| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Jegyzőkönyv: 2008. Október 30., Csütörtök, 14:00 óra, Városháza tanácskozó terme: nyilvános ülés
1156-16/2008. szám
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, 2008. október 30-án, 14 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által megtartott nyilvános ülésről.
Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Földesi Zoltán, Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, dr. Mátrai István, dr. Őri-Horváth Andrea, Preininger Ferenc, Racker Béla, Raposa Helga, Rába László, Schläffer József, Simonits Zsolt, Stampf Ferenc, dr. Sujbert Pál és Táncsics András képviselő (17 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, dr. Zalán Gábor aljegyző, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, Dobos Róbert mb. gyámügyi és szociális osztályvezető.
Huber László polgármester üdvözli az október havi ülésen megjelenteket és megállapítja, hogy a képviselő-testület ülése határozatképes.
Elsőként az írásban kiküldött napirend kiegészítésére tesz javaslatot. Kéri, hogy a tegnapi napon e-mailon kiküldött 2870/1 hrsz-ú ingatlan elővásárlási jogával kapcsolatos sürgősségi indítványt valamint az ülés előtt kiosztott, a bioteanol üzem szerződésével kapcsolatos előterjesztést, ugyancsak sürgősségi indítványként tárgyalja meg a képviselő-testület.
Hozzászólás a napirendhez:
Rába László nem javasolja egyik előterjesztést sem ma sürgősséggel megtárgyalni, illetve a napirendre felvenni. Tegnap volt a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság ülése és ezek az anyagokat a bizottság nem véleményezte. Ezek a mai napon vetődnek fel? Nem tudja elképzelni, hogy a 2870/1 hrsz-ú ingatlan tulajdonosai csak most tudták meg, hogy ennyire fontos a számukra az önkormányzat döntése az elővásárlási jogról.
Huber László szerint ez egy viszonylag egyszerű döntést feltételez a képviselő-testülettől, ugyanis a 2870 hrsz-ú ingatlan többi részéről, a szóban forgó terület szomszédságában lévő területekről a képviselő-testület a szeptemberi ülésén már eldöntötte, hogy nem kíván élni az elővásárlási jogával. Az illetékes bizottság nem a pénzügyi, hanem a városfejlesztési lenne, amely viszont már a múlt héten tartotta az ülését és a kérelem azóta érkezett be a hivatalba.
Schläffer József tájékoztatást kér – ha a képviselő-testület elfogadja a zárt ülést, akkor azon – , hogy a bútorszövetgyár volt kulturépületének a felújítása hogyan, milyen pénzeszközből történik. A városban olyan információkat hallani, hogy ez 30 M Ft-ba kerül. Tájékoztatást kér arról, hogy ez igaz-e és arról, hogy ki hatalmazott fel bárkit is, hogy ez a felújítás ennyibe kerülhessen.
Huber László elmondja, hogy a felújítás a kht. felújítási kerete terhére történik. Egyébként felesleges ezt zárt ülés keretében tárgyalni, lehet az ülés végén a képviselői kérdések között is.
További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja két sürgősségi indítványának napirendre való kerülését. A 2870/1 hrsz-ú ingatlan elővásárlási jogára vonatkozó nyilatkozatról szóló előterjesztés mai ülésen való megtárgyalásával 15 képviselő ért egyet, 2 pedig tartózkodik.
A bioteanol üzem létesítésére vonatkozó, a Zölderőmű Kft. adásvételi szerződés ügyének a napirendre kerülésével 15 képviselő ért egyet, 1 ellenzi, 1 pedig tartózkodik.
Végül a képviselő-testület 16 igen, 1 nem szavazattal az alábbi napirendet hagyja jóvá:
N A P I R E N D:
1. Kőszegi városfejlesztő, gazdasági társaság Fejlesztési Stratégiai dokumentumának elfogadása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
2. A Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásba való belépés.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
3. Átmeneti bölcsődei elhelyezés.
Előadó a polgármester nevében: Dobos Róbert mb. gyámügyi és szociális osztályvezető.
4. Közoktatási intézmények alapítói és fenntartói együttműködésére vonatkozó megállapodás módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Szabó Marianna, oktatási ügyintéző.
5. Az utcai hulladékgyűjtők cseréjére vonatkozó ütemterv.
Előterjesztő: Kovács István igazgató.
6. A Szociális Gondozási Központ alapító okiratának jóváhagyása.
Előadó a polgármester nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
7. A Kőszeg-Wink Padlóhoki Sportklub támogatási kérelmének elbírálása.
Előadó a polgármester nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
8. Zsilipfelújítás pótmunkáinak a költsége.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
9. Címzett támogatásról való lemondás.
Előadó a polgármester nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
10. A Hadik utca és a Címerpajzs dűlő közötti terület szennyvízcsatorna építéséhez hitelfelvétel jóváhagyása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
11. Vagyonügyek:
a) Kérelem zártkerti földrészletek belterületbe vonására.
b) Rákóczi F. u. 122. alatti irodaház értékesítése.
c) Rákóczi F. u. 15. alatti ingatlanra vételi szándék.
d) 2869/26, a 2869/28 és a 2869/29 hrsz-ú ingatlanok értékesítése.
e) A 2870/1 hrsz-ú ingatlan elővásárlási jogára vonatkozó nyilatkozat.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető..
Zárt ülés keretében:
1. A bioteanol üzem létesítésére vonatkozó adásvételi szerződés ügye.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
A napirend megtárgyalása előtt Huber László polgármester az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről az alábbiak szerint számol be:
• Szeptember 25-28 között került megrendezésre a hagyományos Kőszegi Szüret. A képviselő-testület ízlése alapján Láng József bíborkadarka bora lett a város bora. Az új borkirálynő Mailach Gyöngyi lett, aki egy évig viselheti ezt a címet. A nemzetközi fúvóstalálkozón 8 vendégzenekar vett részt. A Hajnalcsillag Néptáncegyüttes meghívására városunkba érkezett az "Istanbul Folklor Ensemble" együttes Törökországból és felléptek a rendezvényen. A külföldi vendégek megelégedéssel nyugtázták a rendezvény színvonalát és hangulatát. A polgármester ezúton is megköszöni mindenkinek a közreműködését, aki bármilyen módon hozzájárult a rendezvény sikeres lebonyolításához.
• Október 1-én a "Zene és az Idősek Világnapja" alkalmából a képviselők hozzájárulásából került megrendezésre a Melódia együttes közreműködésével a város idősebb korosztálya számára a hagyományos vidám-zenés ajándékműsor. A vár lovagterme ezúttal is zsúfolásig megtelt. A közönség megvendégelése a helyi vállalkozók felajánlásaiból történt, amiért szintén hálás köszönetét fejezi ki a polgármester.
• Október 3-5. között Kőszeg adott otthont a XV. Országos Kamarazenekari Fesztiválnak. A résztvevők nagyon elégedettek voltak a helyszínnel és a szervezéssel egyaránt, melyet a Jurisics-vár Művelődési Központ munkatársai végeztek. Kőszeg Város Díját a sátoraljaújhelyi Lavotta Sándor Kamarazenekar kapta.
• Október 4-én tartották meg a Nyugat Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szervezésében a hagyományos Írottkő Futóversenyt, amelyet a város anyagilag is támogatott.
• Október 6-án az Aradi Vértanúk emlékére rendezett ünnepségen színvonalas, szép műsort adtak a Béri Balog Ádám Általános Iskola diákjai. Felkészítőjük Kóródi Sándorné és Földesiné Németh Csilla volt, akiknek a munkáját ezúton is megköszöni a polgármester.
• Október 7-én a Bechtold István Látogatóközpontban nyílt meg a "Verespatak múltja, jelene és jövője képekben" című országos vándorkiállítás. A kiállítást dr. Németh Csaba az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának osztályvezetője nyitotta meg.
• Október 9-én a megyei önkormányzat vendégeként Kőszegre látogatott a Csehországból érkezett idegenforgalmi szakemberekből álló delegáció. Rövid városnézés után a helyi borokat is megkóstolták.
• Október 10-én "Találkozások" címmel nyílt kiállítás a Művészetek Házában.
• Október 11-én az Európaházban fogadta a polgármester és köszöntötte a Kőszegre látogató bajor küldöttséget. A találkozón élénk eszmecsere alakult ki a Trianon és a rendszerváltás körüli időkben történt eseményekről. A vendégek érdeklődtek a helyi nemzetiségi kisebbségek helyzetéről, jogairól is.
• Október 12-15. között Brüsszelben tett bemutatkozó látogatást egy kőszegi delegáció, az Európaház Egyesülettel együtt. A látogatás első napján a Nyugat Pannon Régió Központjában tartottak rövid előadásokból álló prezentációt Kőszegről és a kistérségről. A második napon az Európa Parlamentben megnyitották a "Nyugat-Pannon gyöngyszeme Kőszeg" című kiállítást. A kiállításon megjelent több ismert politikus és közéleti személy. A költségek nagyobb részét dr. Schöpflin György és dr. Szentiványi István európai úniós parlamenti képviselők állták. Bár még nem áll rendelkezésre pontos elszámolás, az már látszik, hogy a költségvetésben e célra elkülönített keret nem lett teljesen felhasználva.
• Október 14-én a Kistérségi Munkaszervezet rendezésével került megtartásra a II. Regionális Kistérségi Szakmai Konferencia a vár lovagtermében.
• Október 16-án jótékonysági koncertet tartottak Ambrus Benjámin javára, aki súlyos betegsége következtében elvesztette fél lábát. Közreműködtek: a Los Vampiros, az ATARU, a Mississippi Moon és az Ocho Macho együttesek.
• Október 22-én a megyei önkormányzattal közösen tartotta meg a kőszegi önkormányzat az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 52. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 19. évfordulója alkalmából a megemlékező ünnepséget. Elsőként Tornai Endre András Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásának felavatására és megkoszorúzására került sor a Kethelyi út végén. Az ünnepi műsort a vár lovagtermében a Jurisich Miklós Gimnázium diákjai adták, mellyel osztatlan elismerést szereztek a megye más településeiről érkezettektől is. Felkészítőjük Kovács-Orosz Anna és Gelencsér Ildikó volt, akiknek a polgármester ezúton is gratulál. A műsorban felléptek a Hajnalcsillag Néptáncegyüttes tagjai is. Seper András tűzoltó parancsnokot a Vas Megyei Önkormányzat Jurisich Miklós díjban részesítette. A kitüntetéshez a polgármester szívből gratulál és további jó erőt, egészséget kíván a parancsnok úrnak.
• Október 24-én és 25-én került megrendezésre a hagyományos Orsolya napi Vásár és Gasztronómiai Fesztivál a várban és környékén. A rendezvényen a natúrpark ízeit kóstolhatták az érdeklődők és válogathattak a kézművesek portékáiból. A második napon főzőverseny tette izgalmassá a programot, melyet délután az amatőr művészeti csoportok fellépései színesítettek. Az időjárás is kegyes volt, így hát mindenki jól érezhette magát, aki ellátogatott ide.
• Október 25-27 között Mödlingben találkoztak a Jumelage tagjai, ahol Kőszeget képviselő Básthy Béla és dr. Mátrai István képviselte. 26-án, vasárnap az ötven éves fennállásuk tiszteletére rendezett ünnepi közgyűlésen a polgármester is részt vett, amelyen köszöntötte a résztvevőket és gratulált a példaértékű együttműködéshez.
• Ma délelőtt pedig – számos kőszegi önkormányzati képviselő részvételével – a Kőszeg-Szombathely vasútvonal forgalomba helyezésének 125. és a Sopron-Felsőpulya-Kőszeg közötti vasútvonal forgalomba helyezésének 100. évfordulója alkalmából ünnepségre került sor, amelyet a MÁV szervezett, az önkormányzatok bevonásával. A megemlékezés nagyon színvonalasra sikerült. A MÁV illetékesei szóltak a jövőbeni terveikről is. Szeretnének komfortosabb, kényelemesebb utazást biztosítani a lakosságnak. Bár nem a túl közeli jövőben, de azért van esély a Kőszeg-Oberpullendorf közötti vasútvonal újra indításáról is, de nem a régi nyomvonalon. Ennek megvalósításához kormányzati támogatás is elképzelhető lesz. Természetesen az önkormányzatokat is meg fogják majd keresni a támogatás végett.
Hozzászólások a beszámolóhoz:
Básthy Béla kiegészíti a beszámolót az alábbiakkal:
Október 1-2. között került megrendezésre a Regionális Tourinform találkozó.
Október 3-án az ausztriai natúrparkok területén működő települések polgármestereinek a találkozóján képviselte Kőszeget.
Október 4-én ünnepelte a kőszegi SOS gyermekfalu 15. éves fennállását.
Szintén október 4-én rendezték meg Nyitragerencséren a hagyományos "Rózsák napját", melyen egy kőszegi delegáció is részt vett, a polgármester úr vezetésével.
Október 6-án, a burgenlandi Mannersdorfban tárgyalt a Kőszegi SE Síugró Szakosztályának vezetőségével együtt a Kenyérhegyi Kalandpark megvalósulása ügyében.
Október 9-én pedig az S31-es gyorsforgalmi úttal kapcsolatos megbeszélésen vett részt és képviselte a kőszegi önkormányzatot.
Október 9-én, a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület közgyűlésére került sor, ahol a tagság ismét Dr. Mátrai Istvánt választotta meg az egyesület elnökének.
Október 10-én a Polgári Kaszinóban dr. Schrott Géza tartott előadást a kőszegi tornyosokról.
Október 29-én, azaz tegnap volt az Írottkő natúrparkért Egyesület közgyűlése, ahol módosították az alapszabályt.
A hétvégén pedig valóban a Jumelage tesvérvárosi kör találkozójára került sor az ausztriai Mödlingben. Utoljára 2003-ban volt hasonló találkozó és most a résztvevők ki is fejezték, hogy szeretnék élenkebbé fűzni a városok közötti szálakat. Ez a kapcsolat azért is fontos Kőszegnek, mert alacsony költséget jelent. Jövőre az olaszországi Velletri városa vállalta egy munkaértekezlet, majd 2010-ben a franciaországi Puteaux egy találkozó megszervezését.
Preininger Ferenc elmondja, hogy amikor az önkormányzat tisztségviselői a brüsszeli bemutatkozáson vettek részt, a polgármester úr megbízásából ő nyitotta meg a III. Chernel Kupa Kőszegi Nemzetközi Síugróversenyt. Ezen a nagyszerű, egészen rendkívüli sportfesztiválon 102 versenyző vett részt, a legfiatalabb 5, a legidősebb pedig 57 éves volt. Ő az önkormányzat nevében elismerését fejezte ki a KSE Síugró szakosztályának és vezetőjének, Molnár Lászlónak az egyesületben végzett munkájukért.
További észrevétel a két ülés között történt eseményekkel kapcsolatban nem hangzik el, így a képviselő-testület azt 17 igen szavazattal elfogadja.
A lejárt határidejű határozatokról szóló jelentéssel, valamint az átruházott döntésekről szóló beszámolóval kapcsolatban sem kérdés, sem hozzászólás nem hangzik el, így a képviselő-testület azokat 17-17 igen szavazattal fogadja el.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
A kőszegi városfejlesztő, gazdasági társaság Fej-lesztési Stratégiai dokumentumáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pontnál tanácskozási joggal van jelen Tóth Viktor, a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója.
Huber László polgármester szóbeli kiegészítésében visszautal az augusztusi ülésre, amikor is a Nyugat-Pannon Zrt-vel való együttműködést a képviselő-testület jóváhagyta. A két fél között létrejött együttműködési megállapodás tartalmazza a közös tennivalókat. Ez a Fejlesztési Stratégia az első lépcsőnek tekinthető, a következő pedig az Operatív Cselekvési terv lesz, ami részletesen fogja tartalmazni azokat a projekteteket, amelyek reálisan megvalósíthatók. Ehhez a dokumentumhoz kapcsolódik majd egy városmarketing koncepció is. Végül az együttműködés során a felek megalakítják a közös városfejlesztési társaságot, amelynek önkormányzati tulajdonrésze is lesz. Ezek majd természetesen részletesen ismertetve lesznek.
Az anyagot minden bizottság megtárgyalta és elfogadásra ajánlja. A bizottságok által elmondottak alapján készült el a Fejlesztési Stratégia legújabb változata (2008. X. 27.), amelyet a képviselők tegnapelőtt kaptak meg. Kéri a dokumentum megtárgyalását és elfogadását.
Kérdések és hozzászólások:
Földesi Zoltán elmondja, hogy a városfejlesztési, vagyonügyi és környezetvédelmi bizottság a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottsággal együttes ülés keretében tárgyalta meg a dokumentumot, bár a pénzügyi bizottság akkor nem volt határozatképes. A városfejlesztési bizottság elfogadásra javasolja a dokumentumot, de azért azt hozzá teszi, hogy minden terv annyit ér, amennyi megvalósul belőle.
Preininger Ferenc elmondja, hogy a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság végül is külön ülésen foglalkozott a stratégiával. A bizottság tagjai kiemelték, hogy a pénzügyi forrásokra kiemelten kell figyelni, az együttműködés, a stratégia minden fázisában. A stratégia vizsgálja új parkolók kialakításnak a helyzetét, ami Kőszegen krónikus probléma, de a piac korszerűsítése is megkülönböztetést kell, hogy kapjon. A várható költségek alakulásával, valamint a várható pénzügyi forrásokkal kiemelten kell foglalkozni, de az önkormányzati apport értékével is. Ez utóbbival ki lehetne váltani olyan pénzügyi, saját jellegű forrást, amit egyébként a város nem tehetne meg. Egy-egy megnyert projektet a városnak – az előfinanszírozástól kezdve a befejezésig – rentábilisan kell kezelnie, valószínűleg, ahogy mások is teszik, hitelfelvétellel. Ez utóbbinál megkülönböztetett figyelemmel kell lenni a világgazdaságban végbement változásokara és a hitelfelvételekkel kapcsolatos új helyzetre.
A bizottság kiemelte, hogy nem elegendő egy-egy projektet létrehozni, a működési költségeket is világosan ki kell mutatni. Felhívták a figyelmet arra, hogy a kötvénykibocsátásból származó 500 M Ft összegből 480 M Ft már különböző pályázatokra el van különítve, tehát valójában stopot kellene mondani. A kőszegi víztározó (és ez a szóhasználat a helyes) kialakítása, a jövőben fejlesztések miatt figyelni kell az önkormányzat esetleges tulajdonában lévő ottani telkekre.
A pénzügyi bizottság fontosnak tartotta az anyagban szerepeltetett stratégiai pontokat és az előterjesztés a képviselő-testületnek 7 igen szavazattal ajánlja elfogadásra.
Dr. Mátrai István örömmel konstatálja, hogy az anyagba beépítésre kerültek a bizottsági vélemények és tegnapelőtt már a képviselők megkapták az ezekkel korrigált változatot is. A kulturális, idegenforgalmi, oktatási és sport bizottság már az első változatot is elfogadásra ajánlotta a képviselő-testületnek. A dokumentum a múltból indul és a jövőbe tekint és jól emeli ki az egyes területetek erősségeit és gyengeségeit. Fontos, hogy az idegenforgalmi jelentőségű fejlesztések is bekerültek. Mivel a bizottság által felvetett kérdéseket az anyagba be is dolgozták, a KIOS bizottság a Fejlesztési Stratégiát a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlja.
Raposa Helga tájékoztatja a képviselő-testületet arról, hogy a szociális és egészségügyi bizottság is egyhangúlag támogatta a dokumentum jóváhagyását.
Racker Béla szerint elhangzott az, hogy olyan gazdasági társaságot kíván létrehozni a képviselő-testület, amelynek többségi tulajdonosa az önkormányzat. Nem szalad túl előre ezzel-e még a képviselő-testület, nem túl korai-e még erről így beszélni?
Tóth Viktor tisztázza: hogy a polgármester úr is arra utal, hogy az együttműködés 3 fázisban valósul majd meg. Most a stratégiai elemek számbavétele van napirenden, majd a viszonylag terebélyes számú önkormányzati elképzeléseket ők leszűkítik azokra, amelyek az elkövetkezendő 24 hónap során reálisan megvalósíthatók. Ez lesz a Cselekvési Terv, amit majd a gazdasági társaság alapszabály tervezete követ. A képviselő úr dilemmáját teljesen jogosnak tartja, de az együttműködés valamennyi fázisában elképzelhető a visszacsatolás. A bizottságok mindent megtárgyalnak majd és a végső döntést a képviselő-testület hozza meg, így a gazdasági társaságot illetően is. Utána jön a valós kihívás, ahogyan a pénzügyi bizottság elnöke is említette: a projekteteket működtetni kell és fenn kell őket tartani. Ez lesz a feladata a gazdasági társaságnak, melynek alapítója az önkormányzat és reményeik szerint a Nyugat-Pannon Fejlesztési Zrt. lesz.
Racker Béla elmondja, hogy nem tudott részt venni a bizottsági ülésen, ezért teszi fel most itt a kérdéseit. A tervezett menetrenddel kapcsolatban vannak aggályai, ugyanis a rendelkezésre álló időt kicsit szűködnek tartja. Számításai szerint a gazdasági társaság jövő év májusa körül alakulhat meg, jóllehet az önkormányzatnak jelenleg is vannak futó projektjei és pályázatai. A közös munkát már korábban el kellett volna kezdeni, mert így szerinte csupán 1,5 év marad a tényleges együttműködésre, illetve már most szükség lenne rá.
Átnézve az anyagot, bízik benne, hogy nem minden lesz azért a prioritások közé emelve. Ilyen pld. a MÁV Nevelőotthon épületének hasznosítása, amely egy 2003-ban elfogadott koncepció szerint asztmás gyermekek ellátását szolgálta volna. Azóta viszont az elmúlt 1,5-2 év "áldásos" tevékenysége folytán ezeket a rehabilitációs kórházakat teljesen bezárták, nincs erre normatíva, nincsenek az ilyen intézmények finanszírozva. Szerinte inkább az épület 4 csillagos szállodává való átépítését kellene forszírozni. Összességében véve a munka nagyon jól sikerült. Csupán egy területet kellene még kiemelni: a gazdaság fejlesztését, az ipar telepítését. A leírtak inkább a közszolgáltatás, a települési infrastruktúra és a turisztika területét helyezik előtérbe, amelyek viszont nem növelik az iparűzési adó alapját. A turizmusnak van ugyan természetesen hozadéka, de ezek nem 3-5 éven belül megtérülő beruházások, hanem hosszabb távon.
A dokumentumot egyébiránt kiváló munkának tartja.
Básthy Béla elmondja, hogy nem kritikának szánja ugyan az első megjegyzését, de ez az anyag sok újdonságot nem tartalmaz, de nem is kell. A város, amelyről szó van, ugyanaz, a szereplők is ugyanazok. Ez összefoglalása annak a rengeteg mindennek, amivel az önkormányzat már korábban is foglalkozott. Ez a dokumentum is megerősítheti az önkormányzatot abban, hogy nem volt hiábavaló az elmúlt időszak és valóban használhatóak azok az ötletek, amelyekkel a képviselő-testület eddig is foglalkozott. Javasolja, hogy a hivatal munkatársai, az osztályvezetők is tegyék hozzá a javaslataikat, hiszen az apró ügyekben ők is benne voltak eddig is és bizonyára sok információ, tapasztalat van a birtokukban, ami hasznos lehet.
Véleménye szerint ez a dokumentum nem is igazán stratégia, mert ez a szó akkor használatos, ha látni a célt és meg kell fogalmazni az oda vezető utat. Ezért szerinte valójában az Operatív Cselekvési Tervvel lesz előbbre a képviselő-testület. A 14. oldalon szereplő, közszolgáltatásokat minősítő mondattal viszont nem tud egyetértetni, ugyanis éppen ez a terület az önkormányzat egyik legfontosabb feladata. Ennek érdekében adott be az önkormányzat óvoda és iskola rekonstrukcióra pályázatot, ami sajnos nem nyert és ugyanezért pályázik a bölcsődére is, ami remélhetőleg nyerni fog.
Ő viszont a gazdaságfejlesztést egyértelműen kiolvasta az anyagból, mert a prioritások között szerepel az ipari területek feltárása, munkahelyteremtés stb. Reményét fejezi ki, hogy sikeres lesz a két fél közötti együttműködés.
Tóth Viktor szerint valóban talán kicsit gazdasági szemlélettel nyúltak hozzá a projekthalmazhoz. Azzal is egyet tud érteni, hogy kiváló szakemberek vannak az apparátusban és a bizottságokban is. A stratégiai kifejezés is talán sántít egy kicsit és az Operatív Cselekvési Terv adhat majd választ mindenre. Ők egy adott információs halmazból dolgoznak és minél bővebb ez a halmaz, annál nehezebb leszűkíteni a tényleges projektekre. Meglátása szerint 8-10 projekt maradhat benn a második körben a mostani 15-20 közül. Nekik az a feladatuk, hogy ezek megvalósulásához indoklást és javaslatot adjanak a város részére, a kockázatok ismertetésével egyetemben. Mindez várhatóan a decemberi ülésen fog a képviselők elé kerülni. A képviselő úr által feszegetett idő-hiányról és a feszített tempóval kapcsolatban elmondja, hogy a februári ülésen az üzleti terv és a cégalapítás dokumentuma is tárgyalható lesz. A képviselő-testület bizottságai a jelenlegi anyag megtárgyalásakor is valós vitát generáltak és ha mindkét fél, minél jobban "beleássa magát" az anyagba, annál jobban alakul ki a végleges koncepció.
További észrevétel az előterjesztéssel kapcsolatban nem hangzik el, így a képviselő-testület 17 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
245/2008. (X. 30.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete egyetért a kőszegi városfejlesztő gazdasági társaság Fejlesztési Stratégiájával.
Felelős: Huber László polgármester.
Határidő: folyamatos.
A 2. napirendi pont tárgyalása:
A Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgaz-dálkodási Önkormányzati Társulásba való belépésről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A naprendi pontnál tanácskozási joggal van jelen Tóth Árpád, a Technoplus Kft. ügyezető igazgatója, Márkus István a Szova Zrt. részőr, valamint Kovács István a Kőszegi Városüzemeltető és Szolgáltató Kht. ügyvezető igazgatója.
Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében összefoglalja az önkormányzati társulás létrejöttének szükségességét és indokolja ahhoz Kőszeg város csatlakozását. Ismerteti a csatlakozás anyagi következményeit. Ez szerint a Kőszeg város által fizetendő alapító vagyonrész 40 Ft/fő, azaz 40 x 11.604 fő = 464.160,- Ft. Az éves működési hozzájárulás 2009. évben 300,-Ft/év/fő, azaz 300 x 11.604 fő = 3.481.200,- Ft, 2010-től 600,-Ft/év/fő, azaz 6.962.400,- Ft.
Az alapító vagyonrész fedezete a Bersek iskola csapadékvíz elvezetés előirányzat terhére biztosítható.
A működési hozzájárulás fedezetének megteremtésére három lehetőség kínálkozik:
– az összeg teljes egészében beépítésre kerül a szolgáltatási díjba,
– az önkormányzat költségvetésébe kerül beépítésre,
– illetve ennek a kettőnek a köztes megoldása.
A Társulási Tanács tagjainak megválasztását illetően az a javaslat, hogy a Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó települések összesen 1 tagot delegálhatnak, tehát személyi döntést is kell hozni. A Társulás 2008. október 2-i ülésén megtárgyalta az anyagot, és amennyiben a kőszegi képviselő-testület a társuláshoz való csatlakozás mellett dönt, úgy Huber László elnök-polgármester delegálását támogatja a Tanácsban való részvételre.
Kérdések és hozzászólások:
Földesi Zoltán ismerteti a városfejlesztési, vagyonügyi és környezetvédelmi bizottság véleményét. Ez szerint a bizottság 5 igen, 1 nem szavazattal elfogadásra ajánlotta a képviselő-testületnek a társuláshoz való csatlakozást és az 5. pont "A" változatát támogatta.
Preininger Ferenc elmondja, hogy a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottságnak is ugyanez volt a véleménye, szintén az "A" változatot támogatták. A bizottság kérte, hogy a kht. és a városfejlesztési bizottság szakemberei fogalmazzanak meg 2-3 olyan javaslatot, ami Kőszegre nézve a fejlesztéseket biztosítja. Nehogy előfordulhasson, hogy a város érdekei esetleg nem érvényesülhetnek ebben a megállapodásban.
A bizottság 6 igen szavazattal elfogadásra ajánlja a társuláshoz való csatlakozást.
Földesi Zoltán a pénzügyi bizottság elnökének a szavaira reagálva elmondja, hogy amikor a szerződést meg fogja kötni az önkormányzat, akkor abba kell lefektetni, milyen fejlesztéseknek kell megvalósulnia a városban, a szükséges garanciális elemekkel együtt.
Racker Béla kérdezi a lakosság tájékoztatása érdekében, hogy Kőszeg és Szombathely hány %-os üzletrésszel fog rendelkezni, ha alá lesz írva a társulási megállapodás? Vagyis milyen pozíciói lesznek ebben Kőszeg városának?
Tóth Árpád elmondja, hogy mind a képződött tulajdont, mind a hozzájárulás mértékét tekintve a lakosságszám arányt veszik figyelembe, a 2007. évi statisztikai adatok alapján. 191 települést kerestek meg a csatlakozási ajánlattal, még valamennyi ugyan nem nyiltkozott, de az úniós források már így is elérhetők lesznek. A kőszegi kistérségnek a mintegy 18 ezer számú lakosa 7%-ot tenne ki, a szombathelyi kistérség pedig 46,46%-ot.
Básthy Béla ha jól értelmezi az anyagot, akkor 300 illetve 600 Ft-tal járulna hozzá a fejlesztésekhez minden önkormányzat. Mivel szerinte erősen eltérő lehet az egyes kistérségek fejlettségi szintje, a kőszegi pedig szerinte nagyon modernnek számít, ezt a hozzájárulás mértéke vajon követi-e?
Kovács István elmondja, hogy ez a koncepció azt nem veszi figyelembe, hogy az egyes kistérségek mennyire fejlettek. Az együttműködésnek éppen az lesz a lényege, hogy azokon a területeken, ahol EU-komfort hulladékgazdálkodás van, ott a továbblépés lehetősége meglegyen. Nem fognak tehát újabb szolgáltatók kialakulni. Természetesen vannak olyan területek, ahol még csak most kell majd bevezetni pld. a szelektív gyűjtést. De megyei szinten továbbra is szükség lesz a további műszaki fejlesztésekre ott is, ahol eddig is voltak eredmények és a különböző fejlettségi szintek remélhetőleg ki fognak egyenlítődni.
Básthy Béla kérdezi Kovács Istvántól: végzett-e számításokat arra nézve, hogy Kőszegnek milyen a pozíciója a hulladékgazdálkodás terén?
Kovács István elmondja, hogy a kht. viszonylag kis szolgáltató, a kőszegi kistérség mintegy 18 ezres lakosságának végzi a szolgáltatását. Szakmai körökben általánosan elfogadott vélemény, hogy 40-50 ezer fő alatt nem lehet rentábilisan egy ilyen szolgáltatást végezni. Az, hogy ez nekik sikerült, annak köszönhető, hogy a 2000-es évek elején viszonylag sok műszaki fejlesztést tudtak végrehajtani. Ezért az üzemeltetési költségek lényegesen alacsonyabbak voltak az átlagnál, de ahogyan ezek a gépek amortizálódnak, ezek a mutatók folyamatosan romlanak. Viszont már nincsenek olyan pályázatok, amik az egyedi, kis szolgáltatók műszaki fejlesztését biztosíthatnák. Ezért is van szükség erre az együttműködésre. Más szempontból persze fejlett szolgáltatóknak számítanak, mert EU-s jogszabályoknak is megfelelő technológiákat vezettek be. Ilyen a lerakásra kerülő szerves anyag csökkentése komposztálással, vagy a már említett szelektív gyűjtés. A jövőben ezek már nem lesznek elegendőek az EU-s elvárások teljesítéséhez, de azért viszonylag fejlett szolgáltatásnak minősülnek.
Básthy Béla is egyetért azzal, hogy korábban sok fejlesztést végzett az önkormányzat a hulladékgazdálkodás terén és nem biztos, hogy mások is meg tudták ezeket lépni. De kérdés, hogy mi várható, majd, ha letelik a 300 illetve 600 Ft-os fizetnivaló, 2012. után, tehát ha az önrész betöltötte a funkcióját? Várható-e, hogy csökkennek a költségek, vagyis az árak? Nehogy véletlenül úgy maradjon az egész árképzés, hogy a lakosság mindig többet fizet, de végül is nincsen mire.
Kovács István szerint azt hogy olcsóbb lesz a szolgáltatás, egyáltalán nem várható. Bizonyára az infláció is drágítja majd a lakosság terheit, de egyáltalán, az egész hulladékgazdálkodás együtt jár azzal, hogy bizonyára csak drágább lehet a szolgáltatás. Ha a kőszegi hulladéklerakó betelik, akkor nyilván messzebbre kell vinni a szemetet, ami a díjban is meg fog jelenni. Éppen Márkus István gyűjtötte össze a környékbeli, több mint 30 település jelenlegi árait, amiből kiderül, hogy egy ürítés átlag 400 Ft-ba kerül más városokban, míg ez Kőszegem 196 Ft+áfa. Véleménye szerint amikor a szolgáltatás árai elérik a piaci értéket, utána a rendszer remélhetőleg önfenntartó lesz és nem kell a lakossági terheket tovább növelni.
Tóth Árpád is fontosnak tartja kiemelni, hogy a 300 és 600 Ft az önrészt jelenti, nem a társulás, vagy ennek munkaszervezetének működési költségét. A társulás 191 település részére 6,5 milliárd Ft értékű fejlesztést valósíthat meg, amely 100%-ban lesz finanszírozva, tehát igyekezni kell a társulás megalakításával. Győrött éppen tegnap írtak alá egy hasonló támogatási szerződést, amely 9,5 milliárdos projektet jelent.
Gyarmati Kálmán szerint is óriási gond a hulladékgazdálkodás, de ez nemcsak Kőszegen, hanem az ország minden településén. Neki az a véleménye, hogy az önkormányzatnak koncepciót kellett volna alkotnia arra, hogy minél tovább itt, Kőszegen lehessen a hulladékgazdálkodást folyatni, mert a lakosságnak anyagilag ez kedvezőbb. A bizottsági ülésen is elhangzott, hogy a társulásba való belépéssel az első körben 20%-al meg fog emelkedni a fizetendő díj. Ezért ő ezt az előterjesztést nem fogja megszavazni. Bár általában valóban a régiós hulladék-elhelyezést támogatják, szerinte azért kell minél tovább Kőszegen elhelyezni a hulladékot, hogy a lakosságnak kevesebb terhe legyen.
Racker Béla is megindokolja, hogy miért nem fogja támogatni ezt az előterjesztést. Azért, mert ha Szombathely városának 43%-os szavazati joga lesz, csupán elég neki 1 várossal (pld. Körmenddel, Sárvárral) megállapodni és máris az 50% feletti kompetencia az övé. Ez pedig olyant is előidézhet, mint ami a legutóbbi Vasivíz közgyűlésén megtörtént: Szombathely városa 100 M Ft-ot kiemelt magának, a Vasivíz ellátási területén lévők pedig megfizetik ezt. Nem véletlenül olyan magas a víz és a csatorna díj: Szombathelyen termálfürdőt üzemeltetnek belőle, továbbá különböző szponzori és reklámtámogatásokat is ki kell fizetni belőle. Tehát az egész működésbe nem lesz a kőszegi önkormányzatnak beleszólása. Ő csak akkor fogja mindezt támogatni, ha konkrét és valós elszámolás nem lesz.
Tóth Árpád válaszában arra utal, hogy ő nem igazán ismeri a Vasivíz Zrt. működését, de ebben a társulásban a tulajdoni arányok ugyanolyan jogot biztosítanának minden településnek és nagyon szigorú elszámolások lesznek. Az üzemeltetést eleve nem a társulás végezné. A vagyoni értékű jogok, a vagyoni elemek a Társulási Tanács kezelésébe kerülnének, ennek pedig 9 tagja lesz. A sikeres EU-s pályázatokon elnyert támogatások felhasználása eleve csak szigorú ellenőrzési rendszerekben képzelhetők el, szó sem lehet önkényes döntésekről. Szól még a rekultivációs előírásokról is.
Huber László szerint Racker Béla képviselő úr vakvágányt feszeget a felvetésével, mert amit mondott, az a gazdasági társaságokra igaz, itt viszont az önkormányzatok által létrehozott társulásról van szó, amit pályázati pénzek elnyerése érdekében hoznak létre a települések.
Básthy Béla is azt olvasta ki az anyagból, hogy az üzemeltetést nem a társulás végezné, hanem azt megpályáztatná, illetve valamilyen más módon lenne kiválasztva az üzemeltető.
A városfejlesztési bizottságnak az volt a véleménye ugyan, hogy az alapító vagyonrész fedezete a szolgáltatási díjba legyen beépítve, ő azért meggondolná és hajlana arra, hogy ez inkább fele-fele arányban legyen a város költségvetéséből is fedezve, éppen a korábbi támogatások miatt.
Kovács István szerint a mostani hulladéklerakó kapott támogatást az építése során, a többi fejlesztés pedig az önkormányzat hozzájárulásával valósult meg.
Racker Béla számára az világos, hogy a társulás uniós források elnyerése érdekében jön létre, de azért itt nem fog megállni a dolog. A hulladéklerakókat üzemeltetni fogják és ha pld. Szombathelyre kerül a kőszegi szemét, akkor az rögtön megemeli kétszeresére a költségeket. Egyébként kérdés, hogy a hatósági ármegállapítás kié lesz?
Kovács István elmondja, hogy a kőszegi jelenlegi lerakóba, a támfalai megtámasztása esetén, optimális esetben még kb. 8 évig helyezhető el hulladék. Ha betelik, nem lesz pályázati forrás új építésére és az önkormányzat saját maga biztosan nem tud 500 M Ft-nyi összegeket erre a célra áldozni. Tehát ameddig lehet, Kőszegen lesz elhelyezve a hulladék, senki sem mondott mást. A társulás megalakulása után is az önkormányzat maga dönti el, hogy ki lesz a szolgáltató. Ha a képviselő-testület úgy gondolja majd, hogy az önkormányzat 100%-os tulajdonrésszel bíró kht.-ja erre továbbra is alkalmas lesz, akkor ők. Vagy ha nem, akkor közbeszerzési eljárás lesz kiírva, de reméli, hogy ők továbbra is elláthatják ezt a szolgáltatást.
Básthy Béla idézi az előterjesztésből azt a részt, amely szerinte igazolja azt, mely szerint az egyes döntéseket valamennyi képviselő-testületnek meg kell erősítenie.
Táncsics András viszont teljesen egyetért Racker Bélával. Ha 2012-ig van hely a kőszegi lerakóban, akkor miért kell belépni most ebbe a társulásba? Szerinte lenne később is erre lehetőség.
Kovács István szerint a hulladéklerakót lehet ugyan még használni, de a műszaki eszközök folyamatosan amortizálódnak. 1 db kukásautó 30-40 M Ft-ba kerül, nem beszélve a többi eszközről. A város büszke lehet az inert feldolgozó helyére, de az ehhez szükséges, 1 garnitúra 600 000 Ft-ba kerül. Tovább kell tehát lépni, hogy fejlett szolgáltatást lehessen nyújtani.
Stampf Ferenc azt a következtetést vonta le az elhangzottakból, hogy eddig Kőszegen a hulladékszállítási díj alacsonyan volt megállapítva. Emelni kell, de menyivel? Szerinte azért kell belépni ebbe a társulásba, mert ha ezt nem teszi meg a város, akkor összeomlik később a rendszer.
Kovács István tisztázza, hogy az önrész mértéke egy négy tagú családot alapul véve átlagosan 1 főre számolva 25 Ft/hó plusz költséget tesz ki, ami durván 1 kiflinek az árát jelenti. Ez kb. 12%-os áremelésnek felel meg. Az infláció beépítésével együtt 20%-os áremelkedést kell végrehajtani a szolgáltatásban és ez a szinten tartást jelenti.
Básthy Béla kérdezi még, hogy vannak-e más, hasonló elérhető források, amelyeket kistérségi szinten esetleg figyelembe lehetne venni? Mivel Kovács István nem tud ilyenről, neki továbbra is az a meglátása, hogy ezzel el is dőlt a kérdés. Nem az a kérdés lényege most, hogy díjat emel-e a képviselő-testület ezzel, hanem az, hogy 2014. után akar-e része lenni ennek a rendszernek.
Kiss Péter visszautal a bizottsági ülésre, ahol ugyanezek az érvek hangzottak el, pro és kontra. Ő nem ért egyet Básthy Bélával abban, hogy az önkormányzat költségvetésébe beépítésre kerüljön a vagyonrész fedezete, abban a gazdasági helyzetben, ami az önkormányzatra vár. Nem célszerű ezt felvállalni, így ő is az "A" változatot ajánlja elfogadásra.
[A vita közben Raposa Helga képviselő végleg elhagyta az üléstermet és ezzel a képviselő-testület létszáma 16 főre csökkent.]
Huber László is egyetért abban, hogy valóban nem a díj meghatározása a leglényegesebb pont ebben az előterjesztésben. Ha a város az EU-s követelményeknek megfelelően akarja a hulladékot kezelni és a társulásként pályázati lehetőség is lesz erre, akkor nincs más lehetőség a város számra, csak a társulásba való belépés.
További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester a határozati javaslat egyes pontjait külön-külön bocsátja szavazásra.
A. 1. pontot a képviselő-testület 12 igen, 3 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadja el, a 2. pontot 12 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett. A 3. pontot 13 igen, 3 tartózkodás mellett fogadja el a képviselő-testület
246/2008. (X. 30.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás alapító okiratát az előterjesztés szerinti tartalommal elfogadja.
2. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a Társulási megállapodás aláírására.
3. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Huber Lászlót delegálja a Társulási Tanácsba.
4. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a projekt javaslatot az előterjesztés szerinti tartalommal elfogadja.
5. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a Társulás díjpolitikáját. Az alapító vagyonrész fedezetét – 464.160,- Ft-ot – a Bersek csapadékvíz elvezetés felújítás előirányzat terhére biztosítja.
A működési hozzájárulás – 2009. évben: 3.481.200,- Ft, 2010. évtől: 6.962.400,- Ft – fedezetének biztosítására elrendeli az összegnek a szolgáltatási díjba való beépítését.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős:
Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető,
Kovács István igazgató,
Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
Határidő: azonnal.
A 3. napirendi pont tárgyalása:
Az átmeneti bölcsőde elhelyezéséről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Dobos Róbert mb. osztályvezető szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a képviselő-testület döntése szerint a Felsővárosi Óvoda bővítésével, remélhetőleg pályázati támogatást bevonva lesz megoldva az önkormányzati bölcsőde. Ez viszont várhatóan a jövő év augusztusáig biztosan nem valósul meg, tehát január 1-től meg kell oldani a bölcsőde átmeneti elhelyezését. Erre vonatkozóan megvizsgálták a lehetőségeket és ezek alapján a Kőszegfalvi Óvodában való kialakítás látszik a legcélszerűbbnek. Erről megkérdezték a szakhatóságokat és természetesen a szülőket is. A szülők gyakorlatilag írásban is nyilatkoztak arról, hogy hajlandóak a gyerekeket beíratni akkor is bölcsődébe, ha Kőszegfalvára kellene vinni a kicsiket és ezt maguk saját erőből vállalták is. A működési engedély tekintetében legfontosabb hatóság az ÁNTSZ, amely még nem adott ugyan még végleges hozzájárulást, de az előzetes megbeszélések alapján minimális költséggel megoldható lenne az előírásaik teljesetése.
Kérdések és hozzászólások:
Dr. Sujbert Pál a szociális és egészségügyi bizottság elnökének a távollétében a bizottsági véleményt ismerteti. A bizottság a körülményeket figyelembe véve a bölcsőde ideiglenes elhelyezését egyhangúan elfogadásra ajánlja.
Dr. Mátrai István elmondja, hogy a kulturális, idegenforgalmi, oktatási és sport bizottság ugyancsak támogatta a határozat meghozatalát.
Gyarmati Kálmán elmondja, hogy Kőszegfalva lakossága örömmel veszi, hogy a bölcsődések átmeneti elhelyezése a Kőszegfalvi Óvodában lesz megoldva. Mivel nemrég komolyabb felújításon esett át az intézmény, remélhetőleg nem lesz szükség nagyobb átalakításra. Viszont az intézménybe való ki és bejárást baleseti szempontból meg kell oldani. Az utcán lévő árok befedésére már terveztek fedezetet a jövő évi költségvetésbe. Amíg ez elkészül, addig is kéri a szülőket, hogy lehetőleg járjanak be az intézmény területére, ha a gyerekeket hozzák-viszik, ne az árok mellett álljanak le.
Dr. Tóth László tisztázza, hogy az előzetes ÁNTSZ vélemény szerint az óvodában csak kisebb átalakítások várhatóak, pld. pelenkázó és hasonlók kialakítása. Az árok lefedését és csövezését így is, úgy is meg kell oldani, de a gyermekek biztonságos elhelyezése érdekében feltétlenül.
Az előterjesztéssel kapcsolatban további észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 16 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
247/2008. (X. 30.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kifejezi szándékát az ideiglenes bölcsőde Kőszegfalvi Óvodában (Kőszeg, Kőszegfalvi u. 50.), Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása fenntartásában, a Szociális Gondozási Központ intézményegységeként történő létrehozására, felhatalmazza a polgármestert, hogy kezdeményezze a fenntartónál az egycsoportos, 18 hónapos életkor feletti gyermekeket ellátó bölcsőde működési engedélyének kiadása iránti kérelem benyújtását, valamint biztosítja a szükséges anyagi erőforrásokat az ÁNTSZ által kötelezően előírt feltételek teljesítéséhez.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős:
Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető,
Dobos Róbert mb. gyámügyi és szociális osztályvezető.
Határidő: azonnal.
A 4. napirendi pont tárgyalása:
A közoktatási intézmények alapítói és fenntartói együttműködésére vonatkozó megállapodás módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Dr. Zalán Gábor Szabó Marianna távollétében az alábbi szóbeli kiegészítést teszi:
Az előterjesztésben szereplő megállapodást a képviselő-testület már az augusztus 14-i ülésén tárgyalta és döntés is született benne. A közigazgatási hivatal kérésének tett eleget az önkormányzat ezzel a megállapodással, ugyanis az ő szakmai álláspontjuk szerint a kistérségnek átadott intézményekre vonatkozóan a fenntartói és az alapítói jogok szétválasztása ezzel valósul meg. Ezt a megállapodást a Társulási Tanács is megtárgyalta és 2 módosítással fogadta el. Ezek közül a határozati 1. pontjába foglalt változtatás teljesen érthető és akceptálható a képviselő-testület részéről, elfogadását javasolja. A határozat 2. pontjának a megfogalmazását illetően viszont nem alakult ki egységes álláspont, ők az önkormányzat részéről egy finomabb megfogalmazást javasoltak elfogadni. Ennek ellenére most módosító indítványként azt kéri, hogy mégiscsak a kistérség által elfogadott változatot fogadja el a képviselő-testület. Tehát a határozati javaslatban foglaltakkal ellentétben a következő részt javasolja elfogadásra: "Kőszeg Város Önkormányzata, mint az alapítói jogokat gyakorló önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a tagintézmények átszervezésére és megszüntetésére vonatkozóan döntést nem hoz addig, amíg a fenntartó a finanszírozást vállalni tudja."
Végül is mindkét mondat ugyanazt jelenti és ha a kőszegi önkormányzat úgy dönt, hogy egy intézményt nem tud tovább fenntartani, mivel nincs rá pénze, így is, úgy is meghozhatja azt a döntést, hogy megszüntet egy adott tagintézményt. Mindenki előtt ismert, hogy a finanszírozást alapvetően a társulási megállapodás tartalmazza, amit a 15 település képviselő-testülete hagyott jóvá és a fenntartás most is ez szerint történik.
Ha most a képviselő-testület nem a Társulási Tanács által javasolt változatot fogadja el, akkor vissza kell vinni a tanács elé, újra napirendre kell tűzni, közben pedig nem tud megvalósulni az, ami már úgyis működik: pld. a KIOS bizottság egyéb hatásköröket, véleményezési jogot kapott a kőszegi székhelyű intézmények vonatkozásában. Mivel ez már jelenleg is így működik, kéri, hogy a képviselő-testület fogadja el a Társulási Tanács által jóváhagyott szövegezést, mert végül is, nem oszt, nem szoroz semmit. Ezen megállapodás alapján a képviselő-testület sokkal tisztábban látja majd a jogi helyzetet: alapítóként mit tehet és mit nem, melyek azok a döntések, amit egy intézmény átszervezése, megszüntetése, összevonása, tagintézmény befogadása stb. esetén megtehet minden más önkormányzat megkérdezése nélkül. Megismétli: az ő változatuk cizelláltabb megfogalmazás ugyan, de fogadja el a képviselő-testület a fenntartó javaslatát, hiszen a kőszegi önkormányzat nélkül úgysem tudnak benne döntést hozni és ebből hátrány nem érheti a várost.
Kérdések és hozzászólások:
Dr. Mátrai István elmondja, hogy valóban voltak már ilyen napirendek a KIOS bizottság ülésén, legutóbb pld. egyes intézmények házirendjeit véleményezték, amelyhez 500 oldalas dokumentumokat kellett áttekinteni.
A határozati javaslatot a kulturális, idegenforgalmi, oktatási és sport bizottság megtárgyalta, az 1. pontot egyhangúan elfogadásra ajánlotta. A 2. pont esetében nem született döntés, mivel ők is úgy érezték, hogy ez a kitétel egyáltalán nem mindegy. Ha Kőszeg esetleg olyan helyzetbe kerül, hogy nem tud megállapodni és ha kevesebb pénzt tud adni a kistérségnek, akkor kevesebb pénz jut valamennyi intézménynek. Sajnálatos, hogy az erről szóló szavazás során patthelyzet alakult ki.
Preininger Ferenc elmondja, hogy a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság a az előterjesztést a módosításokkal együtt 7 igen szavazattal elfogadásra ajánlja.
Keszei Balázs az aljegyző úrtól kérdezi: megalapozatlan-e az aggodalma, amely arra irányul, hogy a mostani megállapodás megkötése az eddigi rossz kistérségi szerződés konzerválását jelenti?
Azt érti, hogy az egyes önkormányzatok nem egységes finanszírozás alapján működnek és ez szerinte rossz, mert ez lehet pozitív és negatív diszkrimináció is az egyes települések irányába. A most szóba került változatot illetően: ha most meg tudja vétózni a társulásban egy kis önkormányzat a kőszegi képviselő-testület által jóváhagyott megállapodást, akkor vajon nem tudja-e megvétózni ugyanúgy, ha szóba kerül egy iskola finanszírozhatatlansága?
Dr. Zalán Gábor szerint ez a megállapodás a finanszírozást nem befolyásolja, mert azt a kistérségi megállapodás tartalmazza, amit a 15 település képviselő-testülete hagyta jóvá, amikor elfogadták, hogy saját intézményük finanszírozását a többlet normatíva reményében vállalják. Más önkormányzatok meg az "együtt sírunk-együtt nevetünk" elv reményében más finanszírozásba mentek bele. Ezt minden önkormányzatnak magának kell eldöntenie, hogy számára megfelel-e. Azt minden további nélkül megérti, hogy sérti a képviselő úr önérzetét ez a helyzet és a képviselő úr esetleg javasolhatja a képviselő-testületnek a kistérségi megállapodás módosítását. Még egyszer kihangsúlyozza: ez a megállapodás nem a finanszírozásra irányul, hanem az alapítói és fenntartói jogok elválasztására. Megítélése szerint nem volt éppen szerencsés döntése a Társulási Tanácsnak, amikor ezt a mondatot a megállapodás szövegébe belevette, de csak ezzel a mondattal voltak hajlandóak elfogadni. Ez nem hathat ki a társulási megállapodásra, mert ott teljesen mások a szerződő felek. Végül időhúzásnak lehetne tekinteni, ha a javaslatukat most nem fogadná el a képviselő-testület és azt mondaná, hogy maradjon az eredeti szöveg. Addig nem gyakorolhatná a KIOS bizottság azokat a jogait, amiket már meg is tesz a kőszegi székhelyű intézmények tekintetében. A képviselő-testületnek úgyis mindig az volt a "baja", a problémája a kistérséggel, hogy nem volt igazán rálátása a saját alapítású intézményeire, amikről mindig a társulás döntött. Nem tud mit mondani: a kistérség "kedvéért" fogadja el a képviselő-testület az ő javaslatukat, mert a finanszírozásra úgysincs kihatása, azt úgyis a megállapodás alapján kell teljesíteni.
Básthy Béla szerint az 1. pont nem egészen értelmes mondat. A bizottsági ülésen tárgyalt változathoz képest az előterjesztő berakta azt a mondatrészt, hogy "a Déli Mikrotérség kivételével" és ezzel kikerült a "valamennyi", meg a "fenntartó" szó. Kéri, hogy ez így ne maradjon és értelmes mondat legyen a végleges határozatban.
[Dr. Őri-Horváth Andrea és Rába László elhagyta az üléstermet és ezzel a képviselő-testület létszáma 14 főre csökkent.]
Keszei Balázs az aljegyző úr szavaira reagál. Ő üdvözli ugyan a megállapodást, de az aggodalma továbbra is fennáll. Érti ugyan, hogy ezzel nem fog megváltozni a társulási megállapodás, de éppen az "együtt sírunk, együtt nevetünk" elv alapján olyan extrém eset is előfordulhat, a fejkvótákat illetően, hogy ami most nullszaldós, az a mostaninak a sokszorosa is lehet. Igy pld. egy kis iskola fenntartása, annak ellenére, hogy a Kőszegre bejáró diákok plusz fejkvótája nem fogja azt fedezni. Gyakorlatilag, mivel Kőszeg a legnagyobb befizetője a társulásnak, a város fogja eltartani a kisközségek kis iskoláit is. Ő a kőszegi gyerekek érdekében úgy látja, hogy ezen pedig változtatni kell.
Dr. Zalán Gábor kihangsúlyozza, hogy ő is egyetért a képviselő úrral, ő is Kőszeg város érdekét tartja a legfontosabbnak. A 2009. évi koncepció elkészítését mindenképpen meg kell várni, mert abból lesz látható, hogy az egyes normatívák hogyan alakulnak. Utána kerülhet esetleg szóba a társulási megállapodás módosítása és akkor majd kiderül, hogy mekkora összeget kell átadni a kistérségnek. El kell dönteni, hogy az adott két különböző finanszírozási mód közötti különbség, az egész felülvizsgálata indokolt-e és megéri-e ez Kőszegnek, mint a legnagyobb befizetőnek, illetve ha nem úgy alakulnak a többletnormatívák, akkor leüljön-e a tárgyalni a kistérségi megállapodás módosításának a szükségességéről. De ez nem ezzel a megállapodással függ össze.
Keszei Balázs kérdezi, hogy lesz-e az aljegyző úr által elmondottakra lehetőség akkor is, ha ezt a napirenden lévő megállapodást az önkormányzat megköti?
Dr. Zalán Gábor szerint természetesen igen. Ha a kisközségek nem fognak belemenni a kistérségi megállapodás módosításába, akkor meg kell nézni, hányféleképpen lehet felbontani a megállapodást. Kőszeggel ellentétben szerinte éppen nekik az érdekük, hogy belemenjenek a tárgyalásokba, mert a kis iskolák létéről van szó.
Huber László az elhangzottakhoz hozzáfűzi megnyugtatásul, hogy folyamatban vannak tárgyalások ezekről az érintett önkormányzatokkal. A horvátzsidányi önkormányzat is belátja, hogy szükség van további költségcsökkentésre, de sok mindent csak a tanév kezdetétől lehet megvalósítani. Összességében Kőszeg város önkormányzata biztosan nem fizet rá erre rá.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, szavazásra bocsátja a határozati javaslatot a 2. pontra vonatkozóan a dr. Zalán Gábor által említett, az előterjesztésben aláhúzással jelölt rész módosításával.
A képviselő-testület 9 igen, 3 nem, 2 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza:
248/2008. (X. 30.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 162/2008. (VIII.14.) képviselő-testületi határozattal elfogadott – alapítói-fenntartói együttműködést szabályozó – Kiegészítő Megállapodást az alábbiak szerint módosítja:
A bevezető rész második mondata az alábbiak szerint módosul:
"A megjelölt célok közül a közoktatási feladatokat 2006. június 30-ig a Kőszeg és Környéke Intézményfenntartó Társulása valósította meg, 2006. július 1-től pedig a Déli Mikrotérség kivételével, ezen intézményfenntartó társulásban résztvevő önkormányzatok átadták az intézménye/i fenntartói jogát Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulásának, ill. a finanszírozhatóság érdekében intézményátszervezésekre és megszüntetésekre is sor került."
2. A megállapodás 1. pontjának második mondata harmadik mondatra változik és az alábbi, új második mondattal egészül ki:
1. A megállapodó felek rögzítik, hogy az alapító önkormányzat gyakorolja a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10.§ (1)-(2) bekezdése, valamint a 103.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti jogokat, és a fenntartói jog átadásával kapcsolatos jogot.
"Kőszeg Város Önkormányzata, mint az alapítói jogokat gyakorló önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a tagintézmények átszervezésére és megszüntetésére vonatkozóan döntést nem hoz addig, amíg a fenntartó a finanszírozást vállalni tudja."
Minden más fenntartói jogot a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102-104. §-ában részletezetteknek megfelelően a társulás gyakorol az alábbiakra tekintettel:
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Dr. Tóth László jegyző.
Határidő: azonnal.
[A szavazás után visszatért az ülésterembe Dr. Őri-Horváth Andrea, így 15 képviselő van jelen.]
Az 5. napirendi pont tárgyalása:
Az utcai hulladékgyűjtők cseréjére vonatkozó ütemterv tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Az előterjesztő szóbeli kiegészítést nem tesz.
Kérdések és hozzászólások:
Földesi Zoltán ismerteti a városfejlesztési, vagyonügyi és környezetvédelmi bizottság véleményét. A bizottság elfogadásra javasolta az ütemtervet azzal, hogy a hulladékgyűjtők kihelyezése terjedjen ki a Bem, Chernel, Schneller, Táblaház és Kelcz-Adelffy utcákra, valamint Kőszegfalva területére, de ezzel együtt nem kívánták növelni a költségvetésben ennek fedezetét.
Preininger Ferenc elmondja, hogy a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság a városfejlesztési bizottság véleményével együtt, szintén elfogadásra ajánlja az ütemtervet.
Básthy Béla felveti, hogy mit jelenthet az a mondat, mely szerint: "A műszakilag és erkölcsileg elavult edényzet teljes cseréje szükséges.". Újdonság lesz Kőszegen a kutyaürülék gyűjtők elhelyezése. Kérdés, hogy ez megfelelően kezeli-e a kutyaürüléket, illetve mi van, ha ebbe más hulladékot dobnak bele?
Kovács István szerint elsősorban a belvárosban javasolja a kutyaürülék tárolókat elhelyezni, ahol nincsen zöldterület. Ezek a tárolók egyébként teljesen zártak és higénikusak, ha más hulladék kerül beléjük az sem baj, fordítva már inkább.
Kiss Péter kiemeli, hogy Kőszeg üdülőváros, a sok idegen, turista miatt nagyon fontos a megfelelő hulladékgyűjtők elhelyezése. Ennek ellenére gyakran látni az utcán szemetelő gyereket és felnőttet egyaránt. Viszont nyomatékosan kéri a hivatal vezetését, hogy hívja fel a városi rendőrkapitány figyelmét a feladataik ellátására. Sokkal több rendőrt szeretnének látni a városban, nappal és éjszaka is. Szerinte semmilyen pozitív hatása nem volt a KMB-s irodák létrehozásának, mert posztos rendőrt azóta sem látni a város utcáin. A rendőrök csak kocsikáznak a városban meg kioktatják az autósokat.
Dr. Zalán Gábor elmondja, hogy a jegyző úr már több dörgedelmes levelet is írt a rendőrkapitány úrnak, mert a hivatal vezetésének is az az álláspontja, hogy nem mennek rendben a dolgok a rendőrség tevékenysége terén, nincs rend a városban és sokkal több rendőrt szeretnének látni. A városfejlesztési osztály vezetője is többször telefonált már nekik a közterület-felügyelet jelzése alapján. Nem tudja, mi lehet a megoldás, talán személyes találkozót kellene megbeszélni a rendőrkapitány úrral.
Básthy Béla a városfejlesztési bizottság módosító indítványával kapcsolatban jelzi, hogy a Bem, a Chernel, a Schneller, a Táblaház utcákban valóban nincs, de a Kelcz-Adellffy utcákban van hulladékgyűjtő.
Racker Béla is a városfejlesztési bizottság módosító indítványát hozza szóba. Ő nem ért egyet a kht. által javasolt ütemterv kibővítésével, mert ez a képviselő-testület a kht.-tól eddig csak elvett pénzeszközt, plusz feladatot meg csak adott neki, amit az igazgató úr mindig valahogyan meg tudott oldani.
Földesi Zoltán megismétli, hogy a bizottság az anyagi fedezet megnövelése nélkül javasolta a hulladékgyűjtők cseréjét, illetve az ütemterv jóváhagyását.
További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 15 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
249/2008. (X. 30.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az utcai hulladékgyűjtők cseréjére, pótlására vonatkozó ütemtervet – a városfejlesztési, vagyonügyi és környezetvédelmi bizottság kiegészítésével – elfogadja.
A képviselő-testület a beruházás költségét a 2009-2010.-es költségvetésben biztosítja.
Felelős: Kovács István igazgató.
Hivatali felelős: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
[A szavazás után Földesi Zoltán elhagyta az üléstermet, így 14 képviselő van jelen.]
A 6. napirendi pont tárgyalása:
A Szociális Gondozási Központ alapító okiratának módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Sőbér Aurélia szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a Szociális Gondozási Központ alapító okiratát érintő 4 határozati javaslat közül az 1-3. technikai jellegű módosítást tartalmaznak, míg a 4.-re az ideiglenes bölcsődei feladatellátás miatt van szükség.
Kérdések és hozzászólások:
Dr. Sujbert Pál elmondja, hogy a szociális és egészségügyi bizottság egyhangúlag elfogadásra ajánlotta az előterjesztést.
Preininger Ferenc pedig a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság véleményét ismerteti: a bizottság is egyhangúlag elfogadásra ajánlotta a határozati javaslatokat.
A képviselő-testület a 4 határozati javaslatot külön-külön, 13 igen, 1 tartózkodás mellett fogadja el.
250/2008. (X. 30.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2008. január 1-jei hatállyal a Szociális Gondozási Központ alapító okirata 2. pontjában az intézmény telephelyét a következőképpen határozza meg:
9733 Horvátzsidány, Fő u. 6.
9730 Kőszeg, Sáncárok u. 36
9730 Kőszeg, Kiss J. utca 36.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
Intézményi felelős: Raposa Helga intézményvezető.
Határidő: azonnal.
2. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2008. január 1-jei hatállyal a Szociális Gondozási Központ alapító okirata 11. pontját a következőképpen határozza meg:
Az intézmény feladatát szolgáló vagyon, és a vagyon feletti rendelkezé
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, 2008. október 30-án, 14 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által megtartott nyilvános ülésről.
Jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Földesi Zoltán, Gyarmati Kálmán, Keszei Balázs, Kiss Péter, dr. Mátrai István, dr. Őri-Horváth Andrea, Preininger Ferenc, Racker Béla, Raposa Helga, Rába László, Schläffer József, Simonits Zsolt, Stampf Ferenc, dr. Sujbert Pál és Táncsics András képviselő (17 fő).
Tanácskozási joggal vannak jelen:
Dr. Tóth László jegyző, dr. Zalán Gábor aljegyző, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, Dobos Róbert mb. gyámügyi és szociális osztályvezető.
Huber László polgármester üdvözli az október havi ülésen megjelenteket és megállapítja, hogy a képviselő-testület ülése határozatképes.
Elsőként az írásban kiküldött napirend kiegészítésére tesz javaslatot. Kéri, hogy a tegnapi napon e-mailon kiküldött 2870/1 hrsz-ú ingatlan elővásárlási jogával kapcsolatos sürgősségi indítványt valamint az ülés előtt kiosztott, a bioteanol üzem szerződésével kapcsolatos előterjesztést, ugyancsak sürgősségi indítványként tárgyalja meg a képviselő-testület.
Hozzászólás a napirendhez:
Rába László nem javasolja egyik előterjesztést sem ma sürgősséggel megtárgyalni, illetve a napirendre felvenni. Tegnap volt a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság ülése és ezek az anyagokat a bizottság nem véleményezte. Ezek a mai napon vetődnek fel? Nem tudja elképzelni, hogy a 2870/1 hrsz-ú ingatlan tulajdonosai csak most tudták meg, hogy ennyire fontos a számukra az önkormányzat döntése az elővásárlási jogról.
Huber László szerint ez egy viszonylag egyszerű döntést feltételez a képviselő-testülettől, ugyanis a 2870 hrsz-ú ingatlan többi részéről, a szóban forgó terület szomszédságában lévő területekről a képviselő-testület a szeptemberi ülésén már eldöntötte, hogy nem kíván élni az elővásárlási jogával. Az illetékes bizottság nem a pénzügyi, hanem a városfejlesztési lenne, amely viszont már a múlt héten tartotta az ülését és a kérelem azóta érkezett be a hivatalba.
Schläffer József tájékoztatást kér – ha a képviselő-testület elfogadja a zárt ülést, akkor azon – , hogy a bútorszövetgyár volt kulturépületének a felújítása hogyan, milyen pénzeszközből történik. A városban olyan információkat hallani, hogy ez 30 M Ft-ba kerül. Tájékoztatást kér arról, hogy ez igaz-e és arról, hogy ki hatalmazott fel bárkit is, hogy ez a felújítás ennyibe kerülhessen.
Huber László elmondja, hogy a felújítás a kht. felújítási kerete terhére történik. Egyébként felesleges ezt zárt ülés keretében tárgyalni, lehet az ülés végén a képviselői kérdések között is.
További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester szavazásra bocsátja két sürgősségi indítványának napirendre való kerülését. A 2870/1 hrsz-ú ingatlan elővásárlási jogára vonatkozó nyilatkozatról szóló előterjesztés mai ülésen való megtárgyalásával 15 képviselő ért egyet, 2 pedig tartózkodik.
A bioteanol üzem létesítésére vonatkozó, a Zölderőmű Kft. adásvételi szerződés ügyének a napirendre kerülésével 15 képviselő ért egyet, 1 ellenzi, 1 pedig tartózkodik.
Végül a képviselő-testület 16 igen, 1 nem szavazattal az alábbi napirendet hagyja jóvá:
N A P I R E N D:
1. Kőszegi városfejlesztő, gazdasági társaság Fejlesztési Stratégiai dokumentumának elfogadása.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
2. A Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásba való belépés.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
3. Átmeneti bölcsődei elhelyezés.
Előadó a polgármester nevében: Dobos Róbert mb. gyámügyi és szociális osztályvezető.
4. Közoktatási intézmények alapítói és fenntartói együttműködésére vonatkozó megállapodás módosítása.
Előadó a polgármester nevében: Szabó Marianna, oktatási ügyintéző.
5. Az utcai hulladékgyűjtők cseréjére vonatkozó ütemterv.
Előterjesztő: Kovács István igazgató.
6. A Szociális Gondozási Központ alapító okiratának jóváhagyása.
Előadó a polgármester nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
7. A Kőszeg-Wink Padlóhoki Sportklub támogatási kérelmének elbírálása.
Előadó a polgármester nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
8. Zsilipfelújítás pótmunkáinak a költsége.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
9. Címzett támogatásról való lemondás.
Előadó a polgármester nevében: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
10. A Hadik utca és a Címerpajzs dűlő közötti terület szennyvízcsatorna építéséhez hitelfelvétel jóváhagyása.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető.
11. Vagyonügyek:
a) Kérelem zártkerti földrészletek belterületbe vonására.
b) Rákóczi F. u. 122. alatti irodaház értékesítése.
c) Rákóczi F. u. 15. alatti ingatlanra vételi szándék.
d) 2869/26, a 2869/28 és a 2869/29 hrsz-ú ingatlanok értékesítése.
e) A 2870/1 hrsz-ú ingatlan elővásárlási jogára vonatkozó nyilatkozat.
Előadó a polgármester nevében: Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető..
Zárt ülés keretében:
1. A bioteanol üzem létesítésére vonatkozó adásvételi szerződés ügye.
Előterjesztő: Huber László polgármester.
A napirend megtárgyalása előtt Huber László polgármester az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről az alábbiak szerint számol be:
• Szeptember 25-28 között került megrendezésre a hagyományos Kőszegi Szüret. A képviselő-testület ízlése alapján Láng József bíborkadarka bora lett a város bora. Az új borkirálynő Mailach Gyöngyi lett, aki egy évig viselheti ezt a címet. A nemzetközi fúvóstalálkozón 8 vendégzenekar vett részt. A Hajnalcsillag Néptáncegyüttes meghívására városunkba érkezett az "Istanbul Folklor Ensemble" együttes Törökországból és felléptek a rendezvényen. A külföldi vendégek megelégedéssel nyugtázták a rendezvény színvonalát és hangulatát. A polgármester ezúton is megköszöni mindenkinek a közreműködését, aki bármilyen módon hozzájárult a rendezvény sikeres lebonyolításához.
• Október 1-én a "Zene és az Idősek Világnapja" alkalmából a képviselők hozzájárulásából került megrendezésre a Melódia együttes közreműködésével a város idősebb korosztálya számára a hagyományos vidám-zenés ajándékműsor. A vár lovagterme ezúttal is zsúfolásig megtelt. A közönség megvendégelése a helyi vállalkozók felajánlásaiból történt, amiért szintén hálás köszönetét fejezi ki a polgármester.
• Október 3-5. között Kőszeg adott otthont a XV. Országos Kamarazenekari Fesztiválnak. A résztvevők nagyon elégedettek voltak a helyszínnel és a szervezéssel egyaránt, melyet a Jurisics-vár Művelődési Központ munkatársai végeztek. Kőszeg Város Díját a sátoraljaújhelyi Lavotta Sándor Kamarazenekar kapta.
• Október 4-én tartották meg a Nyugat Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szervezésében a hagyományos Írottkő Futóversenyt, amelyet a város anyagilag is támogatott.
• Október 6-án az Aradi Vértanúk emlékére rendezett ünnepségen színvonalas, szép műsort adtak a Béri Balog Ádám Általános Iskola diákjai. Felkészítőjük Kóródi Sándorné és Földesiné Németh Csilla volt, akiknek a munkáját ezúton is megköszöni a polgármester.
• Október 7-én a Bechtold István Látogatóközpontban nyílt meg a "Verespatak múltja, jelene és jövője képekben" című országos vándorkiállítás. A kiállítást dr. Németh Csaba az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának osztályvezetője nyitotta meg.
• Október 9-én a megyei önkormányzat vendégeként Kőszegre látogatott a Csehországból érkezett idegenforgalmi szakemberekből álló delegáció. Rövid városnézés után a helyi borokat is megkóstolták.
• Október 10-én "Találkozások" címmel nyílt kiállítás a Művészetek Házában.
• Október 11-én az Európaházban fogadta a polgármester és köszöntötte a Kőszegre látogató bajor küldöttséget. A találkozón élénk eszmecsere alakult ki a Trianon és a rendszerváltás körüli időkben történt eseményekről. A vendégek érdeklődtek a helyi nemzetiségi kisebbségek helyzetéről, jogairól is.
• Október 12-15. között Brüsszelben tett bemutatkozó látogatást egy kőszegi delegáció, az Európaház Egyesülettel együtt. A látogatás első napján a Nyugat Pannon Régió Központjában tartottak rövid előadásokból álló prezentációt Kőszegről és a kistérségről. A második napon az Európa Parlamentben megnyitották a "Nyugat-Pannon gyöngyszeme Kőszeg" című kiállítást. A kiállításon megjelent több ismert politikus és közéleti személy. A költségek nagyobb részét dr. Schöpflin György és dr. Szentiványi István európai úniós parlamenti képviselők állták. Bár még nem áll rendelkezésre pontos elszámolás, az már látszik, hogy a költségvetésben e célra elkülönített keret nem lett teljesen felhasználva.
• Október 14-én a Kistérségi Munkaszervezet rendezésével került megtartásra a II. Regionális Kistérségi Szakmai Konferencia a vár lovagtermében.
• Október 16-án jótékonysági koncertet tartottak Ambrus Benjámin javára, aki súlyos betegsége következtében elvesztette fél lábát. Közreműködtek: a Los Vampiros, az ATARU, a Mississippi Moon és az Ocho Macho együttesek.
• Október 22-én a megyei önkormányzattal közösen tartotta meg a kőszegi önkormányzat az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 52. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 19. évfordulója alkalmából a megemlékező ünnepséget. Elsőként Tornai Endre András Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásának felavatására és megkoszorúzására került sor a Kethelyi út végén. Az ünnepi műsort a vár lovagtermében a Jurisich Miklós Gimnázium diákjai adták, mellyel osztatlan elismerést szereztek a megye más településeiről érkezettektől is. Felkészítőjük Kovács-Orosz Anna és Gelencsér Ildikó volt, akiknek a polgármester ezúton is gratulál. A műsorban felléptek a Hajnalcsillag Néptáncegyüttes tagjai is. Seper András tűzoltó parancsnokot a Vas Megyei Önkormányzat Jurisich Miklós díjban részesítette. A kitüntetéshez a polgármester szívből gratulál és további jó erőt, egészséget kíván a parancsnok úrnak.
• Október 24-én és 25-én került megrendezésre a hagyományos Orsolya napi Vásár és Gasztronómiai Fesztivál a várban és környékén. A rendezvényen a natúrpark ízeit kóstolhatták az érdeklődők és válogathattak a kézművesek portékáiból. A második napon főzőverseny tette izgalmassá a programot, melyet délután az amatőr művészeti csoportok fellépései színesítettek. Az időjárás is kegyes volt, így hát mindenki jól érezhette magát, aki ellátogatott ide.
• Október 25-27 között Mödlingben találkoztak a Jumelage tagjai, ahol Kőszeget képviselő Básthy Béla és dr. Mátrai István képviselte. 26-án, vasárnap az ötven éves fennállásuk tiszteletére rendezett ünnepi közgyűlésen a polgármester is részt vett, amelyen köszöntötte a résztvevőket és gratulált a példaértékű együttműködéshez.
• Ma délelőtt pedig – számos kőszegi önkormányzati képviselő részvételével – a Kőszeg-Szombathely vasútvonal forgalomba helyezésének 125. és a Sopron-Felsőpulya-Kőszeg közötti vasútvonal forgalomba helyezésének 100. évfordulója alkalmából ünnepségre került sor, amelyet a MÁV szervezett, az önkormányzatok bevonásával. A megemlékezés nagyon színvonalasra sikerült. A MÁV illetékesei szóltak a jövőbeni terveikről is. Szeretnének komfortosabb, kényelemesebb utazást biztosítani a lakosságnak. Bár nem a túl közeli jövőben, de azért van esély a Kőszeg-Oberpullendorf közötti vasútvonal újra indításáról is, de nem a régi nyomvonalon. Ennek megvalósításához kormányzati támogatás is elképzelhető lesz. Természetesen az önkormányzatokat is meg fogják majd keresni a támogatás végett.
Hozzászólások a beszámolóhoz:
Básthy Béla kiegészíti a beszámolót az alábbiakkal:
Október 1-2. között került megrendezésre a Regionális Tourinform találkozó.
Október 3-án az ausztriai natúrparkok területén működő települések polgármestereinek a találkozóján képviselte Kőszeget.
Október 4-én ünnepelte a kőszegi SOS gyermekfalu 15. éves fennállását.
Szintén október 4-én rendezték meg Nyitragerencséren a hagyományos "Rózsák napját", melyen egy kőszegi delegáció is részt vett, a polgármester úr vezetésével.
Október 6-án, a burgenlandi Mannersdorfban tárgyalt a Kőszegi SE Síugró Szakosztályának vezetőségével együtt a Kenyérhegyi Kalandpark megvalósulása ügyében.
Október 9-én pedig az S31-es gyorsforgalmi úttal kapcsolatos megbeszélésen vett részt és képviselte a kőszegi önkormányzatot.
Október 9-én, a Kőszegi Testvérvárosi Egyesület közgyűlésére került sor, ahol a tagság ismét Dr. Mátrai Istvánt választotta meg az egyesület elnökének.
Október 10-én a Polgári Kaszinóban dr. Schrott Géza tartott előadást a kőszegi tornyosokról.
Október 29-én, azaz tegnap volt az Írottkő natúrparkért Egyesület közgyűlése, ahol módosították az alapszabályt.
A hétvégén pedig valóban a Jumelage tesvérvárosi kör találkozójára került sor az ausztriai Mödlingben. Utoljára 2003-ban volt hasonló találkozó és most a résztvevők ki is fejezték, hogy szeretnék élenkebbé fűzni a városok közötti szálakat. Ez a kapcsolat azért is fontos Kőszegnek, mert alacsony költséget jelent. Jövőre az olaszországi Velletri városa vállalta egy munkaértekezlet, majd 2010-ben a franciaországi Puteaux egy találkozó megszervezését.
Preininger Ferenc elmondja, hogy amikor az önkormányzat tisztségviselői a brüsszeli bemutatkozáson vettek részt, a polgármester úr megbízásából ő nyitotta meg a III. Chernel Kupa Kőszegi Nemzetközi Síugróversenyt. Ezen a nagyszerű, egészen rendkívüli sportfesztiválon 102 versenyző vett részt, a legfiatalabb 5, a legidősebb pedig 57 éves volt. Ő az önkormányzat nevében elismerését fejezte ki a KSE Síugró szakosztályának és vezetőjének, Molnár Lászlónak az egyesületben végzett munkájukért.
További észrevétel a két ülés között történt eseményekkel kapcsolatban nem hangzik el, így a képviselő-testület azt 17 igen szavazattal elfogadja.
A lejárt határidejű határozatokról szóló jelentéssel, valamint az átruházott döntésekről szóló beszámolóval kapcsolatban sem kérdés, sem hozzászólás nem hangzik el, így a képviselő-testület azokat 17-17 igen szavazattal fogadja el.
Az 1. napirendi pont tárgyalása:
A kőszegi városfejlesztő, gazdasági társaság Fej-lesztési Stratégiai dokumentumáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A napirendi pontnál tanácskozási joggal van jelen Tóth Viktor, a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója.
Huber László polgármester szóbeli kiegészítésében visszautal az augusztusi ülésre, amikor is a Nyugat-Pannon Zrt-vel való együttműködést a képviselő-testület jóváhagyta. A két fél között létrejött együttműködési megállapodás tartalmazza a közös tennivalókat. Ez a Fejlesztési Stratégia az első lépcsőnek tekinthető, a következő pedig az Operatív Cselekvési terv lesz, ami részletesen fogja tartalmazni azokat a projekteteket, amelyek reálisan megvalósíthatók. Ehhez a dokumentumhoz kapcsolódik majd egy városmarketing koncepció is. Végül az együttműködés során a felek megalakítják a közös városfejlesztési társaságot, amelynek önkormányzati tulajdonrésze is lesz. Ezek majd természetesen részletesen ismertetve lesznek.
Az anyagot minden bizottság megtárgyalta és elfogadásra ajánlja. A bizottságok által elmondottak alapján készült el a Fejlesztési Stratégia legújabb változata (2008. X. 27.), amelyet a képviselők tegnapelőtt kaptak meg. Kéri a dokumentum megtárgyalását és elfogadását.
Kérdések és hozzászólások:
Földesi Zoltán elmondja, hogy a városfejlesztési, vagyonügyi és környezetvédelmi bizottság a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottsággal együttes ülés keretében tárgyalta meg a dokumentumot, bár a pénzügyi bizottság akkor nem volt határozatképes. A városfejlesztési bizottság elfogadásra javasolja a dokumentumot, de azért azt hozzá teszi, hogy minden terv annyit ér, amennyi megvalósul belőle.
Preininger Ferenc elmondja, hogy a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság végül is külön ülésen foglalkozott a stratégiával. A bizottság tagjai kiemelték, hogy a pénzügyi forrásokra kiemelten kell figyelni, az együttműködés, a stratégia minden fázisában. A stratégia vizsgálja új parkolók kialakításnak a helyzetét, ami Kőszegen krónikus probléma, de a piac korszerűsítése is megkülönböztetést kell, hogy kapjon. A várható költségek alakulásával, valamint a várható pénzügyi forrásokkal kiemelten kell foglalkozni, de az önkormányzati apport értékével is. Ez utóbbival ki lehetne váltani olyan pénzügyi, saját jellegű forrást, amit egyébként a város nem tehetne meg. Egy-egy megnyert projektet a városnak – az előfinanszírozástól kezdve a befejezésig – rentábilisan kell kezelnie, valószínűleg, ahogy mások is teszik, hitelfelvétellel. Ez utóbbinál megkülönböztetett figyelemmel kell lenni a világgazdaságban végbement változásokara és a hitelfelvételekkel kapcsolatos új helyzetre.
A bizottság kiemelte, hogy nem elegendő egy-egy projektet létrehozni, a működési költségeket is világosan ki kell mutatni. Felhívták a figyelmet arra, hogy a kötvénykibocsátásból származó 500 M Ft összegből 480 M Ft már különböző pályázatokra el van különítve, tehát valójában stopot kellene mondani. A kőszegi víztározó (és ez a szóhasználat a helyes) kialakítása, a jövőben fejlesztések miatt figyelni kell az önkormányzat esetleges tulajdonában lévő ottani telkekre.
A pénzügyi bizottság fontosnak tartotta az anyagban szerepeltetett stratégiai pontokat és az előterjesztés a képviselő-testületnek 7 igen szavazattal ajánlja elfogadásra.
Dr. Mátrai István örömmel konstatálja, hogy az anyagba beépítésre kerültek a bizottsági vélemények és tegnapelőtt már a képviselők megkapták az ezekkel korrigált változatot is. A kulturális, idegenforgalmi, oktatási és sport bizottság már az első változatot is elfogadásra ajánlotta a képviselő-testületnek. A dokumentum a múltból indul és a jövőbe tekint és jól emeli ki az egyes területetek erősségeit és gyengeségeit. Fontos, hogy az idegenforgalmi jelentőségű fejlesztések is bekerültek. Mivel a bizottság által felvetett kérdéseket az anyagba be is dolgozták, a KIOS bizottság a Fejlesztési Stratégiát a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlja.
Raposa Helga tájékoztatja a képviselő-testületet arról, hogy a szociális és egészségügyi bizottság is egyhangúlag támogatta a dokumentum jóváhagyását.
Racker Béla szerint elhangzott az, hogy olyan gazdasági társaságot kíván létrehozni a képviselő-testület, amelynek többségi tulajdonosa az önkormányzat. Nem szalad túl előre ezzel-e még a képviselő-testület, nem túl korai-e még erről így beszélni?
Tóth Viktor tisztázza: hogy a polgármester úr is arra utal, hogy az együttműködés 3 fázisban valósul majd meg. Most a stratégiai elemek számbavétele van napirenden, majd a viszonylag terebélyes számú önkormányzati elképzeléseket ők leszűkítik azokra, amelyek az elkövetkezendő 24 hónap során reálisan megvalósíthatók. Ez lesz a Cselekvési Terv, amit majd a gazdasági társaság alapszabály tervezete követ. A képviselő úr dilemmáját teljesen jogosnak tartja, de az együttműködés valamennyi fázisában elképzelhető a visszacsatolás. A bizottságok mindent megtárgyalnak majd és a végső döntést a képviselő-testület hozza meg, így a gazdasági társaságot illetően is. Utána jön a valós kihívás, ahogyan a pénzügyi bizottság elnöke is említette: a projekteteket működtetni kell és fenn kell őket tartani. Ez lesz a feladata a gazdasági társaságnak, melynek alapítója az önkormányzat és reményeik szerint a Nyugat-Pannon Fejlesztési Zrt. lesz.
Racker Béla elmondja, hogy nem tudott részt venni a bizottsági ülésen, ezért teszi fel most itt a kérdéseit. A tervezett menetrenddel kapcsolatban vannak aggályai, ugyanis a rendelkezésre álló időt kicsit szűködnek tartja. Számításai szerint a gazdasági társaság jövő év májusa körül alakulhat meg, jóllehet az önkormányzatnak jelenleg is vannak futó projektjei és pályázatai. A közös munkát már korábban el kellett volna kezdeni, mert így szerinte csupán 1,5 év marad a tényleges együttműködésre, illetve már most szükség lenne rá.
Átnézve az anyagot, bízik benne, hogy nem minden lesz azért a prioritások közé emelve. Ilyen pld. a MÁV Nevelőotthon épületének hasznosítása, amely egy 2003-ban elfogadott koncepció szerint asztmás gyermekek ellátását szolgálta volna. Azóta viszont az elmúlt 1,5-2 év "áldásos" tevékenysége folytán ezeket a rehabilitációs kórházakat teljesen bezárták, nincs erre normatíva, nincsenek az ilyen intézmények finanszírozva. Szerinte inkább az épület 4 csillagos szállodává való átépítését kellene forszírozni. Összességében véve a munka nagyon jól sikerült. Csupán egy területet kellene még kiemelni: a gazdaság fejlesztését, az ipar telepítését. A leírtak inkább a közszolgáltatás, a települési infrastruktúra és a turisztika területét helyezik előtérbe, amelyek viszont nem növelik az iparűzési adó alapját. A turizmusnak van ugyan természetesen hozadéka, de ezek nem 3-5 éven belül megtérülő beruházások, hanem hosszabb távon.
A dokumentumot egyébiránt kiváló munkának tartja.
Básthy Béla elmondja, hogy nem kritikának szánja ugyan az első megjegyzését, de ez az anyag sok újdonságot nem tartalmaz, de nem is kell. A város, amelyről szó van, ugyanaz, a szereplők is ugyanazok. Ez összefoglalása annak a rengeteg mindennek, amivel az önkormányzat már korábban is foglalkozott. Ez a dokumentum is megerősítheti az önkormányzatot abban, hogy nem volt hiábavaló az elmúlt időszak és valóban használhatóak azok az ötletek, amelyekkel a képviselő-testület eddig is foglalkozott. Javasolja, hogy a hivatal munkatársai, az osztályvezetők is tegyék hozzá a javaslataikat, hiszen az apró ügyekben ők is benne voltak eddig is és bizonyára sok információ, tapasztalat van a birtokukban, ami hasznos lehet.
Véleménye szerint ez a dokumentum nem is igazán stratégia, mert ez a szó akkor használatos, ha látni a célt és meg kell fogalmazni az oda vezető utat. Ezért szerinte valójában az Operatív Cselekvési Tervvel lesz előbbre a képviselő-testület. A 14. oldalon szereplő, közszolgáltatásokat minősítő mondattal viszont nem tud egyetértetni, ugyanis éppen ez a terület az önkormányzat egyik legfontosabb feladata. Ennek érdekében adott be az önkormányzat óvoda és iskola rekonstrukcióra pályázatot, ami sajnos nem nyert és ugyanezért pályázik a bölcsődére is, ami remélhetőleg nyerni fog.
Ő viszont a gazdaságfejlesztést egyértelműen kiolvasta az anyagból, mert a prioritások között szerepel az ipari területek feltárása, munkahelyteremtés stb. Reményét fejezi ki, hogy sikeres lesz a két fél közötti együttműködés.
Tóth Viktor szerint valóban talán kicsit gazdasági szemlélettel nyúltak hozzá a projekthalmazhoz. Azzal is egyet tud érteni, hogy kiváló szakemberek vannak az apparátusban és a bizottságokban is. A stratégiai kifejezés is talán sántít egy kicsit és az Operatív Cselekvési Terv adhat majd választ mindenre. Ők egy adott információs halmazból dolgoznak és minél bővebb ez a halmaz, annál nehezebb leszűkíteni a tényleges projektekre. Meglátása szerint 8-10 projekt maradhat benn a második körben a mostani 15-20 közül. Nekik az a feladatuk, hogy ezek megvalósulásához indoklást és javaslatot adjanak a város részére, a kockázatok ismertetésével egyetemben. Mindez várhatóan a decemberi ülésen fog a képviselők elé kerülni. A képviselő úr által feszegetett idő-hiányról és a feszített tempóval kapcsolatban elmondja, hogy a februári ülésen az üzleti terv és a cégalapítás dokumentuma is tárgyalható lesz. A képviselő-testület bizottságai a jelenlegi anyag megtárgyalásakor is valós vitát generáltak és ha mindkét fél, minél jobban "beleássa magát" az anyagba, annál jobban alakul ki a végleges koncepció.
További észrevétel az előterjesztéssel kapcsolatban nem hangzik el, így a képviselő-testület 17 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
245/2008. (X. 30.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete egyetért a kőszegi városfejlesztő gazdasági társaság Fejlesztési Stratégiájával.
Felelős: Huber László polgármester.
Határidő: folyamatos.
A 2. napirendi pont tárgyalása:
A Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgaz-dálkodási Önkormányzati Társulásba való belépésről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
A naprendi pontnál tanácskozási joggal van jelen Tóth Árpád, a Technoplus Kft. ügyezető igazgatója, Márkus István a Szova Zrt. részőr, valamint Kovács István a Kőszegi Városüzemeltető és Szolgáltató Kht. ügyvezető igazgatója.
Rimányi Krisztina szóbeli kiegészítésében összefoglalja az önkormányzati társulás létrejöttének szükségességét és indokolja ahhoz Kőszeg város csatlakozását. Ismerteti a csatlakozás anyagi következményeit. Ez szerint a Kőszeg város által fizetendő alapító vagyonrész 40 Ft/fő, azaz 40 x 11.604 fő = 464.160,- Ft. Az éves működési hozzájárulás 2009. évben 300,-Ft/év/fő, azaz 300 x 11.604 fő = 3.481.200,- Ft, 2010-től 600,-Ft/év/fő, azaz 6.962.400,- Ft.
Az alapító vagyonrész fedezete a Bersek iskola csapadékvíz elvezetés előirányzat terhére biztosítható.
A működési hozzájárulás fedezetének megteremtésére három lehetőség kínálkozik:
– az összeg teljes egészében beépítésre kerül a szolgáltatási díjba,
– az önkormányzat költségvetésébe kerül beépítésre,
– illetve ennek a kettőnek a köztes megoldása.
A Társulási Tanács tagjainak megválasztását illetően az a javaslat, hogy a Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó települések összesen 1 tagot delegálhatnak, tehát személyi döntést is kell hozni. A Társulás 2008. október 2-i ülésén megtárgyalta az anyagot, és amennyiben a kőszegi képviselő-testület a társuláshoz való csatlakozás mellett dönt, úgy Huber László elnök-polgármester delegálását támogatja a Tanácsban való részvételre.
Kérdések és hozzászólások:
Földesi Zoltán ismerteti a városfejlesztési, vagyonügyi és környezetvédelmi bizottság véleményét. Ez szerint a bizottság 5 igen, 1 nem szavazattal elfogadásra ajánlotta a képviselő-testületnek a társuláshoz való csatlakozást és az 5. pont "A" változatát támogatta.
Preininger Ferenc elmondja, hogy a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottságnak is ugyanez volt a véleménye, szintén az "A" változatot támogatták. A bizottság kérte, hogy a kht. és a városfejlesztési bizottság szakemberei fogalmazzanak meg 2-3 olyan javaslatot, ami Kőszegre nézve a fejlesztéseket biztosítja. Nehogy előfordulhasson, hogy a város érdekei esetleg nem érvényesülhetnek ebben a megállapodásban.
A bizottság 6 igen szavazattal elfogadásra ajánlja a társuláshoz való csatlakozást.
Földesi Zoltán a pénzügyi bizottság elnökének a szavaira reagálva elmondja, hogy amikor a szerződést meg fogja kötni az önkormányzat, akkor abba kell lefektetni, milyen fejlesztéseknek kell megvalósulnia a városban, a szükséges garanciális elemekkel együtt.
Racker Béla kérdezi a lakosság tájékoztatása érdekében, hogy Kőszeg és Szombathely hány %-os üzletrésszel fog rendelkezni, ha alá lesz írva a társulási megállapodás? Vagyis milyen pozíciói lesznek ebben Kőszeg városának?
Tóth Árpád elmondja, hogy mind a képződött tulajdont, mind a hozzájárulás mértékét tekintve a lakosságszám arányt veszik figyelembe, a 2007. évi statisztikai adatok alapján. 191 települést kerestek meg a csatlakozási ajánlattal, még valamennyi ugyan nem nyiltkozott, de az úniós források már így is elérhetők lesznek. A kőszegi kistérségnek a mintegy 18 ezer számú lakosa 7%-ot tenne ki, a szombathelyi kistérség pedig 46,46%-ot.
Básthy Béla ha jól értelmezi az anyagot, akkor 300 illetve 600 Ft-tal járulna hozzá a fejlesztésekhez minden önkormányzat. Mivel szerinte erősen eltérő lehet az egyes kistérségek fejlettségi szintje, a kőszegi pedig szerinte nagyon modernnek számít, ezt a hozzájárulás mértéke vajon követi-e?
Kovács István elmondja, hogy ez a koncepció azt nem veszi figyelembe, hogy az egyes kistérségek mennyire fejlettek. Az együttműködésnek éppen az lesz a lényege, hogy azokon a területeken, ahol EU-komfort hulladékgazdálkodás van, ott a továbblépés lehetősége meglegyen. Nem fognak tehát újabb szolgáltatók kialakulni. Természetesen vannak olyan területek, ahol még csak most kell majd bevezetni pld. a szelektív gyűjtést. De megyei szinten továbbra is szükség lesz a további műszaki fejlesztésekre ott is, ahol eddig is voltak eredmények és a különböző fejlettségi szintek remélhetőleg ki fognak egyenlítődni.
Básthy Béla kérdezi Kovács Istvántól: végzett-e számításokat arra nézve, hogy Kőszegnek milyen a pozíciója a hulladékgazdálkodás terén?
Kovács István elmondja, hogy a kht. viszonylag kis szolgáltató, a kőszegi kistérség mintegy 18 ezres lakosságának végzi a szolgáltatását. Szakmai körökben általánosan elfogadott vélemény, hogy 40-50 ezer fő alatt nem lehet rentábilisan egy ilyen szolgáltatást végezni. Az, hogy ez nekik sikerült, annak köszönhető, hogy a 2000-es évek elején viszonylag sok műszaki fejlesztést tudtak végrehajtani. Ezért az üzemeltetési költségek lényegesen alacsonyabbak voltak az átlagnál, de ahogyan ezek a gépek amortizálódnak, ezek a mutatók folyamatosan romlanak. Viszont már nincsenek olyan pályázatok, amik az egyedi, kis szolgáltatók műszaki fejlesztését biztosíthatnák. Ezért is van szükség erre az együttműködésre. Más szempontból persze fejlett szolgáltatóknak számítanak, mert EU-s jogszabályoknak is megfelelő technológiákat vezettek be. Ilyen a lerakásra kerülő szerves anyag csökkentése komposztálással, vagy a már említett szelektív gyűjtés. A jövőben ezek már nem lesznek elegendőek az EU-s elvárások teljesítéséhez, de azért viszonylag fejlett szolgáltatásnak minősülnek.
Básthy Béla is egyetért azzal, hogy korábban sok fejlesztést végzett az önkormányzat a hulladékgazdálkodás terén és nem biztos, hogy mások is meg tudták ezeket lépni. De kérdés, hogy mi várható, majd, ha letelik a 300 illetve 600 Ft-os fizetnivaló, 2012. után, tehát ha az önrész betöltötte a funkcióját? Várható-e, hogy csökkennek a költségek, vagyis az árak? Nehogy véletlenül úgy maradjon az egész árképzés, hogy a lakosság mindig többet fizet, de végül is nincsen mire.
Kovács István szerint azt hogy olcsóbb lesz a szolgáltatás, egyáltalán nem várható. Bizonyára az infláció is drágítja majd a lakosság terheit, de egyáltalán, az egész hulladékgazdálkodás együtt jár azzal, hogy bizonyára csak drágább lehet a szolgáltatás. Ha a kőszegi hulladéklerakó betelik, akkor nyilván messzebbre kell vinni a szemetet, ami a díjban is meg fog jelenni. Éppen Márkus István gyűjtötte össze a környékbeli, több mint 30 település jelenlegi árait, amiből kiderül, hogy egy ürítés átlag 400 Ft-ba kerül más városokban, míg ez Kőszegem 196 Ft+áfa. Véleménye szerint amikor a szolgáltatás árai elérik a piaci értéket, utána a rendszer remélhetőleg önfenntartó lesz és nem kell a lakossági terheket tovább növelni.
Tóth Árpád is fontosnak tartja kiemelni, hogy a 300 és 600 Ft az önrészt jelenti, nem a társulás, vagy ennek munkaszervezetének működési költségét. A társulás 191 település részére 6,5 milliárd Ft értékű fejlesztést valósíthat meg, amely 100%-ban lesz finanszírozva, tehát igyekezni kell a társulás megalakításával. Győrött éppen tegnap írtak alá egy hasonló támogatási szerződést, amely 9,5 milliárdos projektet jelent.
Gyarmati Kálmán szerint is óriási gond a hulladékgazdálkodás, de ez nemcsak Kőszegen, hanem az ország minden településén. Neki az a véleménye, hogy az önkormányzatnak koncepciót kellett volna alkotnia arra, hogy minél tovább itt, Kőszegen lehessen a hulladékgazdálkodást folyatni, mert a lakosságnak anyagilag ez kedvezőbb. A bizottsági ülésen is elhangzott, hogy a társulásba való belépéssel az első körben 20%-al meg fog emelkedni a fizetendő díj. Ezért ő ezt az előterjesztést nem fogja megszavazni. Bár általában valóban a régiós hulladék-elhelyezést támogatják, szerinte azért kell minél tovább Kőszegen elhelyezni a hulladékot, hogy a lakosságnak kevesebb terhe legyen.
Racker Béla is megindokolja, hogy miért nem fogja támogatni ezt az előterjesztést. Azért, mert ha Szombathely városának 43%-os szavazati joga lesz, csupán elég neki 1 várossal (pld. Körmenddel, Sárvárral) megállapodni és máris az 50% feletti kompetencia az övé. Ez pedig olyant is előidézhet, mint ami a legutóbbi Vasivíz közgyűlésén megtörtént: Szombathely városa 100 M Ft-ot kiemelt magának, a Vasivíz ellátási területén lévők pedig megfizetik ezt. Nem véletlenül olyan magas a víz és a csatorna díj: Szombathelyen termálfürdőt üzemeltetnek belőle, továbbá különböző szponzori és reklámtámogatásokat is ki kell fizetni belőle. Tehát az egész működésbe nem lesz a kőszegi önkormányzatnak beleszólása. Ő csak akkor fogja mindezt támogatni, ha konkrét és valós elszámolás nem lesz.
Tóth Árpád válaszában arra utal, hogy ő nem igazán ismeri a Vasivíz Zrt. működését, de ebben a társulásban a tulajdoni arányok ugyanolyan jogot biztosítanának minden településnek és nagyon szigorú elszámolások lesznek. Az üzemeltetést eleve nem a társulás végezné. A vagyoni értékű jogok, a vagyoni elemek a Társulási Tanács kezelésébe kerülnének, ennek pedig 9 tagja lesz. A sikeres EU-s pályázatokon elnyert támogatások felhasználása eleve csak szigorú ellenőrzési rendszerekben képzelhetők el, szó sem lehet önkényes döntésekről. Szól még a rekultivációs előírásokról is.
Huber László szerint Racker Béla képviselő úr vakvágányt feszeget a felvetésével, mert amit mondott, az a gazdasági társaságokra igaz, itt viszont az önkormányzatok által létrehozott társulásról van szó, amit pályázati pénzek elnyerése érdekében hoznak létre a települések.
Básthy Béla is azt olvasta ki az anyagból, hogy az üzemeltetést nem a társulás végezné, hanem azt megpályáztatná, illetve valamilyen más módon lenne kiválasztva az üzemeltető.
A városfejlesztési bizottságnak az volt a véleménye ugyan, hogy az alapító vagyonrész fedezete a szolgáltatási díjba legyen beépítve, ő azért meggondolná és hajlana arra, hogy ez inkább fele-fele arányban legyen a város költségvetéséből is fedezve, éppen a korábbi támogatások miatt.
Kovács István szerint a mostani hulladéklerakó kapott támogatást az építése során, a többi fejlesztés pedig az önkormányzat hozzájárulásával valósult meg.
Racker Béla számára az világos, hogy a társulás uniós források elnyerése érdekében jön létre, de azért itt nem fog megállni a dolog. A hulladéklerakókat üzemeltetni fogják és ha pld. Szombathelyre kerül a kőszegi szemét, akkor az rögtön megemeli kétszeresére a költségeket. Egyébként kérdés, hogy a hatósági ármegállapítás kié lesz?
Kovács István elmondja, hogy a kőszegi jelenlegi lerakóba, a támfalai megtámasztása esetén, optimális esetben még kb. 8 évig helyezhető el hulladék. Ha betelik, nem lesz pályázati forrás új építésére és az önkormányzat saját maga biztosan nem tud 500 M Ft-nyi összegeket erre a célra áldozni. Tehát ameddig lehet, Kőszegen lesz elhelyezve a hulladék, senki sem mondott mást. A társulás megalakulása után is az önkormányzat maga dönti el, hogy ki lesz a szolgáltató. Ha a képviselő-testület úgy gondolja majd, hogy az önkormányzat 100%-os tulajdonrésszel bíró kht.-ja erre továbbra is alkalmas lesz, akkor ők. Vagy ha nem, akkor közbeszerzési eljárás lesz kiírva, de reméli, hogy ők továbbra is elláthatják ezt a szolgáltatást.
Básthy Béla idézi az előterjesztésből azt a részt, amely szerinte igazolja azt, mely szerint az egyes döntéseket valamennyi képviselő-testületnek meg kell erősítenie.
Táncsics András viszont teljesen egyetért Racker Bélával. Ha 2012-ig van hely a kőszegi lerakóban, akkor miért kell belépni most ebbe a társulásba? Szerinte lenne később is erre lehetőség.
Kovács István szerint a hulladéklerakót lehet ugyan még használni, de a műszaki eszközök folyamatosan amortizálódnak. 1 db kukásautó 30-40 M Ft-ba kerül, nem beszélve a többi eszközről. A város büszke lehet az inert feldolgozó helyére, de az ehhez szükséges, 1 garnitúra 600 000 Ft-ba kerül. Tovább kell tehát lépni, hogy fejlett szolgáltatást lehessen nyújtani.
Stampf Ferenc azt a következtetést vonta le az elhangzottakból, hogy eddig Kőszegen a hulladékszállítási díj alacsonyan volt megállapítva. Emelni kell, de menyivel? Szerinte azért kell belépni ebbe a társulásba, mert ha ezt nem teszi meg a város, akkor összeomlik később a rendszer.
Kovács István tisztázza, hogy az önrész mértéke egy négy tagú családot alapul véve átlagosan 1 főre számolva 25 Ft/hó plusz költséget tesz ki, ami durván 1 kiflinek az árát jelenti. Ez kb. 12%-os áremelésnek felel meg. Az infláció beépítésével együtt 20%-os áremelkedést kell végrehajtani a szolgáltatásban és ez a szinten tartást jelenti.
Básthy Béla kérdezi még, hogy vannak-e más, hasonló elérhető források, amelyeket kistérségi szinten esetleg figyelembe lehetne venni? Mivel Kovács István nem tud ilyenről, neki továbbra is az a meglátása, hogy ezzel el is dőlt a kérdés. Nem az a kérdés lényege most, hogy díjat emel-e a képviselő-testület ezzel, hanem az, hogy 2014. után akar-e része lenni ennek a rendszernek.
Kiss Péter visszautal a bizottsági ülésre, ahol ugyanezek az érvek hangzottak el, pro és kontra. Ő nem ért egyet Básthy Bélával abban, hogy az önkormányzat költségvetésébe beépítésre kerüljön a vagyonrész fedezete, abban a gazdasági helyzetben, ami az önkormányzatra vár. Nem célszerű ezt felvállalni, így ő is az "A" változatot ajánlja elfogadásra.
[A vita közben Raposa Helga képviselő végleg elhagyta az üléstermet és ezzel a képviselő-testület létszáma 16 főre csökkent.]
Huber László is egyetért abban, hogy valóban nem a díj meghatározása a leglényegesebb pont ebben az előterjesztésben. Ha a város az EU-s követelményeknek megfelelően akarja a hulladékot kezelni és a társulásként pályázati lehetőség is lesz erre, akkor nincs más lehetőség a város számra, csak a társulásba való belépés.
További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester a határozati javaslat egyes pontjait külön-külön bocsátja szavazásra.
A. 1. pontot a képviselő-testület 12 igen, 3 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadja el, a 2. pontot 12 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett. A 3. pontot 13 igen, 3 tartózkodás mellett fogadja el a képviselő-testület
246/2008. (X. 30.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás alapító okiratát az előterjesztés szerinti tartalommal elfogadja.
2. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a Társulási megállapodás aláírására.
3. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Huber Lászlót delegálja a Társulási Tanácsba.
4. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a projekt javaslatot az előterjesztés szerinti tartalommal elfogadja.
5. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a Társulás díjpolitikáját. Az alapító vagyonrész fedezetét – 464.160,- Ft-ot – a Bersek csapadékvíz elvezetés felújítás előirányzat terhére biztosítja.
A működési hozzájárulás – 2009. évben: 3.481.200,- Ft, 2010. évtől: 6.962.400,- Ft – fedezetének biztosítására elrendeli az összegnek a szolgáltatási díjba való beépítését.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős:
Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető,
Kovács István igazgató,
Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
Határidő: azonnal.
A 3. napirendi pont tárgyalása:
Az átmeneti bölcsőde elhelyezéséről szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Dobos Róbert mb. osztályvezető szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a képviselő-testület döntése szerint a Felsővárosi Óvoda bővítésével, remélhetőleg pályázati támogatást bevonva lesz megoldva az önkormányzati bölcsőde. Ez viszont várhatóan a jövő év augusztusáig biztosan nem valósul meg, tehát január 1-től meg kell oldani a bölcsőde átmeneti elhelyezését. Erre vonatkozóan megvizsgálták a lehetőségeket és ezek alapján a Kőszegfalvi Óvodában való kialakítás látszik a legcélszerűbbnek. Erről megkérdezték a szakhatóságokat és természetesen a szülőket is. A szülők gyakorlatilag írásban is nyilatkoztak arról, hogy hajlandóak a gyerekeket beíratni akkor is bölcsődébe, ha Kőszegfalvára kellene vinni a kicsiket és ezt maguk saját erőből vállalták is. A működési engedély tekintetében legfontosabb hatóság az ÁNTSZ, amely még nem adott ugyan még végleges hozzájárulást, de az előzetes megbeszélések alapján minimális költséggel megoldható lenne az előírásaik teljesetése.
Kérdések és hozzászólások:
Dr. Sujbert Pál a szociális és egészségügyi bizottság elnökének a távollétében a bizottsági véleményt ismerteti. A bizottság a körülményeket figyelembe véve a bölcsőde ideiglenes elhelyezését egyhangúan elfogadásra ajánlja.
Dr. Mátrai István elmondja, hogy a kulturális, idegenforgalmi, oktatási és sport bizottság ugyancsak támogatta a határozat meghozatalát.
Gyarmati Kálmán elmondja, hogy Kőszegfalva lakossága örömmel veszi, hogy a bölcsődések átmeneti elhelyezése a Kőszegfalvi Óvodában lesz megoldva. Mivel nemrég komolyabb felújításon esett át az intézmény, remélhetőleg nem lesz szükség nagyobb átalakításra. Viszont az intézménybe való ki és bejárást baleseti szempontból meg kell oldani. Az utcán lévő árok befedésére már terveztek fedezetet a jövő évi költségvetésbe. Amíg ez elkészül, addig is kéri a szülőket, hogy lehetőleg járjanak be az intézmény területére, ha a gyerekeket hozzák-viszik, ne az árok mellett álljanak le.
Dr. Tóth László tisztázza, hogy az előzetes ÁNTSZ vélemény szerint az óvodában csak kisebb átalakítások várhatóak, pld. pelenkázó és hasonlók kialakítása. Az árok lefedését és csövezését így is, úgy is meg kell oldani, de a gyermekek biztonságos elhelyezése érdekében feltétlenül.
Az előterjesztéssel kapcsolatban további észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 16 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
247/2008. (X. 30.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kifejezi szándékát az ideiglenes bölcsőde Kőszegfalvi Óvodában (Kőszeg, Kőszegfalvi u. 50.), Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása fenntartásában, a Szociális Gondozási Központ intézményegységeként történő létrehozására, felhatalmazza a polgármestert, hogy kezdeményezze a fenntartónál az egycsoportos, 18 hónapos életkor feletti gyermekeket ellátó bölcsőde működési engedélyének kiadása iránti kérelem benyújtását, valamint biztosítja a szükséges anyagi erőforrásokat az ÁNTSZ által kötelezően előírt feltételek teljesítéséhez.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős:
Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető,
Dobos Róbert mb. gyámügyi és szociális osztályvezető.
Határidő: azonnal.
A 4. napirendi pont tárgyalása:
A közoktatási intézmények alapítói és fenntartói együttműködésére vonatkozó megállapodás módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Dr. Zalán Gábor Szabó Marianna távollétében az alábbi szóbeli kiegészítést teszi:
Az előterjesztésben szereplő megállapodást a képviselő-testület már az augusztus 14-i ülésén tárgyalta és döntés is született benne. A közigazgatási hivatal kérésének tett eleget az önkormányzat ezzel a megállapodással, ugyanis az ő szakmai álláspontjuk szerint a kistérségnek átadott intézményekre vonatkozóan a fenntartói és az alapítói jogok szétválasztása ezzel valósul meg. Ezt a megállapodást a Társulási Tanács is megtárgyalta és 2 módosítással fogadta el. Ezek közül a határozati 1. pontjába foglalt változtatás teljesen érthető és akceptálható a képviselő-testület részéről, elfogadását javasolja. A határozat 2. pontjának a megfogalmazását illetően viszont nem alakult ki egységes álláspont, ők az önkormányzat részéről egy finomabb megfogalmazást javasoltak elfogadni. Ennek ellenére most módosító indítványként azt kéri, hogy mégiscsak a kistérség által elfogadott változatot fogadja el a képviselő-testület. Tehát a határozati javaslatban foglaltakkal ellentétben a következő részt javasolja elfogadásra: "Kőszeg Város Önkormányzata, mint az alapítói jogokat gyakorló önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a tagintézmények átszervezésére és megszüntetésére vonatkozóan döntést nem hoz addig, amíg a fenntartó a finanszírozást vállalni tudja."
Végül is mindkét mondat ugyanazt jelenti és ha a kőszegi önkormányzat úgy dönt, hogy egy intézményt nem tud tovább fenntartani, mivel nincs rá pénze, így is, úgy is meghozhatja azt a döntést, hogy megszüntet egy adott tagintézményt. Mindenki előtt ismert, hogy a finanszírozást alapvetően a társulási megállapodás tartalmazza, amit a 15 település képviselő-testülete hagyott jóvá és a fenntartás most is ez szerint történik.
Ha most a képviselő-testület nem a Társulási Tanács által javasolt változatot fogadja el, akkor vissza kell vinni a tanács elé, újra napirendre kell tűzni, közben pedig nem tud megvalósulni az, ami már úgyis működik: pld. a KIOS bizottság egyéb hatásköröket, véleményezési jogot kapott a kőszegi székhelyű intézmények vonatkozásában. Mivel ez már jelenleg is így működik, kéri, hogy a képviselő-testület fogadja el a Társulási Tanács által jóváhagyott szövegezést, mert végül is, nem oszt, nem szoroz semmit. Ezen megállapodás alapján a képviselő-testület sokkal tisztábban látja majd a jogi helyzetet: alapítóként mit tehet és mit nem, melyek azok a döntések, amit egy intézmény átszervezése, megszüntetése, összevonása, tagintézmény befogadása stb. esetén megtehet minden más önkormányzat megkérdezése nélkül. Megismétli: az ő változatuk cizelláltabb megfogalmazás ugyan, de fogadja el a képviselő-testület a fenntartó javaslatát, hiszen a kőszegi önkormányzat nélkül úgysem tudnak benne döntést hozni és ebből hátrány nem érheti a várost.
Kérdések és hozzászólások:
Dr. Mátrai István elmondja, hogy valóban voltak már ilyen napirendek a KIOS bizottság ülésén, legutóbb pld. egyes intézmények házirendjeit véleményezték, amelyhez 500 oldalas dokumentumokat kellett áttekinteni.
A határozati javaslatot a kulturális, idegenforgalmi, oktatási és sport bizottság megtárgyalta, az 1. pontot egyhangúan elfogadásra ajánlotta. A 2. pont esetében nem született döntés, mivel ők is úgy érezték, hogy ez a kitétel egyáltalán nem mindegy. Ha Kőszeg esetleg olyan helyzetbe kerül, hogy nem tud megállapodni és ha kevesebb pénzt tud adni a kistérségnek, akkor kevesebb pénz jut valamennyi intézménynek. Sajnálatos, hogy az erről szóló szavazás során patthelyzet alakult ki.
Preininger Ferenc elmondja, hogy a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság a az előterjesztést a módosításokkal együtt 7 igen szavazattal elfogadásra ajánlja.
Keszei Balázs az aljegyző úrtól kérdezi: megalapozatlan-e az aggodalma, amely arra irányul, hogy a mostani megállapodás megkötése az eddigi rossz kistérségi szerződés konzerválását jelenti?
Azt érti, hogy az egyes önkormányzatok nem egységes finanszírozás alapján működnek és ez szerinte rossz, mert ez lehet pozitív és negatív diszkrimináció is az egyes települések irányába. A most szóba került változatot illetően: ha most meg tudja vétózni a társulásban egy kis önkormányzat a kőszegi képviselő-testület által jóváhagyott megállapodást, akkor vajon nem tudja-e megvétózni ugyanúgy, ha szóba kerül egy iskola finanszírozhatatlansága?
Dr. Zalán Gábor szerint ez a megállapodás a finanszírozást nem befolyásolja, mert azt a kistérségi megállapodás tartalmazza, amit a 15 település képviselő-testülete hagyta jóvá, amikor elfogadták, hogy saját intézményük finanszírozását a többlet normatíva reményében vállalják. Más önkormányzatok meg az "együtt sírunk-együtt nevetünk" elv reményében más finanszírozásba mentek bele. Ezt minden önkormányzatnak magának kell eldöntenie, hogy számára megfelel-e. Azt minden további nélkül megérti, hogy sérti a képviselő úr önérzetét ez a helyzet és a képviselő úr esetleg javasolhatja a képviselő-testületnek a kistérségi megállapodás módosítását. Még egyszer kihangsúlyozza: ez a megállapodás nem a finanszírozásra irányul, hanem az alapítói és fenntartói jogok elválasztására. Megítélése szerint nem volt éppen szerencsés döntése a Társulási Tanácsnak, amikor ezt a mondatot a megállapodás szövegébe belevette, de csak ezzel a mondattal voltak hajlandóak elfogadni. Ez nem hathat ki a társulási megállapodásra, mert ott teljesen mások a szerződő felek. Végül időhúzásnak lehetne tekinteni, ha a javaslatukat most nem fogadná el a képviselő-testület és azt mondaná, hogy maradjon az eredeti szöveg. Addig nem gyakorolhatná a KIOS bizottság azokat a jogait, amiket már meg is tesz a kőszegi székhelyű intézmények tekintetében. A képviselő-testületnek úgyis mindig az volt a "baja", a problémája a kistérséggel, hogy nem volt igazán rálátása a saját alapítású intézményeire, amikről mindig a társulás döntött. Nem tud mit mondani: a kistérség "kedvéért" fogadja el a képviselő-testület az ő javaslatukat, mert a finanszírozásra úgysincs kihatása, azt úgyis a megállapodás alapján kell teljesíteni.
Básthy Béla szerint az 1. pont nem egészen értelmes mondat. A bizottsági ülésen tárgyalt változathoz képest az előterjesztő berakta azt a mondatrészt, hogy "a Déli Mikrotérség kivételével" és ezzel kikerült a "valamennyi", meg a "fenntartó" szó. Kéri, hogy ez így ne maradjon és értelmes mondat legyen a végleges határozatban.
[Dr. Őri-Horváth Andrea és Rába László elhagyta az üléstermet és ezzel a képviselő-testület létszáma 14 főre csökkent.]
Keszei Balázs az aljegyző úr szavaira reagál. Ő üdvözli ugyan a megállapodást, de az aggodalma továbbra is fennáll. Érti ugyan, hogy ezzel nem fog megváltozni a társulási megállapodás, de éppen az "együtt sírunk, együtt nevetünk" elv alapján olyan extrém eset is előfordulhat, a fejkvótákat illetően, hogy ami most nullszaldós, az a mostaninak a sokszorosa is lehet. Igy pld. egy kis iskola fenntartása, annak ellenére, hogy a Kőszegre bejáró diákok plusz fejkvótája nem fogja azt fedezni. Gyakorlatilag, mivel Kőszeg a legnagyobb befizetője a társulásnak, a város fogja eltartani a kisközségek kis iskoláit is. Ő a kőszegi gyerekek érdekében úgy látja, hogy ezen pedig változtatni kell.
Dr. Zalán Gábor kihangsúlyozza, hogy ő is egyetért a képviselő úrral, ő is Kőszeg város érdekét tartja a legfontosabbnak. A 2009. évi koncepció elkészítését mindenképpen meg kell várni, mert abból lesz látható, hogy az egyes normatívák hogyan alakulnak. Utána kerülhet esetleg szóba a társulási megállapodás módosítása és akkor majd kiderül, hogy mekkora összeget kell átadni a kistérségnek. El kell dönteni, hogy az adott két különböző finanszírozási mód közötti különbség, az egész felülvizsgálata indokolt-e és megéri-e ez Kőszegnek, mint a legnagyobb befizetőnek, illetve ha nem úgy alakulnak a többletnormatívák, akkor leüljön-e a tárgyalni a kistérségi megállapodás módosításának a szükségességéről. De ez nem ezzel a megállapodással függ össze.
Keszei Balázs kérdezi, hogy lesz-e az aljegyző úr által elmondottakra lehetőség akkor is, ha ezt a napirenden lévő megállapodást az önkormányzat megköti?
Dr. Zalán Gábor szerint természetesen igen. Ha a kisközségek nem fognak belemenni a kistérségi megállapodás módosításába, akkor meg kell nézni, hányféleképpen lehet felbontani a megállapodást. Kőszeggel ellentétben szerinte éppen nekik az érdekük, hogy belemenjenek a tárgyalásokba, mert a kis iskolák létéről van szó.
Huber László az elhangzottakhoz hozzáfűzi megnyugtatásul, hogy folyamatban vannak tárgyalások ezekről az érintett önkormányzatokkal. A horvátzsidányi önkormányzat is belátja, hogy szükség van további költségcsökkentésre, de sok mindent csak a tanév kezdetétől lehet megvalósítani. Összességében Kőszeg város önkormányzata biztosan nem fizet rá erre rá.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, szavazásra bocsátja a határozati javaslatot a 2. pontra vonatkozóan a dr. Zalán Gábor által említett, az előterjesztésben aláhúzással jelölt rész módosításával.
A képviselő-testület 9 igen, 3 nem, 2 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozza:
248/2008. (X. 30.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 162/2008. (VIII.14.) képviselő-testületi határozattal elfogadott – alapítói-fenntartói együttműködést szabályozó – Kiegészítő Megállapodást az alábbiak szerint módosítja:
A bevezető rész második mondata az alábbiak szerint módosul:
"A megjelölt célok közül a közoktatási feladatokat 2006. június 30-ig a Kőszeg és Környéke Intézményfenntartó Társulása valósította meg, 2006. július 1-től pedig a Déli Mikrotérség kivételével, ezen intézményfenntartó társulásban résztvevő önkormányzatok átadták az intézménye/i fenntartói jogát Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulásának, ill. a finanszírozhatóság érdekében intézményátszervezésekre és megszüntetésekre is sor került."
2. A megállapodás 1. pontjának második mondata harmadik mondatra változik és az alábbi, új második mondattal egészül ki:
1. A megállapodó felek rögzítik, hogy az alapító önkormányzat gyakorolja a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10.§ (1)-(2) bekezdése, valamint a 103.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti jogokat, és a fenntartói jog átadásával kapcsolatos jogot.
"Kőszeg Város Önkormányzata, mint az alapítói jogokat gyakorló önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a tagintézmények átszervezésére és megszüntetésére vonatkozóan döntést nem hoz addig, amíg a fenntartó a finanszírozást vállalni tudja."
Minden más fenntartói jogot a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102-104. §-ában részletezetteknek megfelelően a társulás gyakorol az alábbiakra tekintettel:
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Dr. Tóth László jegyző.
Határidő: azonnal.
[A szavazás után visszatért az ülésterembe Dr. Őri-Horváth Andrea, így 15 képviselő van jelen.]
Az 5. napirendi pont tárgyalása:
Az utcai hulladékgyűjtők cseréjére vonatkozó ütemterv tervezete csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Az előterjesztő szóbeli kiegészítést nem tesz.
Kérdések és hozzászólások:
Földesi Zoltán ismerteti a városfejlesztési, vagyonügyi és környezetvédelmi bizottság véleményét. A bizottság elfogadásra javasolta az ütemtervet azzal, hogy a hulladékgyűjtők kihelyezése terjedjen ki a Bem, Chernel, Schneller, Táblaház és Kelcz-Adelffy utcákra, valamint Kőszegfalva területére, de ezzel együtt nem kívánták növelni a költségvetésben ennek fedezetét.
Preininger Ferenc elmondja, hogy a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság a városfejlesztési bizottság véleményével együtt, szintén elfogadásra ajánlja az ütemtervet.
Básthy Béla felveti, hogy mit jelenthet az a mondat, mely szerint: "A műszakilag és erkölcsileg elavult edényzet teljes cseréje szükséges.". Újdonság lesz Kőszegen a kutyaürülék gyűjtők elhelyezése. Kérdés, hogy ez megfelelően kezeli-e a kutyaürüléket, illetve mi van, ha ebbe más hulladékot dobnak bele?
Kovács István szerint elsősorban a belvárosban javasolja a kutyaürülék tárolókat elhelyezni, ahol nincsen zöldterület. Ezek a tárolók egyébként teljesen zártak és higénikusak, ha más hulladék kerül beléjük az sem baj, fordítva már inkább.
Kiss Péter kiemeli, hogy Kőszeg üdülőváros, a sok idegen, turista miatt nagyon fontos a megfelelő hulladékgyűjtők elhelyezése. Ennek ellenére gyakran látni az utcán szemetelő gyereket és felnőttet egyaránt. Viszont nyomatékosan kéri a hivatal vezetését, hogy hívja fel a városi rendőrkapitány figyelmét a feladataik ellátására. Sokkal több rendőrt szeretnének látni a városban, nappal és éjszaka is. Szerinte semmilyen pozitív hatása nem volt a KMB-s irodák létrehozásának, mert posztos rendőrt azóta sem látni a város utcáin. A rendőrök csak kocsikáznak a városban meg kioktatják az autósokat.
Dr. Zalán Gábor elmondja, hogy a jegyző úr már több dörgedelmes levelet is írt a rendőrkapitány úrnak, mert a hivatal vezetésének is az az álláspontja, hogy nem mennek rendben a dolgok a rendőrség tevékenysége terén, nincs rend a városban és sokkal több rendőrt szeretnének látni. A városfejlesztési osztály vezetője is többször telefonált már nekik a közterület-felügyelet jelzése alapján. Nem tudja, mi lehet a megoldás, talán személyes találkozót kellene megbeszélni a rendőrkapitány úrral.
Básthy Béla a városfejlesztési bizottság módosító indítványával kapcsolatban jelzi, hogy a Bem, a Chernel, a Schneller, a Táblaház utcákban valóban nincs, de a Kelcz-Adellffy utcákban van hulladékgyűjtő.
Racker Béla is a városfejlesztési bizottság módosító indítványát hozza szóba. Ő nem ért egyet a kht. által javasolt ütemterv kibővítésével, mert ez a képviselő-testület a kht.-tól eddig csak elvett pénzeszközt, plusz feladatot meg csak adott neki, amit az igazgató úr mindig valahogyan meg tudott oldani.
Földesi Zoltán megismétli, hogy a bizottság az anyagi fedezet megnövelése nélkül javasolta a hulladékgyűjtők cseréjét, illetve az ütemterv jóváhagyását.
További észrevétel nem hangzik el, így a képviselő-testület 15 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza:
249/2008. (X. 30.)
képviselő-testületi határozat
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az utcai hulladékgyűjtők cseréjére, pótlására vonatkozó ütemtervet – a városfejlesztési, vagyonügyi és környezetvédelmi bizottság kiegészítésével – elfogadja.
A képviselő-testület a beruházás költségét a 2009-2010.-es költségvetésben biztosítja.
Felelős: Kovács István igazgató.
Hivatali felelős: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
[A szavazás után Földesi Zoltán elhagyta az üléstermet, így 14 képviselő van jelen.]
A 6. napirendi pont tárgyalása:
A Szociális Gondozási Központ alapító okiratának módosításáról szóló előterjesztés csatolva a jegyzőkönyvhöz.
Sőbér Aurélia szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a Szociális Gondozási Központ alapító okiratát érintő 4 határozati javaslat közül az 1-3. technikai jellegű módosítást tartalmaznak, míg a 4.-re az ideiglenes bölcsődei feladatellátás miatt van szükség.
Kérdések és hozzászólások:
Dr. Sujbert Pál elmondja, hogy a szociális és egészségügyi bizottság egyhangúlag elfogadásra ajánlotta az előterjesztést.
Preininger Ferenc pedig a pénzügyi, jogi és rendészeti bizottság véleményét ismerteti: a bizottság is egyhangúlag elfogadásra ajánlotta a határozati javaslatokat.
A képviselő-testület a 4 határozati javaslatot külön-külön, 13 igen, 1 tartózkodás mellett fogadja el.
250/2008. (X. 30.)
képviselő-testületi határozat
1. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2008. január 1-jei hatállyal a Szociális Gondozási Központ alapító okirata 2. pontjában az intézmény telephelyét a következőképpen határozza meg:
9733 Horvátzsidány, Fő u. 6.
9730 Kőszeg, Sáncárok u. 36
9730 Kőszeg, Kiss J. utca 36.
Felelős: Huber László polgármester.
Hivatali felelős: Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető.
Intézményi felelős: Raposa Helga intézményvezető.
Határidő: azonnal.
2. Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2008. január 1-jei hatállyal a Szociális Gondozási Központ alapító okirata 11. pontját a következőképpen határozza meg:
Az intézmény feladatát szolgáló vagyon, és a vagyon feletti rendelkezé
