerülné a vasi városok elemzését, bár hasznos lehet. Abban az időszakban, amikor a különböző fejlődés lezajlott a vasi városok között, akkor Körmend és Kőszeg kivetett adója között csupán 500 Ft volt az eltérés. Meggyőződése, hogy nem a fennálló adórendszer miatt van más helyzetben a két város.
Vági Gyula vállalkozó részt vett a legutóbbi pénzügyi bizottsági ülésen és megdöbbenve hallgatta végig, ahogy a bizottság 3 órán keresztül osztotta úgy a pénzt, hogy fogalmuk sem volt arról, hogy mennyit lehet elosztani. El sem tudja képzelni egy gazdálkodóként, vállalkozóként ezt, mert ő csak annyiból tud adni, amennyi van. Arról, hogy ma Kőszeg itt tart, nem a vállalkozók tehetnek. Nincs a városban egy ipari park, nincsen semmilyen olyan lehetőségük a vállalkozóknak, amit kihasználhatnának. A polgármester úr által említett nagyberuházásokkal kapcsolatban neki fenntartásai vannak, mert ezek „presztizs beruházásnak” tűnnek a számára. Gyönyörű, szép lesz minden, de hatalmas összegeket kell kidobni értük, még akkor is, ha egy részük pályázati pénzből valósul meg. Amikor ilyen pénzügyi helyzetben van a város, akkor ő elgondolkodna azon, hogy új ruhát kell-e venni, ha enni sincs mit. Érdemes volt-e ebbe belevágni, amikor ezek a nagyberuházások egy új munkahelyet sem fognak teremteni? Kíváncsi lesz, hogy ha ilyen pénzügyi gondjai vannak a városnak, akkor miből lesz ez a pénz visszafizetve, honnan vesznek el majd erre pénzt? Nyilván el kell adni az összes vagyonát a városnak, de aztán majd nem lesz mihez nyúlni. Végiggondolták-e ezt a tisztelt képviselők?
A másik dolog a vagyonhasznosítás. Ő örül a TESCO létesítésének, bár nem mindenki van így ezzel, nyilván a közelben lévő hasonló vállalkozások konkurenciát látnak benne. De kérdés, hogy miért nem a város adta el közvetlenül a beruházás számára a területet? Miért kellett előbb eladni, aztán a TESCO nyilván többszöröséért megvette. Van-e az új városvezetésnek új koncepciója a jövőre nézve a befektetők számára? Nincsen ipari park, ahogy elhangzott, mint Körmenden, nincs előbbre lépés sem az ipar, sem a kereskedelem területén. Minden évben az adott költségvetést megszavazzák a képviselők, valahogy túlélik a hiányt, aztán még sincs fejlődés a városban.
Huber László elmondja, hogy két ipari parkja is van városnak. Az egyik a volt posztógyár területe, amelynek a 24 hektárra vonatkozó címét még az önkormányzat szerezte meg, 2006-ban. A másik ipari park címet a Zölderőmű Kft. szerezte meg, de sajnos ez nem generált ott semmilyen fejlesztést vagy változást. A presztizs beruházásokat tekintve: a vár felújítás és a történelmi belváros felújítása a 2007-2013. közötti pályázati lehetőségek kihasználásával adódott, amit szerinte ki kellett használni. Ezeket a lehetőségeket meg kellett ragadni, és a saját erő biztosításához is megoldást kellett találni. Erre szolgált az 500 M Ft-os kötvénykibocsátás. Érdekes, hogy ezt pont egy olyan vállalkozó rója az önkormányzat szemére, aki éppen a turizmusból, az idegenforgalomból él. Ezeknél a pályázatoknál ki kellett mutatni, hogy a fejlesztéseknek milyen hozadéka lesz. A belváros funkcióbővítő megújítását több vállalkozó maga is támogatta és csatlakozott a projekthez. Ezzel sikerült megnyerni a több 100 M Ft-os pályázati támogatást. Szerinte ha ezt a lehetőséget az önkormányzat nem használta volna ki, akkor azt jogosan kérte volna számon a lakosság. Az 500 M Ft-os kötvénykibocsátás 25 évre szól, jövőre kell elkezdeni visszafizetni a részleteket. Az, hogy ezek a pályázatok nem jelentek úgy munkahelyeket, az nem biztos. Ha közvetlenül nem is, de a szolgáltatások azért bővülni fognak.
Hogy miből lesz pénz a működésre? Ő nagyon bízik abban, hogy az önkormányzatok jelenlegi finanszírozása a jövőben meg fog változni. Az úgy nem mehet tovább, ahogy napjainkban is: több száz önkormányzat kerül csődbe. Ez az átalakítás természetesen nem 1-2 éven belül fog bekövetkezni, hanem hosszabb távon és remélhetőleg az állam a kötelező feladatokhoz a pénzt is hozzá fogja majd rendelni.
A posztógyárra visszatérve: annak idején a terület eladása nyilvános pályázaton meg lett hirdetve. A nyertes megvette az ingatlant és ezzel együtt vállalta a fejlesztést. Az önkormányzat több mint kétszeres árat kapott a posztógyárért, mint annak idején megvette. Ő nem érti, hogy akkor ebben hol van a vagyonvesztés? A TESCO áruház megépítése remélhetőleg generálni fog újabb fejlesztéseket is a területen, illetve potenciális nagyvásárlói közönsége lesz.
A befektetők számára szóló koncepciókról az a véleménye, hogy a város fekvése, lehetősége az adott. A munkaerő sem áll olyan nagyon rendelkezésre. Igaz, hogy ez a munkanélküliség sem jó, mert igaz ugyan, hogy a megyei átlag alatt van, de munkahely mégis kevés van. Ebben közrejátszik nyilván Ausztria közelsége is. Szerinte a városnak kitörési pontot az idegenforgalom, a turizmus hozhat, ahogyan 100 évvel ezelőtt is így gondolta az akkori városvezetésés és az működött is.
Básthy Béla azt emeli ki, hogy a város tett már azért, hogy legyen együttműködése a vállalkozókkal és kéri, hogy a jelenlévő vállalkozók is vegyenek ebben részt. Felhívja a figyelmet a foglalkoztatási paktumra, amely e szempontból a büki és a csepregi térséggel fogja össze az ezirányú együttműködést. Elkészült a Kőszeg és a Felső Répcementi kistérség foglalkoztatási paktumának alapdokumentuma, amely tulajdonképpen a térség 175 oldalas foglalkoztatási fejlesztési stratégiája. Ebben a térségi együttműködésben szerencsére sokan vesznek részt, a legutóbbi tréningen is pld. 22-en voltak jelen. A paktum honlapja: www.kfr.hu, és ott minden információ megtalálható. Kifejezetten gazdaság fejlesztő céllal tervezik egy olyan kiadvány megjelentetését, amely összefoglalja a kiajánlható ingatlanokat, információval tudja segíteni a vállalkozókat. Az, hogy az önkormányzatnak csekély lehetősége van a közvetlen munkahelyteremtésre, ez igaz, de nem is ez a dolga. Sokkal inkább azokat kell, hogy segítse, akik ezzel foglalkoznak. A Regionális Operatív Program első félévi lehetőségeit éppen itt, Kőszegen a Hotel Irottkőben ismertették, bemutatták a fejlesztési elképzeléseiket, a turisztikai területen pld. 30-50%-os támogatás várható. Nagyon fontos lehetséges fejlesztési terület a turisztikai desztináció. Ebben való közvetlen részvételre kéri a vállalkozókat is. Nem arról van szó, hogy csak az anyagi hozzájárulásukat szeretné az önkormányzat, hanem arról, hogy több vállalkozó „egy csomagban” jelenthet meg a kínálati piacon és egészen magas szinten delegálhatja őket az önkormányzat. A natúrpark is egy új, határon átnyúló pályázat beadásán dolgozik. Kőszegen sajnos nincs más húzóágazat mint pld. gödöllői térségben a gyógyszergyártás, mert az ottani paktum arra biztos számíthatott. Itt csak kevés ilyen cég van ezért csak az együttműködésre lehet számítani és csak a kőszegiekre. Az való igaz, hogy nincs nagy üzleti lehetőség az ide települőkben, ezért csak a helyi vállalkozókat lehet támogatni. Kéri, hogy jöjjenek el ezekre a fórumokra mert számítanak a véleményükre. Visszatér az építményadóra is: az a vállalkozó, aki idegenforgalmi adót szed be, azt levonhatja az építményadó összegéből és a tervezet szerint az is, aki a turisztikai desztinációban részt vesz.
Vági Gyula reagál a polgármester úr válaszára. Ő nem azt mondta, hogy ilyen értelemben vagyonvesztése volt az önkormányzatnak, hanem azt, hogy ha az önkormányzat közvetlenül a beruházónak adta volna el a TESCO területét, akkor több pénzhez jutott volna. Olyan lehetőségeket hiányol, amelyekben a vállalkozók fantáziát látnának. Volt olyan eset, amikor pld. egy 50 fős lakatosüzemhez kerestek csarnokot, de itt Kőszegen, nem tudtak helyet biztosítani és inkább elmentek Lukácsházára. Ez nem mindegy a városnak, főleg az iparűzési adó miatt sem.
Huber László szerint ez valóban így volt, mert nem volt olyan csarnok a városban, amely alkalmas lett volna a cégnek. De a posztógyárnál éppen az volt az önkormányzat szándéka, hogy ne legyen feldarabolva a terület, hanem egyben legyen értékesítve. Fontos egyébként az is, hogy ezen a területen környezetszennyezés is van, amelyet meg kell szüntetni, ami több 10 M Ft-ot jelent és ezt is a vevő vállalta.
Wurst Sándor kérdezi, hogy van-e olyan személy a polgármesteri hivatalban, aki az idetelepülni szándékozó vállalkozások számára információt szolgáltat? Illetve van-e olyan személy, aki lobbizik cégeknél annak érdekében, hogy ide, Kőszegre jöjjenek. Körmenden pld. ő konkrétan tudja, hogy ki ez a személy.
Huber László szerint a városfejlesztési osztály foglalkozik a fejlesztési lehetőségekkel, amelynek Rimányi Krisztina a vezetője. De ez nem úgy működik, ahogy Wurst Sándor felvázolta, mert a befektetők szokták megkeresni a településeket ilyen szándékkal. Ha ilyen lenne, azt az osztály venné a kezébe.
Básthy Béla szerint ő éppen erről beszélt. Meg kell fogalmazni a kínálatot, meg kell nevezni a kapacitásokat és ők most ezen a stratégián dolgoznak. Ezen kívül a város sok olyan helyen jelen van, ahol szeretné felvenni a kapcsolatokat ilyen szempontból. Erre jó példa az immár 14 éve a városban tevékenykedő ISES Alapítvány, amelyen keresztül sikerült a Siemens céget és az IBM kormányzati programigazgatóságát is az elmúlt időben Kőszegre hozni tárgyalások és a leendő együttműködés miatt. Ezekkel a kapcsolatokkal Kőszeg remélhetőleg bekerül abba az innovációs és tudástérbe – az ISES Alapítványon keresztül – amit ezek a cégek jelentenek. Ezeket a lehetőségeket fel kell tárni, ezen dolgoznak.
Varsányi Áron a Fitt-Boksz Egyesület vezetője, visszatér a sporttémához. Nem hallotta a polgármester úr által felolvasott koncepcióból az ő támogatásukat, pedig kérelmet nyújtottak be a jövő évi költségvetésükhöz. A tavalyi költségvetésük 1,7 M Ft-ra jött ki, amelyből az önkormányzat biztosított 447 000 Ft-ot, amit ezúton is megköszön a képviselő-testületnek. 2011-re 3 M Ft-ot kértek, de ebben semmi túlzó nincs. Idén 670 000 Ft önerőt tudtak összegyűjteni, de ez sajnos véges. Stabil támogatójuk az önkormányzaton kívül sajnos nincs, ezért is kértek többet. A felszereléseik kopnak, fogynak, ezeket folyamatosan pótolni kell. Jövőre úgy néz ki, hogy két kőszegi is szerepelhet az EB-n. A válogatottba járást az ökölvívó szövetség úgy támogatja, hogy biztosítja a tatai eddzőtáborban való részvételt, a szállást, az ellátást, a versenyeztetést, de az odautat nem. Ezt a résztvevőnek kellene állnia. Eddig a kőszegi Tóth József kétszer képviselte hazánkat a válogatottban: egyszer Franciaországban egyszer pedig Izraelben. Az egyesületük 6 országos éremmel büszkélkedhet, ez szerinte kellően viszi a nagyvilágba a város hírnevét. Külön öröm, hogy a lányok csapata összesítésben a legjobb lett, erre még nem volt példa. Jövő évben rendszeresen lesznek válogató mérkőzések és ő nem szeretné azt mondani a gyerekeknek, hogy menjenek el Kőszegről más egyesületbe, az anyagiak hiánya miatt. Tudja, hogy minden területen nehéz, nemcsak az ökölvívásban, de ők behozzák a gyereket az utcáról, akik sportolnak, nemcsak az egészséges életmódra nevelik őket, hanem az életre is. Tudomása szerint lesz olyan lehetőség is, hogy 5 látványsport a vállalkozók majd megcimkézhetnek, de az ökölvívás ebbe sem került be. Ők csak szeretnék jól végezni a dolgukat az egyesületben amit az egyesület megalakulásakor elkezdtek, ehhez kéri az önkormányzat támogatását.
Huber László szerint jó hallani az egyesület eredményeit. A koncepcióban szerepel az egyesület támogatása, a szöveges részben azzal, hogy a civil szervezeteket inflációarányosan tervezi támogatni a város. Számszerűsítve ez 911 000 Ft-ot jelent, ami sajnos attól amit az egyesület kér, ez jóval elmarad.
Varsányi Áron arról még nem is beszélt, hogy a versenyekre saját autóval járnak, de az önerő, az véges. Ismét kihangsúlyozza, hogy ő nem akarja azt mondani egy gyereknek se, hogy menjen máshova bokszolni, igazoljon le más egyesületbe. A Tatára járás korábban is mindig nehéz volt. Amikor Nemes Emil (Csingi bácsi) foglalkozott az ökölvívókkal, már akkor is 1,8-2,4 M Ft körül volt a költségvetésük évente, pedig azóta minden drágább lett. Ő szeretne pld. egy év végi bankettet szervezni a gyerekeknek, mert nagyon megérdemlik, de ez nagyon kétséges. De olyanról, hogy edzőtábor még álmodni sem mer, pedig attól lesz jobb a csapat, a teljesítmény. Tóth József ökölvívónak jövőre is várhatóan lehetősége lesz arra, hogy a válogatottban a várost és az országot képviselje. Jelenleg főiskolára jár és ő maga adott neki pénzt a tatai útiköltségre saját zsebéből, de ez véges. Néhány olyan gyerek van náluk, aki korábban Nemes Emil irányítása mellett is bokszolt, a többiek újak az egyesületben és szerinte azóta ők hozzák is az eredményeket. Ő csak azt szeretné, hogy eredményes munkát tudjanak végezni.
Huber László köszöni, hogy Varsányi Áron részletesen ismerteti az egyesület eredményeit, de sajnos az egyesület jelen pillanatban csak a tavalyi támogatást tudja biztosítani, inflációnövelten. A végleges költségvetés készítéséig még változhat a helyzet, talán lesznek pozitív változások, de most ez van a koncepcióba beállítva.
Dr. Mátrai István teljes mértékig megérti Varsányi Áront, mert egy tanárnak is a legszomorúbb az, ha egy tehetséges gyerek bejut ugyan az egyetemre, de a szülők anyagi helyzete miatt azt nem tudja elvégezni. A Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság elnökeként is számtalanszor tapasztalja az anyagiak hiányát. Vannak olyan családok, akik a 30 m2-es lakásukat 20 m2-esre cserélik, hogy tudják a rezsit fizetni. Őt büszkeséggel tölti el a sok tehetséges kőszegi fiatal, aki a kulturális meg a sportegyesültekben tevékenykedik, hiszen kőszeg kulturális élete hihetetlenül gazdag. Felsorolni is lehetetlen, hány egyesület van a városban, a fúvósok, táncosok, a vonósok, sportolók stb. akik jó hírét viszik Kőszegnek a világban. Ő ugyanakkor szomorú is, a hiányzó támogatások miatt, azért, hogy a város nem tud többet tenni értük. Amikor Vági Gyula azt mondta, hogy a bizottságban „osztják a semmit”, teljesen igaza van, mert ez ugyanolyan, mint a családi költségvetés. Hány olyan család van, ahol a gyerekek azért nem járnak zeneiskolába, mert nincs rá pénz. Ő ezúton is megköszöni valamennyi művészeti egyesületnek, csoportnak és sportegyesületnek a városért végzett tevékenységét.
Az, hogy miért nem a város adta el közvetlenül a TESCO-nak a földterületet? Ő jól emlékszik arra az időre, amikor minden közös tulajdonban volt és az állam „végzett mindent”, de aztán annak meg is lett az eredménye. Ő ha a házát el akarja adni, ha autót vesz stb. sokkal inkább a szakemberre hallgat.
Markovics József a Sigray u. 28. alatt lakik. Felhívja a figyelmet arra, hogy az utcájukban nincsen csapadékcsatorna. Továbbá egy jobb, korszerűbb utat kérnek a környéken lakók, továbbá parkolókat is kellene építeni. 30 évig talán megfelelő volt ez az utca így, de elkelne a korszerűsítés.
Huber László szerint van abban az utcában csapadék elvezető rendszer, csak nem működik. Sajnos ennek az állaga is hozzájárult ahhoz, hogy a parkolók ilyen állapotba kerültek, mert nem folyik le róluk a víz.
Déri Károly vállalkozó kérdezi, hogy a Jurisiscs-tér felújítása mikor kezdődik el, meddig tart és ki lesz a kivitelező? Ígéretet kaptak arra is, hogy a Fő téri üzletek előtt lévő előkertek a télen is kinn maradhatnak, kedvezményes áron. Tudomása szerint ez még nem így van és az 500 Ft/m2-es árat kell megfizetniük.
Huber László megválaszol a kérdésekre. A közbeszerzési eljárást a Colas Zrt. nyerte, ugyanaz, mint amelyik cég a Fő teret újította fel. Részletesen elmondja az előkészítés munkafolyamatát, amely 8 hónapon keresztül tartott. Ennek része volt a felújítási koncepció, a részletes terv. Nagyon nagy szerepe lesz majd a műszaki ellenőrzésnek, hogy a felelősségre vonás követhető legyen. Mindenképpen szeretnék elkerülni azokat a problémákat, amelyek a Fő téren azóta is fennállnak.
A közterület-használati díjakról a november 25-i ülésén döntött a képviselő-testület, 200 Ft/m2 árat állapított meg a télen kinn maradó előkertekre. Mivel a rendelet december elején lépett hatályba, csak innentől lehet alkalmazni ezt a díjmérséklést.
Kappel Gyula is egyetért Vági Gyulával abban, hogy ezeknek az említett nagyberuházások nem fognak munkahelyteremtést előidézni. Az a nagy gond, hogy mindenki a turisztikától várja a kitörést, pedig Kőszeg ebből a szempontból csak egy napos város. Meglesz ez nagy felújítás 1 milliárd Ft-ból, aztán jön a turista, megeszik egy fagyit meg hamburgert és hazamegy. Semmilyen olyan program nincs, ami itt tartaná, strand sincs. Kőszegnek az adottságai révén már régen konferencia-központnak kellene lennie. A Fő térről már volt szó, igaz, nem a költségvetéshez tartozik, de azért azt is észre kéne venni, hogy pld. a posta előtt mennyire sok madárürülék van az utcán. Ha felújítják a Jurisics teret, akkor remélhetőleg ültetnek fákat és növények is. Ezen túl, arra is gondolni kell, hogy egy öntözőcsapot is építsenek a közelbe. A Fő teret is teljesen szétszedték, aztán ha a növényeket öntözni kell, akkor a Multicarnak kell bemennie a térre, amelyből folyik az olaj.
Huber László szerint ezen dolgozik az önkormányzat: ne csak egy napos turistaváros legyen Kőszeg. Ebben számítanak a vállalkozókra is, a turisztikai desztinációt emelte ki az alpolgármester úr is. Ők is tudják, hogy vonzóbbá kell tenni a kínálatot. Ennek egyik lehetősége pld., ha a Bükre érkező vendégek átjönnek Kőszegre a különböző programok miatt. A konferencia turizmus régi elképzelés, a Bálház is ezt célozta volna meg, de sajnos az épület felújítása után ez sem valósult meg. Azért vannak ilyen rendezvények, pld. a Csikar csárdában rendszeresen vannak konferenciák, de valóban jó lenne, ha bővülne ez, mert remek üzletág.
Giczy József a Hadirokkantak és a Hadiözvegyek országos Szervezetének kőszegi csoportja kérdését továbbítja a város vezetése felé: mi lesz a kiserdőben a feltárt II. világháborús tömegsírokkal? Arról volt szó, hogy a kiserdőben egy emlékpark létesül azon a helyen.
Huber László szerint a költségvetési koncepció ezzel nem számol. Az emlékparkról valóban szó volt, de ehhez a város nem kapott állami támogatást. Anélkül pedig az önkormányzat biztos nem lesz képes rá.
Déri Károly pedig azt veti fel, hogy a Szálasi-bunkert nem lehetne-e turisztikai objektummá nyilvánítani, a németországi sasfészekhez hasonlóan? Szerinte ez is sok látogatót vonzana a városba.
Huber László szerint a terület nem az önkormányzat tulajdonában van, tudomása szerint az Alpokalja Zöldek Egyesület már kérte az erre vonatkozó használati jogot a kincstártól.
Végül további érdemi hozzászólás nem hangzik el, így Huber László megköszöni a jelenlévőknek az aktív közreműködést. A képviselő-testület a koncepció elfogadásakor illetve a költségvetés megalkotásakor bizonyára figyelembe veszi a felvetéseket. Lezárja a közmeghallgatást és megnyitja a képviselő-testület nyilvános ülését.
Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Giczy József, Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, dr. Mátrai István, Kiss Zoltán, Rába László, Simonits Zsolt, Táncsics András képviselő (11 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, dr. Zalán Gábor aljegyző, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeletetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, Pócza Zoltán a művelődési központ, Lajos Tiborné a könyvtár valamint Horváthné Kutasi Mária a gimnázium igazgatója.
Huber László kérdezi, hogy az egyetlen napirendi ponttal kapcsolatban van-e a képviselőknek más javaslatuk, de ilyen nem hangzik el. Így a polgármester szavazásra bocsátja a napirendet, amit a képviselők 11 igen szavazattal el is fogadnak.
N A P I R E N D:
1. Az önkormányzat 2011. évi költségvetési koncepciójának az elfogadása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
Huber László kéri, hogy a lakosság véleményének a meghallgatása után a bizottságok véleményeit ismertesség az elnökök.
Kérdések és hozzászólások:
Simonits Zsolt a pénzügyi, jogi és vagyonügyi bizottság véleményét foglalja össze. Bár pontos számokat a bizottság nem látott, a kiküldött tervezettel kapcsolatban az alábbi javaslatokat tette:
A működés területén a bizottság módosító javaslatai:
- A kisebbségi önkormányzatok helyi önkormányzati támogatása a 2006. évi szinten - 700 E Ft/év kisebbségi önkormányzatonként – legyen megállapítva.
- A bizottság nem javasolja a létszám bővítését, +1 fő közterület felügyelő alkalmazását sem.
- Az Írottkő Natúrparkért Egyesület támogatása 2 000 E Ft-tal emelkedjen (az előterjesztésben 6 950 E Ft), a megfelelő turisztikai menedzsment erősítése céljából és a várható pályázatok miatt.
A fejlesztés területén:
- A bizottság méltányolta a Tenisz Szakosztály kérelmét a klubház és öltöző építésére vonatkozóan és javasolta a 12,6 M Ft elkülönítését e célra. De ennek fedezete céljából a fejlesztési kiadásokon belül átcsoportosításokat javasolt, amelyek a következők: az útfelújítási keretösszeget 70 M Ft-ról 66 M Ft-ra javasolják csökkenteni, a közvilágítási fejlesztési keretösszeget 6 M Ft-ról 3 M Ft-ra, a kőszegfalvi sportpálya térbetonozását javasolják elhagyni, továbbá a felújítási tartalékot a 11,5 M Ft helyett 8,9 M Ft-ban javasolják megállapítani.
- A működési hiányt a bizottság 170 M Ft-ban javasolja megállapítani.
- A vagyonhasznosítás bevételei terhére tervezett fejlesztések csak a bevételek teljesítése esetén valósulhatnak meg.
A fenti módosításokkal a bizottság az előterjesztést egyhangúlag elfogadásra ajánlja.
Kiss Péter a városfejlesztési bizottság véleményét ismerteti. A működés területén a bevételek csökkentek, a bizottság módosító javaslatot nem fogadott el, a fejlesztési kiadások területén javasolt átcsoportosítások a csatolt táblázat tartalmazza, ezeket ismerteti.
Mivel a bizottság csak a szöveges részt tudta értelmezni, az előterjesztés 2 igen, 2 tartózkodás mellett nem kapta meg a bizottság többségének támogatását.
Dr. Mátrai István elmondja, hogy bár konkrét számokat a bizottság sem látott, a Humánerőforrás Bizottság számtalan megállapítást és javaslatot tett a koncepcióval kapcsolatban.
A működés területén a bizottság módosító javaslatai:
– A működési hiány a költségvetésben lehetőség szerint a 170 M Ft-ot ne haladja meg, mert a legfontosabb célkitűzés a működőképesség fenntartása.
– Az alapilletmények előirányzatának tervezése az önkormányzati és a kistérségi intézményeknél egységesen 95%-on történjen. Bár ez bizonyoas esetkben problémát, akozhat, ami jár, az
– A dologi kiadások – beleértve a közüzemi költségeket is – tervezése az önkormányzati és a kistérségi intézményeknél egységesen történjen, az előző évi szinten, dologi kiadások emelése nem tervezhető.
– A Kőszegi Sport Klub támogatása 2011. évben 11 500 E Ft-ban legyen megállapítva (az előterjesztésben 8 500 E Ft).
– Az Írottkő Natúrparkért Egyesület támogatása 1 500 E Ft-tal emelkedjen (az előterjesztésben 6 950 E Ft), a megfelelő turisztikai menedzsment biztosítása céljából.
– A társulás kőszegi intézményeinél előrehozott nyugdíjazások miatt plusz kifizetés céljára javasolja a bizottság 14 M Ft biztosítását a 2011. évi költségvetésben.
– Az orvosi rendelők festés és tető karbantartás évek óta nem volt, ezekre a feladatokra javasolja a bizottság 1 M Ft tervezését.
A fejlesztés területén a bizottság módosító javaslatot nem fogadott el. A fenti módosításokkal a bizottság az előterjesztést egyhangúlag elfogadásra ajánlja.
Gyarmati Kálmán elmondja, hogy egy kis technikai zavar miatt sajnos nem tudott részt venni egyik bizottsági ülésen sem, ezért a koncepcióval kapcsolatosan most mondja el a véleményét. A városban szerinte a legneuralgikusabb pont a járdák és az utak helyzete, ezért ő semmiképpen nem javasolja a városlakók érdekében, hogy az erre szánt összegből csökkentés legyen. Lassan nem lehet közlekedni a Gábor Áron utcán, a Forintos Mátyás utcában, az Ambró Gyula utca is az idénre lett tervezve, de elmaradt. Az önkormányzat fontos feladata a közlekedés biztosítása. Ezzel szemben, teljesen előkészületlenül idecsöppent a tenisz szakosztály kérelme. Ő elismeri ugyan a teniszezők eredményeit, de azonnal nem kellene legelőre sorolni az öltözőépítést, ő ezt nem támogatja. Ráadásul csak egy látványterv van csatolva a kérelemhez. A kőszegfalvi járdaépítés meg még Babos Edit osztályvezető idejében lett megtervezve, árajánlat kérve, azóta, mint egy hógolyó, mindig arrébb lett gurítva. Tehát aki később jött, az várjon a sorára. Először azokat kellene figyelembe venni, ami tavaly el lett hagyva. A térbetonozást a falu 300 éves jubileumi ünnepségére akarták megvalósítani, ezzel akarták kezdeni. Végül is jó lesz jövőre is, de akkor mindenképpen kérni fogja. Valamennyi kőszegfalvi fejlesztés esetén úgy gondolta, hogy a falu lakói hozzáteszik a saját maguk erejét társadalmi munkaként – ahogy eddig is. A sportra már nem is mer kérni, egyelőre elfogadja a tavalyi támogatást inflációnövelten, továbbá bízik a kormány ezirányú ígéreteiben.
Simonits Zsolt javasolja, hogy a Humánerőforrás Bizottság javaslatát – mely szerint az orvosi rendelők karbantartása, festése 1 M Ft-nyi összegben legyen elvégezve – szerinte a Városüzemeltető Kft.-nek kellene elvégeznie saját költségén, hiszen neki van e célra a bérleti díjakból bevétele.
Keszei Balázs elmondja, hogy a következő év a Jurisics tér megújulásának éve lesz. Jó lenne, ha a tér minden épületére ez vonatkozhatna és megszépülhetne. Jelzi, hogy a római katolikus egyházközség tervezi a Szent Jakab templom tetejének felújítását, nagyrészt pályázati pénzekből. Tudomása szerint ennek költsége kb. 6 M Ft-ot tesz ki. Kéri, hogy a képviselő-testület támogassa ezt az ügyet és különítsen el e célra 3 M Ft-ot a felújítási tartalék terhére (VI. 2. sor).
További érdemi észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja az elhangzott módosító indítványokat:
A Városfejlesztési Bizottság módosító indítványt nem tett.
A Humánerőforrás Bizottság javaslatairól az alábbiak szerint szavaz a képviselő-testület:
Első javaslata az volt a bizottságnak, hogy a hiány lehetőség szerint a 170 M Ft-ot ne haladja meg. Rába László javasolja, hogy ez ne „lehetőség szerint” legyen, hanem legyen konkrétan kimondva. Dr. Mátrai István is elfogadhatónak tartja ezt. Végül azt, hogy a működési hiány a költségvetésben a 170 M Ft-ot ne haladja meg, 11 igen szavazattal elfogadja a képviselő-testület.
Azzal, hogy az alapilletmények előirányzatának tervezése az önkormányzati és a kistérségi intézményeknél egységesen 95%-on történjen – 11 igen szavazattal egyetért a képviselő-testület.
Azt, hogy a dologi kiadások – beleértve a közüzemi költségeket is – tervezése az önkormányzati és a kistérségi intézményeknél egységesen történjen, az előző évi szinten, dologi kiadások emelése nem tervezhető – 11 igen szavazattal elfogadják a képviselők. Huber László jelzi, hogy ennek értelmében a kistérségi költségvetést is ehhez kell igazítani.
Azt, hogy a Kőszegi Sport Klub támogatása 2011. évben 11 500 E Ft-ban legyen megállapítva, 4 igen, 4 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett elutasítja a képviselő-testület, így marad az eredeti, 8,5 M Ft a koncepcióban.
Azzal sem ért egyet a képviselő-testület, hogy az Írottkő Natúrparkért Egyesület támogatása 1 500 E Ft-tal emelkedjen (az előterjesztésben 6 950 E Ft), mert a képviselők erről 2 igen, 6 nem, 3 tartózkodás szavazati aránnyal döntenek.
Azt, hogy a társulás kőszegi intézményeinél előrehozott nyugdíjazások miatti kifizetés céljára 14 M Ft legyen biztosítva (50%) a 2011. évi költségvetésben, 10 igen, 1 nem szavazattal elfogadja a képviselő-testület.
Huber László egyetért Simonits Zsolt azon javaslatával, mely szerint az orvosi rendelőkben végzett festési, és tető karbantartási feladatokra 1 M Ft legyen fordítva és ezt a munkát a kft. végezze el. Rába László kérdezi, hogy a tisztántartás nem a praxissal rendelkezők kötelezettsége-e? Huber László szerint a szerződést meg kell nézni, de azért a közös helyiségek tekintetében biztosan a kft. lehet a felelős. A polgármester ezzel együtt bocsátja szavazásra, amit a képviselők 10 igen, 1 tartózkodással elfogadnak.
Simonits Zsolt jelzi, hogy jó lenne két lépésben majd elfogadni a költségvetést, mert most az elvekről dönt ugyan a képviselő-testület, de a pontos számokat nem látja a képviselő-testület.
Sőbér Aurélia elmondja, hogy február 15-ig kell előterjeszteni a költségvetést, az egyeztetési folyamat lefolytatása után.
Ezután a pénzügyi bizottság módosító javaslatairól szavaznak a képviselők.
Azt, hogy a kisebbségi önkormányzatok helyi önkormányzati támogatása a 2006. évi szinten – 700 E Ft/év kisebbségi önkormányzatonként – legyen megállapítva, 1 igen, 7 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett elutasítja a képviselő-testület.
A bizottság nem javasolja a polgármesteri hivatal létszám bővítését, a +1 fő közterület felügyelő alkalmazását. Ezzel a képviselők 9 igen, 2 nem szavazattal egyetértenek.
Szintén elvetik a képviselők az Írottkő Natúrparkért Egyesület támogatásának + 2 000 E Ft-tal történő megemelkedését, 2 igen, 5 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett.
A fejlesztés területén a bizottság javasolta, hogy a vagyonhasznosítás bevételei terhére tervezett fejlesztések csak a bevételek teljesítése esetén valósulhatnak meg. Erről rövid vita alakul ki, majd Rimányi Krisztina javasolja, hogy a költségvetés elkészítése előtt a prioritásokat meg kell határozni. Meg kell nézni, melyik fejlesztés milyen stádiumban van az előkészítettség szempontjából. stb. Ezt a képviselők elfogadják 11 igen szavazattal, amely a koncepció szövegébe bedolgozásra kerül.
Ezután a Tenisz Szakosztály kérelme kerül szóba, a amely 12,6 M Ft-ra vonatkozik, klubház és öltöző építésére vonatkozóan. Ezt a pénzügyi bizottság a fejlesztési kiadásokon belül átcsoportosításokkal javasolta megoldani.
Básthy Béla javasolja, hogy ez az összeg ne fejlesztési átadás legyen, maradjon egyelőre a fejlesztések között, amíg a beruházás megvalósulásáról megállapodás nem születik. Ezt a képviselők rövid vita után 10 igen, 1 nem szavazattal fogadják el, Rába László felhívja a figyelmet, hogy el lett fogadva a 170 M Ft-os hiány, így ez a jelenleg kalkulált hiányon felül értendő-e? Huber László szerint nem.
Ezután a képviselők a táblázatokban megjelölt, konkrét bizottsági javaslatokról, átcsoportosítási javaslatokról döntenek.
Azzal a pénzügyi bizottsági javaslattal, mely szerint az útfelújítási keretösszeg 66 M Ft legyen, 8 igen, 3 nem szavazattal elfogadja a képviselő-testület.
A városrehabilitációs kölcsön a koncepció tervezete szerint 5 M Ft-tal szerepel. A pénzügyi bizottság ezt javasolta meghagyni, míg a városfejlesztési bizottság felemelni 8 M Ft-ra. Huber László szerint, ha szükséges, ezt év közben is korrigálni lehet, így a pénzügyi bizottság, komplexebb, 12,6 M-ra vonatkozó javaslatát bocsátja szavazásra, amit a képviselők 8 igen, 3 nem szavazattal el is fogadnak.
A közvilágítás 6 M Ft-ról 3 M Ft-ra való csökkentést 10 igen, 1 tartózkodás mellett fogadja el a képviselő-testület.
A kőszegfalvi sportpálya térbetonozásának az átcsoportosítását a 12,6 M Ft fedezésére 9 igen, 2 nem szavazattal fogadja el a képviselő-testület.
A céltartalék 11,5 M Ft helyett 8,9 M Ft-ra való csökkentését szintén a pénzügyi bizottság javasolta, ugyancsak az öltöző érdekében, ezt is 8 igen, szavazattal, 3 nem szavazattal fogadja el a képviselő-testület.
Keszei Balázs kérte a Bencés templom felújítására a 3 M Ft-ot elkülöníteni, a céltartalékon belül. Ezt a képviselők 10 igen, 1 nem szavazattal fogadják el.
Végül Básthy Béla jelzi, hogy a koncepció szövege mindenütt feltételes módban van. Ezt a szövegen ki kell javítani, továbbá vannak benne a sporttal, a civil szervetek támogatásával kapcsolatban ellentmondások is. Ezeket véglegesíteni kell.
Sőbér Aurélia jelzi, hogy minden elfogadott javaslat a koncepción át lesz vezetve, a szöveg át lesz fogalmazva kijelentő módra.
Dr. Mátrai István kéri, hogy a gimnáziummal kapcsolatos kártalanítási összeg is 129 M Ft-tal szerepeljen, továbbá, hogy a szövegben legyen az is törölve, hogy az Arany János Tehetséggondozó programban „szerkezeti változások” várhatók.
Ezzel együtt, a polgármester szavazásra bocsátja az önkormányzat 2011. évi költségvetési koncepcióját. A képviselő-testület 8 igen, 3 nem szavazattal az alábbi határozatot hozza:
210/2010. (XII. 14.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat 2011. évi koncepcióját, és annak alapelveit elfogadja, és elrendeli a 2011. évi költségvetés összeállításánál ezek betartását.
Felelős: Huber László, polgármester.
Hivatali felelős: Dr. Tóth László, jegyző.
Határidő: 2011. február 15.
(A koncepció szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.)
Mivel az orvosi rendelővel kapcsolatos döntést nem költségvetési koncepcióról szóló határozat része, a képviselő-testület részéről 10 igen, 1 tartózkodással az alábbi határozat született:
211/2010. (XII. 14.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete felkéri a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft.-t, hogy a 2011. évi felújítási-karbantartási kerete terhére az orvosi rendelőkben festési, tető karbantartási feladatokat végezzen el, maximum 1 M Ft összegben.
Felelős: Kovács István igazgató.
Határidő: 2011. december 31.
A határozat meghozatala után Huber László 19.45 órakor megköszöni a jelenlévőknek a részvételt, majd bezárja a képviselő-testület mai ülését.
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Tóth László Huber László
jegyző polgármester
(Az elfogadott koncepciót lsd. a letölthető formátumban.)
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, 2010. december 14-én, 17 órai kezdettel, a Jurisiscs-vár lovagtermében megtartott közmeghallgatásról.
Jelen vannak a képviselő-testület részéről:
Huber László polgármester, Giczy József, Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, dr. Mátrai István, Kiss Zoltán, Rába László, Simonits Zsolt, Táncsics András képviselő (10 fő).
Jelen vannak még:
Dr. Tóth László jegyző, dr. Zalán Gábor aljegyző, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeletetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, Pócza Zoltán a művelődési központ, Lajos Tiborné a könyvtár valamint Horváthné Kutasi Mária a gimnázium igazgatója.
A közmeghallgatás összehívása az SZMSZ 28. §-a előírása alapján történt, így meghívót kapott valamennyi osztályvezető, intézményvezető, kisebbségi önkormányzat elnöke és a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. ügyvezetője.
A közmeghallgatáson a fentieken kívül 22 érdeklődő polgár jelent meg.
Huber László polgármester üdvözli a közmeghallgatáson megjelenteket. Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata írja elő, hogy a költségvetési koncepciót közmeghallgatás előtt ismertetni kell, majd a vélemények meghallgatása után dönt a képviselő-testület az elfogadásáról.
A költségvetési koncepció tervezetét ismerteti, felolvassa a jelenlévők számára, a határozati javaslattal együtt.
Jelzi, hogy alapelvek elfogadásáról van szó, a részletes számokat természetesen a költségvetési rendelet elfogadásakor állapítja meg a képviselő-testület.
Kérdések és hozzászólások
a 2011. évi költségvetési
koncepcióhoz:
Kenyeri András a Kőszegi Sportklub elnöke. Elmondja, hogy 2010. évben eredetileg 8,5 M Ft támogatást kaptak az önkormányzattól. Az év közepén a futballisták megnyerték a korábbi megyei bajnokságot és felkerültek az NB III-ba. Ezért 3 M Ft póttámogatást kértek az önkormányzattól, amit meg is szavazott a képviselő-testület. Ezt ezúton is megköszöni. A labdarúgóknak 2011-ben is szeretnének biztos anyagi hátteret biztosítani, ezért e célra most + 6 M Ft-ot kérnek. Azért ennyi az igényük, mert a tavalyi 3 M Ft egy fél évre szólt, hiszen augusztusban született meg a döntés. Ez eddig 14,5 M Ft. A kőszegi tenisz szakosztály év közben egy történelmi tettet hajtott végre, ami nemcsak a városnak, hanem az egész megyének nagy sikert jelent. Megnyerték az OB I-et és így lehetőségük nyílt a szuperkupában elindulni a következő szezonban. Ez a ragyogó eredmény az egész megyei, sőt régió szinten is a sportvezetés elismerését kiváltotta. A feljebb osztályba kerülés plusz 2 M Ft támogatást igényel az egyesülettől, amely a versenyeztetést biztosítaná. Eddig összesítve tehát 16,5 M Ft az igényük, és akkor még nem említette a többi szakosztályt, pedig azoknál is emelkedtek a rezsiköltségek. Így jött ki a 22 M Ft-os körüli összeg az igényüket tekintve. Természetesen ez nem „hasra csapott szám”, mert ő korábban kérte a szakosztályokat, hogy pontosan munkálják ki az igényeiket, ami csak a legminimálisabb működéshez szükséges.
Az egyesületük komplett költségvetése 36,5 M Ft, ebből 22 M Ft-ot várnak az önkormányzattól. Kiemeli, hogy nem csupán az önkormányzatra szeretnének támaszkodni a terveik szerint. Fontos kihangsúlyozni, hogy a sporttevékenység általában tavasztól őszig tart, így nem a naptári évhez köthető.
Jelzi még a képviselő-testületnek, hogy 2010. novemberében írt egy feljegyzést már a polgármester úrnak arról, hogy évek óta szó van a Lóránt Gyula Sporttelep felújításának szükségességéről. 2012-ben 100 éves lesz majd a kőszegi sportegyesület és ők szeretnék ezt a jubileumot méltóképpen megünnepelni. Ennek az előkészületét jelentené az épület megfelelő felújítása. Az 1970-es években létesített épületnek csak a kiszolgáló helyiségei estek át kisebb-nagyobb karbantartáson, csinosításon 15 évvel ezelőtt, a többi lényegében ugyanúgy néz ki, mint amikor megépült. Nem kell ecsetelnie, hogy a mai energiaárakon milyen fontos lenne az épület fűtéskorszerűsítését elvégezni. Ezért lehet, hogy első hallásra dupláját jelenti a tavalyihoz képest a kérésük, de az egyesületük a fiataloknak és idősebbeknek is sportolási lehetőséget biztosít, amellyel jó hírét viszik a városnak.
Huber László természetesen elismeri a kőszegi sportolók fényes eredményeit. Az önkormányzat az egyesületen keresztül a tömegsportot is támogatja. Sajnos a város lehetőségei korlátozottak. A Humánerőforrás Bizottság is javasolta a sportegyesület támogatását felemelni, igaz nem akkora mértékben, amekkora az egyesület kérése. Erről majd a képviselő-testület fog dönteni.
Erdősi Attila szerint a polgármester úr csak egy gondolat erejéig említette az építményadót, azért erről egy kicsit bővebb tájékoztatást kér. Az is kiderült, hogy az önkormányzat célja, hogy a városban minél több vállalkozó tevékenykedjen. Nincs-e ez az óhaj ellentmondásban az építményadó bevezetésével?
Huber László tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a csütörtöki ülésen fog a képviselő-testület a helyi adókról szóló rendelet módosításáról dönteni. Várhatóan jelentős változások lesznek a rendeletben, ami az építményadót is érinti. A kisebb nagyságú építmények tulajdonosai kedvezőbb díjjal számolhatnak, a nagyobbakat viszont progresszívebben fogja súlytani az adó. Összegében az adóbevétel nagysága megmaradna az elkészült hatástanulmány szerint. Fontos változatás lesz – ha a képviselő-testület elfogadja – , hogy a külterületen lévő építmények esetében a 30 m2-es nagyságon felül is megilleti majd őket a 30 m2-ig fennálló ingyenesség. Várható még változás a termelő tevékenységek tekintetében is.
Horváthné Kutasi Mária a gimnázium igazgatójaként szól hozzá a költségvetési koncepcióhoz. Az 1. oldalon írtak szerint (két helyen is szerepel) az Arany János Tehetséggondozó Tanulmányi Program támogatási rendszere megváltozik. Ennek ellentmond az oktatási minisztérium által, az e programban résztvevő intézmények igazgatóinak szervezett tájékoztatás, amelyen az hangzott el, hogy 2011-ben a létszám alapján adott normatíva biztosan nem változik. Ez eddig 55,1 M Ft volt. Tudomása szerint annyi csupán a változás, hogy a költségvetési törvény 8. mellékletéből a 3.-ba kerül, ami azt jelenti, hogy sokkal szigorúbb lesz az elszámolás. Kérdés, hogy mire utal a koncepcióban a „szerkezeti változás”? Egyébként ő a saját intézményi költségvetését is úgy tervezte meg, hogy ezt az 55,1 M Ft-ot vette figyelembe mind a bevételi, mind a kiadási oldalon.
A lánykollégium felújításának a kötelezettségét tekintve pedig valóban 2011. december 31-én jár le az 5 éves határidő, de erre csak 100 M Ft van a költségvetésbe beállítva, pedig 130 M Ft-tal kell elszámolni.
Huber László ez utóbbival kapcsolatban jelzi, hogy a 100 M Ft csak az idei évre van tervezve, természetesen tisztában vannak vele, hogy 129 M Ft-ot kell a lánykollégiumra rákölteni, hogy ezzel a pénzzel el lehessen számolni, különben vissza kell fizetni.
Sőbér Aurélia az Arany János Tehetséggondozó programmal kapcsolatban elmondja, hogy a költségvetési törvény tervezet jelenlegi adataival számoltak. Amennyiben lesz elfogadott törvény, akkor majd természetesen annak az irányszámait veszik figyelembe.
Horváthné Kutasi Mária számára érthetetlen, hogy akkor miért kell tartalmaznia ezt a megfogalmazást tartalmaznia a koncepciónak. Huber László szerint a koncepciónak a jelenlegi ismeretek szerint kell készülnie.
Wurst Sándor vállalkozó Erdősi Attilához csatlakozik. Az rendben van, hogy a városnak a költségvetéséhez bevételekre van szüksége és ezeket a vállalkozóktól várja. De neki ez a koncepció arról szól, hogy a kőszegi vállalkozóktól az önkormányzat mennyi pénzt szeretne még beszedni. Óriási különbségeket lát az egyes települések között, mert a törvény tól-ig határokat tartalmaz ugyan, de Kőszegen az adó maximálisan ki van vetve. Ha ő itt most vállalkozni szeretne és megnézné ezt a koncepciót, akkor benne van az, hogy mit várnak el a vállalkozóktól az adott évben. 2011-ben is az van tervezve, hogy „amit lehet, még be kell szedni”. Az ő „vállalkozói észjárása” alapján aztán majd meggondolná, hogy mibe vágja bele a fejszéjét. A város bízik abban, hogy jönnek majd még vállalkozók, de azt senki nem kérdezi meg a jelenlegi kőszegi vállalkozóktól, hogy el tudják-e viselni ezeket a terheket. Ezen el kellene gondolkodni. Amikor bejött az építményadó, februárban, akkor ő elbeszélgetett a polgármester úrral meg a jegyző úrral, de nagyon elszomorító ez az egész. Amit ő akkor javasolt, – csak a hasznos alapterület után kelljen fizetni – sajnos nem jelenik meg sehol. Pedig aki tényleg dolgozik és aktív munkát végez, azt figyelembe kellene venni.
[17.35 órakor megérkezett Básthy Béla alpolgármester is, így 11-en vannak jelen a képviselő-testületből.]
Huber László meg kívánja cáfolni, amit Wurst úr elmondott, ugyanis az nem igaz, hogy minden helyi adó tétel maximálisan van kivetve Kőszegen. Egyedül az iparűzési adó van 2%-on, ez igaz, de a többi adómérték mélyen a maximum alatt van, harmada, negyede annak amit ki lehet vetni. Az építményadó pld. maximum 1300 Ft lehet négyzetméterenként, de Kőszegen csak 150 Ft. A telekadó (50 Ft-jával) is a töredéke annak, amit ki lehetvetni. Amit elmondott Wurst úr, az tehát nem állja meg a helyét. Azzal ő tisztában van, hogy a vállalkozóknak mennyi féle járulékot és adót kell fizetnie, de sajnos bizonyos pénzeket az önkormányzat felé is fizetni kell, mert ezek a város fenntartásához, az intézményrendszer működtetéséhez feltétlenül kellenek. Az állami támogatások mértéke nem olyan arányú, mint annak lennie kell, általában a feladatok elvégzéshez az 50-60-70%át adja meg a központi költségvetés, a többit az önkormányzatnak kell kipótolnia. Ha ez nem így lenne, akkor a városnak nem lenne hiánya és sokkal szerényebben lehetne kooperálni a helyi adókkal.
Wurst Sándor szerint azért más városokat meg is lehet nézni. Pld. Körmend az utóbbi 3 évben rengeteget fejlődött. Szerinte azért, mert optimálisan „szedtek ki pénzt” a vállalkozásokból. Ez nagyon fontos, ha azt akarja a városvezetés, hogy odajöjjenek a vállalkozások. Mindenki addig nyújtózkodjon, ameddig takarója ér, talán a kiadásokat kellene csökkenteni.
Huber László szerint az intézmények már eljutottak arra a szintre a megtakarításoknál, amikor már „teljesen ki vannak csontozva”. Már nem lehet másképpen spórolni, csak strukturális átalakítással, de az meg komoly hátrányokkal járna az oktatás vagy más feladatok elvégzése terén. A bértömeget is évek óta 95%-on lehet tervezni, a dologi kiadások évek óta nem emelkednek. Az árak meg közben nagyon megemelkedtek, így nagyon oda kell figyelniük az intézményvezetőknek, hogy ki tudjanak jönni abból a bizonyos költségvetésükből. A városüzemeltetésből sem lehet már „kivenni”, mert azt is megtették már. Mindennek anyagi vonzata van. A közterületek is pld. lehetnének tisztábbak, de akkor ez is plusz pénzt igényelne. Azért szerinte Körmend helyzete egészen más a 8-as út közelsége miatt, de ott sem „fenékig tejfel minden”, bár kijutottak a kínzó hiány állapotából. Celldömölkön sincs ipari park, talán Bük és Sárvár van viszonylag kedvező helyzetben. Kőszeg vonzásköre sokkal jelentéktelenebb a korábbinál, valahogy nem tud az osztrák határ és Szombathely hálójából kilépni. Sajnos a fejlődési lehetőségei is sokkal kevesebbek, sajnos ez jutott, de azért szeretni való város.
Básthy Béla elkerülné a vasi városok elemzését, bár hasznos lehet. Abban az időszakban, amikor a különböző fejlődés lezajlott a vasi városok között, akkor Körmend és Kőszeg kivetett adója között csupán 500 Ft volt az eltérés. Meggyőződése, hogy nem a fennálló adórendszer miatt van más helyzetben a két város.
Vági Gyula vállalkozó részt vett a legutóbbi pénzügyi bizottsági ülésen és megdöbbenve hallgatta végig, ahogy a bizottság 3 órán keresztül osztotta úgy a pénzt, hogy fogalmuk sem volt arról, hogy mennyit lehet elosztani. El sem tudja képzelni egy gazdálkodóként, vállalkozóként ezt, mert ő csak annyiból tud adni, amennyi van. Arról, hogy ma Kőszeg itt tart, nem a vállalkozók tehetnek. Nincs a városban egy ipari park, nincsen semmilyen olyan lehetőségük a vállalkozóknak, amit kihasználhatnának. A polgármester úr által említett nagyberuházásokkal kapcsolatban neki fenntartásai vannak, mert ezek „presztizs beruházásnak” tűnnek a számára. Gyönyörű, szép lesz minden, de hatalmas összegeket kell kidobni értük, még akkor is, ha egy részük pályázati pénzből valósul meg. Amikor ilyen pénzügyi helyzetben van a város, akkor ő elgondolkodna azon, hogy új ruhát kell-e venni, ha enni sincs mit. Érdemes volt-e ebbe belevágni, amikor ezek a nagyberuházások egy új munkahelyet sem fognak teremteni? Kíváncsi lesz, hogy ha ilyen pénzügyi gondjai vannak a városnak, akkor miből lesz ez a pénz visszafizetve, honnan vesznek el majd erre pénzt? Nyilván el kell adni az összes vagyonát a városnak, de aztán majd nem lesz mihez nyúlni. Végiggondolták-e ezt a tisztelt képviselők?
A másik dolog a vagyonhasznosítás. Ő örül a TESCO létesítésének, bár nem mindenki van így ezzel, nyilván a közelben lévő hasonló vállalkozások konkurenciát látnak benne. De kérdés, hogy miért nem a város adta el közvetlenül a beruházás számára a területet? Miért kellett előbb eladni, aztán a TESCO nyilván többszöröséért megvette. Van-e az új városvezetésnek új koncepciója a jövőre nézve a befektetők számára? Nincsen ipari park, ahogy elhangzott, mint Körmenden, nincs előbbre lépés sem az ipar, sem a kereskedelem területén. Minden évben az adott költségvetést megszavazzák a képviselők, valahogy túlélik a hiányt, aztán még sincs fejlődés a városban.
Huber László elmondja, hogy két ipari parkja is van városnak. Az egyik a volt posztógyár területe, amelynek a 24 hektárra vonatkozó címét még az önkormányzat szerezte meg, 2006-ban. A másik ipari park címet a Zölderőmű Kft. szerezte meg, de sajnos ez nem generált ott semmilyen fejlesztést vagy változást. A presztizs beruházásokat tekintve: a vár felújítás és a történelmi belváros felújítása a 2007-2013. közötti pályázati lehetőségek kihasználásával adódott, amit szerinte ki kellett használni. Ezeket a lehetőségeket meg kellett ragadni, és a saját erő biztosításához is megoldást kellett találni. Erre szolgált az 500 M Ft-os kötvénykibocsátás. Érdekes, hogy ezt pont egy olyan vállalkozó rója az önkormányzat szemére, aki éppen a turizmusból, az idegenforgalomból él. Ezeknél a pályázatoknál ki kellett mutatni, hogy a fejlesztéseknek milyen hozadéka lesz. A belváros funkcióbővítő megújítását több vállalkozó maga is támogatta és csatlakozott a projekthez. Ezzel sikerült megnyerni a több 100 M Ft-os pályázati támogatást. Szerinte ha ezt a lehetőséget az önkormányzat nem használta volna ki, akkor azt jogosan kérte volna számon a lakosság. Az 500 M Ft-os kötvénykibocsátás 25 évre szól, jövőre kell elkezdeni visszafizetni a részleteket. Az, hogy ezek a pályázatok nem jelentek úgy munkahelyeket, az nem biztos. Ha közvetlenül nem is, de a szolgáltatások azért bővülni fognak.
Hogy miből lesz pénz a működésre? Ő nagyon bízik abban, hogy az önkormányzatok jelenlegi finanszírozása a jövőben meg fog változni. Az úgy nem mehet tovább, ahogy napjainkban is: több száz önkormányzat kerül csődbe. Ez az átalakítás természetesen nem 1-2 éven belül fog bekövetkezni, hanem hosszabb távon és remélhetőleg az állam a kötelező feladatokhoz a pénzt is hozzá fogja majd rendelni.
A posztógyárra visszatérve: annak idején a terület eladása nyilvános pályázaton meg lett hirdetve. A nyertes megvette az ingatlant és ezzel együtt vállalta a fejlesztést. Az önkormányzat több mint kétszeres árat kapott a posztógyárért, mint annak idején megvette. Ő nem érti, hogy akkor ebben hol van a vagyonvesztés? A TESCO áruház megépítése remélhetőleg generálni fog újabb fejlesztéseket is a területen, illetve potenciális nagyvásárlói közönsége lesz.
A befektetők számára szóló koncepciókról az a véleménye, hogy a város fekvése, lehetősége az adott. A munkaerő sem áll olyan nagyon rendelkezésre. Igaz, hogy ez a munkanélküliség sem jó, mert igaz ugyan, hogy a megyei átlag alatt van, de munkahely mégis kevés van. Ebben közrejátszik nyilván Ausztria közelsége is. Szerinte a városnak kitörési pontot az idegenforgalom, a turizmus hozhat, ahogyan 100 évvel ezelőtt is így gondolta az akkori városvezetésés és az működött is.
Básthy Béla azt emeli ki, hogy a város tett már azért, hogy legyen együttműködése a vállalkozókkal és kéri, hogy a jelenlévő vállalkozók is vegyenek ebben részt. Felhívja a figyelmet a foglalkoztatási paktumra, amely e szempontból a büki és a csepregi térséggel fogja össze az ezirányú együttműködést. Elkészült a Kőszeg és a Felső Répcementi kistérség foglalkoztatási paktumának alapdokumentuma, amely tulajdonképpen a térség 175 oldalas foglalkoztatási fejlesztési stratégiája. Ebben a térségi együttműködésben szerencsére sokan vesznek részt, a legutóbbi tréningen is pld. 22-en voltak jelen. A paktum honlapja: www.kfr.hu, és ott minden információ megtalálható. Kifejezetten gazdaság fejlesztő céllal tervezik egy olyan kiadvány megjelentetését, amely összefoglalja a kiajánlható ingatlanokat, információval tudja segíteni a vállalkozókat. Az, hogy az önkormányzatnak csekély lehetősége van a közvetlen munkahelyteremtésre, ez igaz, de nem is ez a dolga. Sokkal inkább azokat kell, hogy segítse, akik ezzel foglalkoznak. A Regionális Operatív Program első félévi lehetőségeit éppen itt, Kőszegen a Hotel Irottkőben ismertették, bemutatták a fejlesztési elképzeléseiket, a turisztikai területen pld. 30-50%-os támogatás várható. Nagyon fontos lehetséges fejlesztési terület a turisztikai desztináció. Ebben való közvetlen részvételre kéri a vállalkozókat is. Nem arról van szó, hogy csak az anyagi hozzájárulásukat szeretné az önkormányzat, hanem arról, hogy több vállalkozó „egy csomagban” jelenthet meg a kínálati piacon és egészen magas szinten delegálhatja őket az önkormányzat. A natúrpark is egy új, határon átnyúló pályázat beadásán dolgozik. Kőszegen sajnos nincs más húzóágazat mint pld. gödöllői térségben a gyógyszergyártás, mert az ottani paktum arra biztos számíthatott. Itt csak kevés ilyen cég van ezért csak az együttműködésre lehet számítani és csak a kőszegiekre. Az való igaz, hogy nincs nagy üzleti lehetőség az ide települőkben, ezért csak a helyi vállalkozókat lehet támogatni. Kéri, hogy jöjjenek el ezekre a fórumokra mert számítanak a véleményükre. Visszatér az építményadóra is: az a vállalkozó, aki idegenforgalmi adót szed be, azt levonhatja az építményadó összegéből és a tervezet szerint az is, aki a turisztikai desztinációban részt vesz.
Vági Gyula reagál a polgármester úr válaszára. Ő nem azt mondta, hogy ilyen értelemben vagyonvesztése volt az önkormányzatnak, hanem azt, hogy ha az önkormányzat közvetlenül a beruházónak adta volna el a TESCO területét, akkor több pénzhez jutott volna. Olyan lehetőségeket hiányol, amelyekben a vállalkozók fantáziát látnának. Volt olyan eset, amikor pld. egy 50 fős lakatosüzemhez kerestek csarnokot, de itt Kőszegen, nem tudtak helyet biztosítani és inkább elmentek Lukácsházára. Ez nem mindegy a városnak, főleg az iparűzési adó miatt sem.
Huber László szerint ez valóban így volt, mert nem volt olyan csarnok a városban, amely alkalmas lett volna a cégnek. De a posztógyárnál éppen az volt az önkormányzat szándéka, hogy ne legyen feldarabolva a terület, hanem egyben legyen értékesítve. Fontos egyébként az is, hogy ezen a területen környezetszennyezés is van, amelyet meg kell szüntetni, ami több 10 M Ft-ot jelent és ezt is a vevő vállalta.
Wurst Sándor kérdezi, hogy van-e olyan személy a polgármesteri hivatalban, aki az idetelepülni szándékozó vállalkozások számára információt szolgáltat? Illetve van-e olyan személy, aki lobbizik cégeknél annak érdekében, hogy ide, Kőszegre jöjjenek. Körmenden pld. ő konkrétan tudja, hogy ki ez a személy.
Huber László szerint a városfejlesztési osztály foglalkozik a fejlesztési lehetőségekkel, amelynek Rimányi Krisztina a vezetője. De ez nem úgy működik, ahogy Wurst Sándor felvázolta, mert a befektetők szokták megkeresni a településeket ilyen szándékkal. Ha ilyen lenne, azt az osztály venné a kezébe.
Básthy Béla szerint ő éppen erről beszélt. Meg kell fogalmazni a kínálatot, meg kell nevezni a kapacitásokat és ők most ezen a stratégián dolgoznak. Ezen kívül a város sok olyan helyen jelen van, ahol szeretné felvenni a kapcsolatokat ilyen szempontból. Erre jó példa az immár 14 éve a városban tevékenykedő ISES Alapítvány, amelyen keresztül sikerült a Siemens céget és az IBM kormányzati programigazgatóságát is az elmúlt időben Kőszegre hozni tárgyalások és a leendő együttműködés miatt. Ezekkel a kapcsolatokkal Kőszeg remélhetőleg bekerül abba az innovációs és tudástérbe – az ISES Alapítványon keresztül – amit ezek a cégek jelentenek. Ezeket a lehetőségeket fel kell tárni, ezen dolgoznak.
Varsányi Áron a Fitt-Boksz Egyesület vezetője, visszatér a sporttémához. Nem hallotta a polgármester úr által felolvasott koncepcióból az ő támogatásukat, pedig kérelmet nyújtottak be a jövő évi költségvetésükhöz. A tavalyi költségvetésük 1,7 M Ft-ra jött ki, amelyből az önkormányzat biztosított 447 000 Ft-ot, amit ezúton is megköszön a képviselő-testületnek. 2011-re 3 M Ft-ot kértek, de ebben semmi túlzó nincs. Idén 670 000 Ft önerőt tudtak összegyűjteni, de ez sajnos véges. Stabil támogatójuk az önkormányzaton kívül sajnos nincs, ezért is kértek többet. A felszereléseik kopnak, fogynak, ezeket folyamatosan pótolni kell. Jövőre úgy néz ki, hogy két kőszegi is szerepelhet az EB-n. A válogatottba járást az ökölvívó szövetség úgy támogatja, hogy biztosítja a tatai eddzőtáborban való részvételt, a szállást, az ellátást, a versenyeztetést, de az odautat nem. Ezt a résztvevőnek kellene állnia. Eddig a kőszegi Tóth József kétszer képviselte hazánkat a válogatottban: egyszer Franciaországban egyszer pedig Izraelben. Az egyesületük 6 országos éremmel büszkélkedhet, ez szerinte kellően viszi a nagyvilágba a város hírnevét. Külön öröm, hogy a lányok csapata összesítésben a legjobb lett, erre még nem volt példa. Jövő évben rendszeresen lesznek válogató mérkőzések és ő nem szeretné azt mondani a gyerekeknek, hogy menjenek el Kőszegről más egyesületbe, az anyagiak hiánya miatt. Tudja, hogy minden területen nehéz, nemcsak az ökölvívásban, de ők behozzák a gyereket az utcáról, akik sportolnak, nemcsak az egészséges életmódra nevelik őket, hanem az életre is. Tudomása szerint lesz olyan lehetőség is, hogy 5 látványsport a vállalkozók majd megcimkézhetnek, de az ökölvívás ebbe sem került be. Ők csak szeretnék jól végezni a dolgukat az egyesületben amit az egyesület megalakulásakor elkezdtek, ehhez kéri az önkormányzat támogatását.
Huber László szerint jó hallani az egyesület eredményeit. A koncepcióban szerepel az egyesület támogatása, a szöveges részben azzal, hogy a civil szervezeteket inflációarányosan tervezi támogatni a város. Számszerűsítve ez 911 000 Ft-ot jelent, ami sajnos attól amit az egyesület kér, ez jóval elmarad.
Varsányi Áron arról még nem is beszélt, hogy a versenyekre saját autóval járnak, de az önerő, az véges. Ismét kihangsúlyozza, hogy ő nem akarja azt mondani egy gyereknek se, hogy menjen máshova bokszolni, igazoljon le más egyesületbe. A Tatára járás korábban is mindig nehéz volt. Amikor Nemes Emil (Csingi bácsi) foglalkozott az ökölvívókkal, már akkor is 1,8-2,4 M Ft körül volt a költségvetésük évente, pedig azóta minden drágább lett. Ő szeretne pld. egy év végi bankettet szervezni a gyerekeknek, mert nagyon megérdemlik, de ez nagyon kétséges. De olyanról, hogy edzőtábor még álmodni sem mer, pedig attól lesz jobb a csapat, a teljesítmény. Tóth József ökölvívónak jövőre is várhatóan lehetősége lesz arra, hogy a válogatottban a várost és az országot képviselje. Jelenleg főiskolára jár és ő maga adott neki pénzt a tatai útiköltségre saját zsebéből, de ez véges. Néhány olyan gyerek van náluk, aki korábban Nemes Emil irányítása mellett is bokszolt, a többiek újak az egyesületben és szerinte azóta ők hozzák is az eredményeket. Ő csak azt szeretné, hogy eredményes munkát tudjanak végezni.
Huber László köszöni, hogy Varsányi Áron részletesen ismerteti az egyesület eredményeit, de sajnos az egyesület jelen pillanatban csak a tavalyi támogatást tudja biztosítani, inflációnövelten. A végleges költségvetés készítéséig még változhat a helyzet, talán lesznek pozitív változások, de most ez van a koncepcióba beállítva.
Dr. Mátrai István teljes mértékig megérti Varsányi Áront, mert egy tanárnak is a legszomorúbb az, ha egy tehetséges gyerek bejut ugyan az egyetemre, de a szülők anyagi helyzete miatt azt nem tudja elvégezni. A Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság elnökeként is számtalanszor tapasztalja az anyagiak hiányát. Vannak olyan családok, akik a 30 m2-es lakásukat 20 m2-esre cserélik, hogy tudják a rezsit fizetni. Őt büszkeséggel tölti el a sok tehetséges kőszegi fiatal, aki a kulturális meg a sportegyesültekben tevékenykedik, hiszen kőszeg kulturális élete hihetetlenül gazdag. Felsorolni is lehetetlen, hány egyesület van a városban, a fúvósok, táncosok, a vonósok, sportolók stb. akik jó hírét viszik Kőszegnek a világban. Ő ugyanakkor szomorú is, a hiányzó támogatások miatt, azért, hogy a város nem tud többet tenni értük. Amikor Vági Gyula azt mondta, hogy a bizottságban „osztják a semmit”, teljesen igaza van, mert ez ugyanolyan, mint a családi költségvetés. Hány olyan család van, ahol a gyerekek azért nem járnak zeneiskolába, mert nincs rá pénz. Ő ezúton is megköszöni valamennyi művészeti egyesületnek, csoportnak és sportegyesületnek a városért végzett tevékenységét.
Az, hogy miért nem a város adta el közvetlenül a TESCO-nak a földterületet? Ő jól emlékszik arra az időre, amikor minden közös tulajdonban volt és az állam „végzett mindent”, de aztán annak meg is lett az eredménye. Ő ha a házát el akarja adni, ha autót vesz stb. sokkal inkább a szakemberre hallgat.
Markovics József a Sigray u. 28. alatt lakik. Felhívja a figyelmet arra, hogy az utcájukban nincsen csapadékcsatorna. Továbbá egy jobb, korszerűbb utat kérnek a környéken lakók, továbbá parkolókat is kellene építeni. 30 évig talán megfelelő volt ez az utca így, de elkelne a korszerűsítés.
Huber László szerint van abban az utcában csapadék elvezető rendszer, csak nem működik. Sajnos ennek az állaga is hozzájárult ahhoz, hogy a parkolók ilyen állapotba kerültek, mert nem folyik le róluk a víz.
Déri Károly vállalkozó kérdezi, hogy a Jurisiscs-tér felújítása mikor kezdődik el, meddig tart és ki lesz a kivitelező? Ígéretet kaptak arra is, hogy a Fő téri üzletek előtt lévő előkertek a télen is kinn maradhatnak, kedvezményes áron. Tudomása szerint ez még nem így van és az 500 Ft/m2-es árat kell megfizetniük.
Huber László megválaszol a kérdésekre. A közbeszerzési eljárást a Colas Zrt. nyerte, ugyanaz, mint amelyik cég a Fő teret újította fel. Részletesen elmondja az előkészítés munkafolyamatát, amely 8 hónapon keresztül tartott. Ennek része volt a felújítási koncepció, a részletes terv. Nagyon nagy szerepe lesz majd a műszaki ellenőrzésnek, hogy a felelősségre vonás követhető legyen. Mindenképpen szeretnék elkerülni azokat a problémákat, amelyek a Fő téren azóta is fennállnak.
A közterület-használati díjakról a november 25-i ülésén döntött a képviselő-testület, 200 Ft/m2 árat állapított meg a télen kinn maradó előkertekre. Mivel a rendelet december elején lépett hatályba, csak innentől lehet alkalmazni ezt a díjmérséklést.
Kappel Gyula is egyetért Vági Gyulával abban, hogy ezeknek az említett nagyberuházások nem fognak munkahelyteremtést előidézni. Az a nagy gond, hogy mindenki a turisztikától várja a kitörést, pedig Kőszeg ebből a szempontból csak egy napos város. Meglesz ez nagy felújítás 1 milliárd Ft-ból, aztán jön a turista, megeszik egy fagyit meg hamburgert és hazamegy. Semmilyen olyan program nincs, ami itt tartaná, strand sincs. Kőszegnek az adottságai révén már régen konferencia-központnak kellene lennie. A Fő térről már volt szó, igaz, nem a költségvetéshez tartozik, de azért azt is észre kéne venni, hogy pld. a posta előtt mennyire sok madárürülék van az utcán. Ha felújítják a Jurisics teret, akkor remélhetőleg ültetnek fákat és növények is. Ezen túl, arra is gondolni kell, hogy egy öntözőcsapot is építsenek a közelbe. A Fő teret is teljesen szétszedték, aztán ha a növényeket öntözni kell, akkor a Multicarnak kell bemennie a térre, amelyből folyik az olaj.
Huber László szerint ezen dolgozik az önkormányzat: ne csak egy napos turistaváros legyen Kőszeg. Ebben számítanak a vállalkozókra is, a turisztikai desztinációt emelte ki az alpolgármester úr is. Ők is tudják, hogy vonzóbbá kell tenni a kínálatot. Ennek egyik lehetősége pld., ha a Bükre érkező vendégek átjönnek Kőszegre a különböző programok miatt. A konferencia turizmus régi elképzelés, a Bálház is ezt célozta volna meg, de sajnos az épület felújítása után ez sem valósult meg. Azért vannak ilyen rendezvények, pld. a Csikar csárdában rendszeresen vannak konferenciák, de valóban jó lenne, ha bővülne ez, mert remek üzletág.
Giczy József a Hadirokkantak és a Hadiözvegyek országos Szervezetének kőszegi csoportja kérdését továbbítja a város vezetése felé: mi lesz a kiserdőben a feltárt II. világháborús tömegsírokkal? Arról volt szó, hogy a kiserdőben egy emlékpark létesül azon a helyen.
Huber László szerint a költségvetési koncepció ezzel nem számol. Az emlékparkról valóban szó volt, de ehhez a város nem kapott állami támogatást. Anélkül pedig az önkormányzat biztos nem lesz képes rá.
Déri Károly pedig azt veti fel, hogy a Szálasi-bunkert nem lehetne-e turisztikai objektummá nyilvánítani, a németországi sasfészekhez hasonlóan? Szerinte ez is sok látogatót vonzana a városba.
Huber László szerint a terület nem az önkormányzat tulajdonában van, tudomása szerint az Alpokalja Zöldek Egyesület már kérte az erre vonatkozó használati jogot a kincstártól.
Végül további érdemi hozzászólás nem hangzik el, így Huber László megköszöni a jelenlévőknek az aktív közreműködést. A képviselő-testület a koncepció elfogadásakor illetve a költségvetés megalkotásakor bizonyára figyelembe veszi a felvetéseket. Lezárja a közmeghallgatást és megnyitja a képviselő-testület nyilvános ülését.
Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Giczy József, Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, dr. Mátrai István, Kiss Zoltán, Rába László, Simonits Zsolt, Táncsics András képviselő (11 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, dr. Zalán Gábor aljegyző, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeletetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, Pócza Zoltán a művelődési központ, Lajos Tiborné a könyvtár valamint Horváthné Kutasi Mária a gimnázium igazgatója.
Huber László kérdezi, hogy az egyetlen napirendi ponttal kapcsolatban van-e a képviselőknek más javaslatuk, de ilyen nem hangzik el. Így a polgármester szavazásra bocsátja a napirendet, amit a képviselők 11 igen szavazattal el is fogadnak.
N A P I R E N D:
1. Az önkormányzat 2011. évi költségvetési koncepciójának az elfogadása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
Huber László kéri, hogy a lakosság véleményének a meghallgatása után a bizottságok véleményeit ismertesség az elnökök.
Kérdések és hozzászólások:
Simonits Zsolt a pénzügyi, jogi és vagyonügyi bizottság véleményét foglalja össze. Bár pontos számokat a bizottság nem látott, a kiküldött tervezettel kapcsolatban az alábbi javaslatokat tette:
A működés területén a bizottság módosító javaslatai:
- A kisebbségi önkormányzatok helyi önkormányzati támogatása a 2006. évi szinten - 700 E Ft/év kisebbségi önkormányzatonként – legyen megállapítva.
- A bizottság nem javasolja a létszám bővítését, +1 fő közterület felügyelő alkalmazását sem.
- Az Írottkő Natúrparkért Egyesület támogatása 2 000 E Ft-tal emelkedjen (az előterjesztésben 6 950 E Ft), a megfelelő turisztikai menedzsment erősítése céljából és a várható pályázatok miatt.
A fejlesztés területén:
- A bizottság méltányolta a Tenisz Szakosztály kérelmét a klubház és öltöző építésére vonatkozóan és javasolta a 12,6 M Ft elkülönítését e célra. De ennek fedezete céljából a fejlesztési kiadásokon belül átcsoportosításokat javasolt, amelyek a következők: az útfelújítási keretösszeget 70 M Ft-ról 66 M Ft-ra javasolják csökkenteni, a közvilágítási fejlesztési keretösszeget 6 M Ft-ról 3 M Ft-ra, a kőszegfalvi sportpálya térbetonozását javasolják elhagyni, továbbá a felújítási tartalékot a 11,5 M Ft helyett 8,9 M Ft-ban javasolják megállapítani.
- A működési hiányt a bizottság 170 M Ft-ban javasolja megállapítani.
- A vagyonhasznosítás bevételei terhére tervezett fejlesztések csak a bevételek teljesítése esetén valósulhatnak meg.
A fenti módosításokkal a bizottság az előterjesztést egyhangúlag elfogadásra ajánlja.
Kiss Péter a városfejlesztési bizottság véleményét ismerteti. A működés területén a bevételek csökkentek, a bizottság módosító javaslatot nem fogadott el, a fejlesztési kiadások területén javasolt átcsoportosítások a csatolt táblázat tartalmazza, ezeket ismerteti.
Mivel a bizottság csak a szöveges részt tudta értelmezni, az előterjesztés 2 igen, 2 tartózkodás mellett nem kapta meg a bizottság többségének támogatását.
Dr. Mátrai István elmondja, hogy bár konkrét számokat a bizottság sem látott, a Humánerőforrás Bizottság számtalan megállapítást és javaslatot tett a koncepcióval kapcsolatban.
A működés területén a bizottság módosító javaslatai:
– A működési hiány a költségvetésben lehetőség szerint a 170 M Ft-ot ne haladja meg, mert a legfontosabb célkitűzés a működőképesség fenntartása.
– Az alapilletmények előirányzatának tervezése az önkormányzati és a kistérségi intézményeknél egységesen 95%-on történjen. Bár ez bizonyoas esetkben problémát, akozhat, ami jár, az
– A dologi kiadások – beleértve a közüzemi költségeket is – tervezése az önkormányzati és a kistérségi intézményeknél egységesen történjen, az előző évi szinten, dologi kiadások emelése nem tervezhető.
– A Kőszegi Sport Klub támogatása 2011. évben 11 500 E Ft-ban legyen megállapítva (az előterjesztésben 8 500 E Ft).
– Az Írottkő Natúrparkért Egyesület támogatása 1 500 E Ft-tal emelkedjen (az előterjesztésben 6 950 E Ft), a megfelelő turisztikai menedzsment biztosítása céljából.
– A társulás kőszegi intézményeinél előrehozott nyugdíjazások miatt plusz kifizetés céljára javasolja a bizottság 14 M Ft biztosítását a 2011. évi költségvetésben.
– Az orvosi rendelők festés és tető karbantartás évek óta nem volt, ezekre a feladatokra javasolja a bizottság 1 M Ft tervezését.
A fejlesztés területén a bizottság módosító javaslatot nem fogadott el. A fenti módosításokkal a bizottság az előterjesztést egyhangúlag elfogadásra ajánlja.
Gyarmati Kálmán elmondja, hogy egy kis technikai zavar miatt sajnos nem tudott részt venni egyik bizottsági ülésen sem, ezért a koncepcióval kapcsolatosan most mondja el a véleményét. A városban szerinte a legneuralgikusabb pont a járdák és az utak helyzete, ezért ő semmiképpen nem javasolja a városlakók érdekében, hogy az erre szánt összegből csökkentés legyen. Lassan nem lehet közlekedni a Gábor Áron utcán, a Forintos Mátyás utcában, az Ambró Gyula utca is az idénre lett tervezve, de elmaradt. Az önkormányzat fontos feladata a közlekedés biztosítása. Ezzel szemben, teljesen előkészületlenül idecsöppent a tenisz szakosztály kérelme. Ő elismeri ugyan a teniszezők eredményeit, de azonnal nem kellene legelőre sorolni az öltözőépítést, ő ezt nem támogatja. Ráadásul csak egy látványterv van csatolva a kérelemhez. A kőszegfalvi járdaépítés meg még Babos Edit osztályvezető idejében lett megtervezve, árajánlat kérve, azóta, mint egy hógolyó, mindig arrébb lett gurítva. Tehát aki később jött, az várjon a sorára. Először azokat kellene figyelembe venni, ami tavaly el lett hagyva. A térbetonozást a falu 300 éves jubileumi ünnepségére akarták megvalósítani, ezzel akarták kezdeni. Végül is jó lesz jövőre is, de akkor mindenképpen kérni fogja. Valamennyi kőszegfalvi fejlesztés esetén úgy gondolta, hogy a falu lakói hozzáteszik a saját maguk erejét társadalmi munkaként – ahogy eddig is. A sportra már nem is mer kérni, egyelőre elfogadja a tavalyi támogatást inflációnövelten, továbbá bízik a kormány ezirányú ígéreteiben.
Simonits Zsolt javasolja, hogy a Humánerőforrás Bizottság javaslatát – mely szerint az orvosi rendelők karbantartása, festése 1 M Ft-nyi összegben legyen elvégezve – szerinte a Városüzemeltető Kft.-nek kellene elvégeznie saját költségén, hiszen neki van e célra a bérleti díjakból bevétele.
Keszei Balázs elmondja, hogy a következő év a Jurisics tér megújulásának éve lesz. Jó lenne, ha a tér minden épületére ez vonatkozhatna és megszépülhetne. Jelzi, hogy a római katolikus egyházközség tervezi a Szent Jakab templom tetejének felújítását, nagyrészt pályázati pénzekből. Tudomása szerint ennek költsége kb. 6 M Ft-ot tesz ki. Kéri, hogy a képviselő-testület támogassa ezt az ügyet és különítsen el e célra 3 M Ft-ot a felújítási tartalék terhére (VI. 2. sor).
További érdemi észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja az elhangzott módosító indítványokat:
A Városfejlesztési Bizottság módosító indítványt nem tett.
A Humánerőforrás Bizottság javaslatairól az alábbiak szerint szavaz a képviselő-testület:
Első javaslata az volt a bizottságnak, hogy a hiány lehetőség szerint a 170 M Ft-ot ne haladja meg. Rába László javasolja, hogy ez ne „lehetőség szerint” legyen, hanem legyen konkrétan kimondva. Dr. Mátrai István is elfogadhatónak tartja ezt. Végül azt, hogy a működési hiány a költségvetésben a 170 M Ft-ot ne haladja meg, 11 igen szavazattal elfogadja a képviselő-testület.
Azzal, hogy az alapilletmények előirányzatának tervezése az önkormányzati és a kistérségi intézményeknél egységesen 95%-on történjen – 11 igen szavazattal egyetért a képviselő-testület.
Azt, hogy a dologi kiadások – beleértve a közüzemi költségeket is – tervezése az önkormányzati és a kistérségi intézményeknél egységesen történjen, az előző évi szinten, dologi kiadások emelése nem tervezhető – 11 igen szavazattal elfogadják a képviselők. Huber László jelzi, hogy ennek értelmében a kistérségi költségvetést is ehhez kell igazítani.
Azt, hogy a Kőszegi Sport Klub támogatása 2011. évben 11 500 E Ft-ban legyen megállapítva, 4 igen, 4 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett elutasítja a képviselő-testület, így marad az eredeti, 8,5 M Ft a koncepcióban.
Azzal sem ért egyet a képviselő-testület, hogy az Írottkő Natúrparkért Egyesület támogatása 1 500 E Ft-tal emelkedjen (az előterjesztésben 6 950 E Ft), mert a képviselők erről 2 igen, 6 nem, 3 tartózkodás szavazati aránnyal döntenek.
Azt, hogy a társulás kőszegi intézményeinél előrehozott nyugdíjazások miatti kifizetés céljára 14 M Ft legyen biztosítva (50%) a 2011. évi költségvetésben, 10 igen, 1 nem szavazattal elfogadja a képviselő-testület.
Huber László egyetért Simonits Zsolt azon javaslatával, mely szerint az orvosi rendelőkben végzett festési, és tető karbantartási feladatokra 1 M Ft legyen fordítva és ezt a munkát a kft. végezze el. Rába László kérdezi, hogy a tisztántartás nem a praxissal rendelkezők kötelezettsége-e? Huber László szerint a szerződést meg kell nézni, de azért a közös helyiségek tekintetében biztosan a kft. lehet a felelős. A polgármester ezzel együtt bocsátja szavazásra, amit a képviselők 10 igen, 1 tartózkodással elfogadnak.
Simonits Zsolt jelzi, hogy jó lenne két lépésben majd elfogadni a költségvetést, mert most az elvekről dönt ugyan a képviselő-testület, de a pontos számokat nem látja a képviselő-testület.
Sőbér Aurélia elmondja, hogy február 15-ig kell előterjeszteni a költségvetést, az egyeztetési folyamat lefolytatása után.
Ezután a pénzügyi bizottság módosító javaslatairól szavaznak a képviselők.
Azt, hogy a kisebbségi önkormányzatok helyi önkormányzati támogatása a 2006. évi szinten – 700 E Ft/év kisebbségi önkormányzatonként – legyen megállapítva, 1 igen, 7 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett elutasítja a képviselő-testület.
A bizottság nem javasolja a polgármesteri hivatal létszám bővítését, a +1 fő közterület felügyelő alkalmazását. Ezzel a képviselők 9 igen, 2 nem szavazattal egyetértenek.
Szintén elvetik a képviselők az Írottkő Natúrparkért Egyesület támogatásának + 2 000 E Ft-tal történő megemelkedését, 2 igen, 5 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett.
A fejlesztés területén a bizottság javasolta, hogy a vagyonhasznosítás bevételei terhére tervezett fejlesztések csak a bevételek teljesítése esetén valósulhatnak meg. Erről rövid vita alakul ki, majd Rimányi Krisztina javasolja, hogy a költségvetés elkészítése előtt a prioritásokat meg kell határozni. Meg kell nézni, melyik fejlesztés milyen stádiumban van az előkészítettség szempontjából. stb. Ezt a képviselők elfogadják 11 igen szavazattal, amely a koncepció szövegébe bedolgozásra kerül.
Ezután a Tenisz Szakosztály kérelme kerül szóba, a amely 12,6 M Ft-ra vonatkozik, klubház és öltöző építésére vonatkozóan. Ezt a pénzügyi bizottság a fejlesztési kiadásokon belül átcsoportosításokkal javasolta megoldani.
Básthy Béla javasolja, hogy ez az összeg ne fejlesztési átadás legyen, maradjon egyelőre a fejlesztések között, amíg a beruházás megvalósulásáról megállapodás nem születik. Ezt a képviselők rövid vita után 10 igen, 1 nem szavazattal fogadják el, Rába László felhívja a figyelmet, hogy el lett fogadva a 170 M Ft-os hiány, így ez a jelenleg kalkulált hiányon felül értendő-e? Huber László szerint nem.
Ezután a képviselők a táblázatokban megjelölt, konkrét bizottsági javaslatokról, átcsoportosítási javaslatokról döntenek.
Azzal a pénzügyi bizottsági javaslattal, mely szerint az útfelújítási keretösszeg 66 M Ft legyen, 8 igen, 3 nem szavazattal elfogadja a képviselő-testület.
A városrehabilitációs kölcsön a koncepció tervezete szerint 5 M Ft-tal szerepel. A pénzügyi bizottság ezt javasolta meghagyni, míg a városfejlesztési bizottság felemelni 8 M Ft-ra. Huber László szerint, ha szükséges, ezt év közben is korrigálni lehet, így a pénzügyi bizottság, komplexebb, 12,6 M-ra vonatkozó javaslatát bocsátja szavazásra, amit a képviselők 8 igen, 3 nem szavazattal el is fogadnak.
A közvilágítás 6 M Ft-ról 3 M Ft-ra való csökkentést 10 igen, 1 tartózkodás mellett fogadja el a képviselő-testület.
A kőszegfalvi sportpálya térbetonozásának az átcsoportosítását a 12,6 M Ft fedezésére 9 igen, 2 nem szavazattal fogadja el a képviselő-testület.
A céltartalék 11,5 M Ft helyett 8,9 M Ft-ra való csökkentését szintén a pénzügyi bizottság javasolta, ugyancsak az öltöző érdekében, ezt is 8 igen, szavazattal, 3 nem szavazattal fogadja el a képviselő-testület.
Keszei Balázs kérte a Bencés templom felújítására a 3 M Ft-ot elkülöníteni, a céltartalékon belül. Ezt a képviselők 10 igen, 1 nem szavazattal fogadják el.
Végül Básthy Béla jelzi, hogy a koncepció szövege mindenütt feltételes módban van. Ezt a szövegen ki kell javítani, továbbá vannak benne a sporttal, a civil szervetek támogatásával kapcsolatban ellentmondások is. Ezeket véglegesíteni kell.
Sőbér Aurélia jelzi, hogy minden elfogadott javaslat a koncepción át lesz vezetve, a szöveg át lesz fogalmazva kijelentő módra.
Dr. Mátrai István kéri, hogy a gimnáziummal kapcsolatos kártalanítási összeg is 129 M Ft-tal szerepeljen, továbbá, hogy a szövegben legyen az is törölve, hogy az Arany János Tehetséggondozó programban „szerkezeti változások” várhatók.
Ezzel együtt, a polgármester szavazásra bocsátja az önkormányzat 2011. évi költségvetési koncepcióját. A képviselő-testület 8 igen, 3 nem szavazattal az alábbi határozatot hozza:
210/2010. (XII. 14.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat 2011. évi koncepcióját, és annak alapelveit elfogadja, és elrendeli a 2011. évi költségvetés összeállításánál ezek betartását.
Felelős: Huber László, polgármester.
Hivatali felelős: Dr. Tóth László, jegyző.
Határidő: 2011. február 15.
(A koncepció szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.)
Mivel az orvosi rendelővel kapcsolatos döntést nem költségvetési koncepcióról szóló határozat része, a képviselő-testület részéről 10 igen, 1 tartózkodással az alábbi határozat született:
211/2010. (XII. 14.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete felkéri a Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft.-t, hogy a 2011. évi felújítási-karbantartási kerete terhére az orvosi rendelőkben festési, tető karbantartási feladatokat végezzen el, maximum 1 M Ft összegben.
Felelős: Kovács István igazgató.
Határidő: 2011. december 31.
A határozat meghozatala után Huber László 19.45 órakor megköszöni a jelenlévőknek a részvételt, majd bezárja a képviselő-testület mai ülését.
Kelt, mint az első oldalon.
Dr. Tóth László Huber László
jegyző polgármester
(Az elfogadott koncepciót lsd. a letölthető formátumban.)
