| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
Jegyzőkönyv: 2008. Április 22., Kedd, 16:00 óra, Jurisich-vár lovagterme: közmeghallgatás
|
1156-7/2008. szám
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, 2008. április 22-én, 16 órai kezdettel, a Jurisich-vár lovagtermében megtartott közmeghallgatásról.
A közmeghallgatáson jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Földesi Zoltán, Gyarmati Kálmán, Horváth Andrea, Kiss Péter, dr. Mátrai István, Racker Béla, Schläffer József, Simonits Zsolt, Stampf Ferenc képviselő, a képviselő-testület jelenlévő létszáma: 9 fő.
Jelen van még: dr. Zalán Gábor aljegyző, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, dr. Bokányiné Boda Gyöngyi pályázati és turisztikai koordinátor, valamint a mellékelt jelenléti íven szereplő személyek.
A közmeghallgatásra meghívót kapott az SZMSZ 28. §. (1) bekezdése értelmében – a tisztségviselőkön kívül – valamennyi osztályvezető, valamennyi intézményvezető, a kisebbségi önkormányzatok elnökei valamint a Városüzemeltető Kht. ügyvezető igazgatója.
Huber László polgármester köszönti a közmeghallgatáson megjelenteket és megállapítja, hogy a képviselő-testület a megjelent 9 fővel határozatképes.
Elsőként szavazásra bocsátja a megtárgyalandó témákat, amit a képviselő-testület 9 igen szavazattal elfogad.
A közmeghallgatás témái:
1. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (fejlesztési elképzelések).
Előadók: Vitál Pro Kft. és a Kőszegi Városfejlesztő Kft.
2. "A történelmi belváros funkcióbővítő megújítása" c. projekt akcióterületi tervének bemutatása.
Előadó: Vitál Pro Kft.
3. A tervezett bioetanol üzem létesítése, a környezeti hatástanulmány ismertetése.
Előadó: Ega-Nova Kft.
Huber László elmondja, hogy az önkormányzat a történelmi belváros rehabilitációjának elvégzése érdekében pályázatot kíván beadni, amelynek szükséges kelléke az Intergrált Városfejlesztési Stratégia. Ebben külön területeket kell akciótervekként megjeleníteni.
Ezután átadja a szót Wächter Balázsnak, aki először az Integrált Városfejlesztési Stratégia tervezetét ismerteti a jelenlévőknek.
Wächter Balázs tájékoztatja a jelenlévőket arról, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégiát kötelező minden önkormányzatnak elkészítenie, ha az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázati pénzeiből kíván részesedni. A képviselő-testület a 4 éves cselekvési programjában meghatározta, milyen fejlesztéseket tart fontosnak, ezekhez pályázati lehetőségeket kíván igénybe venni, majd döntött a történelmi belváros rehabilitációjáról is. Ismerteti az Intergrált Városfejlesztési Stratégia fontosabb pontjait.
A népességi adatokat tekintve elmondható a kőszegi kistérségről, hogy az EU csekély népességfogyásához képest itt egy kissé növekedő tendenciát mutat. A kőszegi kistérség bevándorlási célpont, mert Kőszeg fekvése jó, a közelben 60 ezer lélekszámú nagyváros található, amely potenciális munkahelyeket jelent az itt élőknek. Viszont öregedési tendencia is kimutatható a térségben, az életkor átlagának a meghosszabbodása miatt. Ez tehát egy olyan bázis, amire lehet építeni. Ami a fiatalabb népességet illeti – ha nem csökken a kistérség létszáma – akkor egy osztállyal csökkenhet a gyermekek száma.
A munkaügyi központ kőszegi kirendeltségétől kapott adatok alapján a regisztrált álláskeresők számát, ezek változásait is elemzi. A térségben évente 7-800 fő keres munkát havonta, a munkanélküliségi ráta 7,4%-os, ami – a szezoniális munkákat kivéve – nem nagyon változik, tehát stagnál a foglalkoztatás helyzete. A tartós munkanélküliek száma 200 körüli, akiknek a munka világába való visszavezetése nagyon nehéz. E térségben is fennáll a családon belüli, többgenerációs munkanélküliségnek a kialakulása.
A város számára tehát kulcskérdés a gazdaság fejlesztése. Az egy lakosra jutó jövedelmeket is elemzi, kiemeli a turizmus szerepét a városban.
A helyi adóbevételek alakulását is áttekinti. Két olyan nagyobb cég van a városban, amely 50 M Ft feletti összegben fizeti a helyi iparűzési adót és több kisebb üzem van még a városban. Visszatekintve a munkanélküliség adataira, város több munkahelyet is elbírna. Az idegenforgalmi adó bevétel a natúrpark megalakulása óta ugrásszerűen megnőtt, de azóta stagnál. Ha növekszik a turizmus, fejlődik e területen a város, akkor innen várható bevétel növekedés, főleg azért is, mert az állam az önkormányzat által beszedett pénzt megduplázza.
Összességében úgy látja, hogy a helyi bevételeket kell megemelni ahhoz, hogy a város kijöjjön abból a spirálból, amibe az intézményhálózat fenntartása miatt belekényszerült.
Az utóbbi időben a szociális szférának voltak jelentősebb fejlesztései. A Fő tér új arculatot kapott. Új színfolt a természetvédelmi látogatóközpont megnyitása. A városban a felsőfokú tanulmányokat az ISES alapítvány által működtetett intézmény jelenti.
A város jövőképét tekintve a kulturális örökségre és a természeti értékek megőrzése kell alapozni. Kőszeg egy történelmi kisváros, sok műemlékkel, amely kedvelt kirándulóhely a közvetlen környékével, Kőszeg-hegyaljával együtt. Ezeket az értékeket meg kell őrizni úgy, hogy mindez hasznosítható legyen, pozitív életminőséget biztosítson az itt lakók számára, a turisták számára pedig vonzó legyen. Minden tekintetben a fenntartható fejlődést kell megcélozni. Ismerteti ezeknek a fő területeit: a gazdaság, a turizmus és a humán közszolgáltatások fejlesztése alapvető követelmény. Az utóbbiakat az állam nem nagyon támogatja, mivel azok működési kiadást jelentenek. A gyógyítás területén is vannak tennivalók, pld. nem akadálymentesek a háziorvosi rendelők. A szakorvosi ellátás nagyon alacsony színvonalú, bár a képviselő-testület már döntött a kistérségi egészségház gondolatáról.
A fejlesztési elképzelések az oktatási intézményeket is érintik. A gimnáziumban speciális szakokat lehet választani és működik az Arany János Tehetséggondozó Program. A Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézményben a diszlexiás és az egyéb, speciális törődést igénylő gyerekekkel foglalkoznak.
Az infrastruktúra fejlesztések közül kiemeli a város belterületi határának a kitolódását, új lakóterületek kialakítását. Szól a Gyöngyös patak árvízvédelméről és bemutatja Kőszeg városrészeinek demográfiáját is.
A belváros felújítása mellett felmerült a Jurisics-vár turisztikai célú fejlesztése is. Szó van még a városmajor és a piac felújításáról, valamint az autóbusz pályaudvar áthelyezése is megoldásara vár. A keleti városrészen a "Gyöngyszemünk-e Gyöngyösünk" c., a patak és környékének revitalizációjára vonatkozó többlépcsős projekt megvalósulásával egészen más dimenzióba kerülne ez a terület. Sok ingatlan felértékelődne itt.
Az önkormányzat a volt posztógyár területét eladta, amelyen adott az ipari park kialakítása. Ő a várost arra bátorítaná, hogy ha a tervezett bioetanol üzem meg is valósul, akkor is gondoljon tartalék ipari területre.
A nyugati városrészen a "Kenyérhegyi kalandpark" kialakítására illetve a sísánc fejlesztésére beadott pályázat elbírálása folyamatban van.
A lakótelepnél a Balog iskola felújítására van folyamatban pályázat beadása. Az önkormányzat több felhívással is próbálkozott az V. ütem területének a hasznosítására. Ezen a területen is szó van lakások építéséről, szociális lakások építéséről is és kereskedelmi övezet kialakításáról. Érdekes kapcsolatot lehetne vonni ezzel kapcsolatban, mivel a történelmi belvárosból esetleg el lehetne költöztetni az ott lakó, szociális bérlőket és azokat a helyiségeket más célra lehetne használni.
Ezután áttér "A történelmi belváros funkcióbővítő megújítása" c. projekt akcióterületi tervének bemutatására.
Az utóbbi témához Kocsis József, a Kőszegi Városfejlesztő Kht. hozzáfűzi, hogy a Wächter Balázs által elmondottak az anyag elméleti részét jelenti, amit a Kőszegi Városfejlesztő Kft. gyakorlatra tud fordítani. Ők a képviselő-testülettől kapták a mandátumukat, azzal, hogy vizsgálják meg milyen területeken van fejlesztési lehetőség. Jelenleg ezen dolgoznak és ha az anyag összeáll, a bizottságok és a képviselő-testület elé fogják terjeszteni.
Wächter Balázs reményét fejezi ki, hogy előbb-utóbb sikeresek lesznek a kft. projekt előkészítő munkái.
A belváros rehabilitációja 540 M Ft támogatási igényű, összesen 700 M Ft összköltségvetésű elképzelés. A Fő tér felújítása sok tapasztalatot eredményezett és a hibákat nem szeretnék átvenni.
A belvárosban a lakosság nagyobb részét az idősek teszik ki, itt magas a 60 éven felüliek aránya. A felújítás után meg kell találni a terület funkcióját. A gazdaság területén főleg kiskereskedelmi, szolgáltató üzletek kialakítása jöhet szóba, illetve kevés az idegenforgalmi szálláshely is. Jellemzőek a belvárosban a parkolási problémák és a közművek elavult állapota. E területen van a helyi közigazgatás és a művelődés központja is. Az akcióterület áfogó célja, hogy a helyi lakosoknak is élő teret lehessen kialakítani és a turisták számára is vonzó legyen. A projekt megvalósulása után átlagosan 25%-os teljesítmény-bővüléssel számolnak. Legjelentősebb a közterültek megújulása, de az üzletek, kiskereskedelmi szálláshelyek száma is megnőhet. Új galéria létesülhet, a Jurisics tér pedig alkalmi rendezvényeknek adhat otthont. A Chernel u. 6.-ban kőtár kialakításra lesz lehetőség, ahol értékes kő emlékeket lehet kiállítani. Megnőhet a kulturális és civil szervezetek által szervezett programok támogatása. Nemcsak a közterületek újulnának meg, lehetőség lenne több ház homlokzatának rendbehozatalára is.
A belváros rehabilitációjára vonatkozó pályázatot 2008. május 19-ig kell benyújtani, ő szeptemberre datálja az elbírálás dátumát. 2010-re készülhetne el a befejezés, ha a menedzsment nagyon hatékonyan végzi a munkáját.
Ezután átadja a szót Mangliár László építészmérnöknek, aki a kollégáival együtt az építészeti tanulmánytervet készítette.
Mangliár László képeken és látványterveken mutatja be a történelmi belváros régi, jelenlegi és tervezett állapotát. Alapvetően a közterületek megújítása volt a céljuk, a terület bizonyos részein komoly felújításokat terveznek. Az érintett terület több részre oszlik.
Legfontosabb a Jurisics tér, amelynek az ujjászületését egy régi képeslap motiválta. Ezen látható, hogy a téren valamikor egységes burkolat volt. Az 1910-es évekig itt volt a piac, annak elköltöztetése után parkos rész alakult ki a téren, végül az 1980-as években lett a jelenlegi módon leburkolva. A tér közepén álló, jelenlegi "sziget" nem lenne kiemelve, természetesen a Mária szobor és a városi kút megmaradna. Terveztek zöldfelületet is a térre, a nyugati fasorok megmaradnának. A vízelvezésre rácsos folyóka szolgálna. A járdák megszűnnének. A házak előtti térszint nem változna, tehát a 150 éves állapot megmaradna. Ezzel kisebb rendezvénytér alakulhatna ki, mivel kevésbé lenne meredek a terep. A tér burkolatát a cáki palás mészkőhöz hasonlító kvarcittal tervezték meg. A műemléki előírások miatt betont nem javasolnak használni. Ez a zöldes-szürkés anyag biztos járást nyújt a közlekedőknek.
A következő fontos rész az általuk "Gimnázium park"-nak hívott terület (másképpen is el lehet majd nevezni) ami a volt bencés gimnázium területét foglalja magába. Ezt a részt kevésbé nyitott, pihenő résznek képzelték el, padokkal, zöldterülettel. Épületet is lehetne erre foghíjra húzni, de végül is nem találtak olyan funkciót, amit ide lehetne helyezni. Ezen a részen ki lehetne állítani majd a gimnáziumhoz kötődő híres személyek mellszobrát, valamint a város makettjét lehetne elhelyezni. Ez utóbbira több településen is van példa, pld. Klagenfurtban és mindenütt nagy népszerűséget örvend a városlakók és a turisták által is.
Fontos megújítandó terület lenne a Diák-köz. Itt jelenleg a Várkörre való feljutás a kritikus, ezt kell megoldani építészetileg, ami klinker téglás burkolatot kapna. Ide is padokat, világítást terveztek.
A várárok területére intenzív felújítást nem terveztek.
Szól még a Chernel utca kivezető részéről, valamint a déli városfal előtti sétányról
A tervek ismertetése után Huber László tájékozatja a jelenlévőket, hogy e témában volt lakossági fórum is; a város a vállalkozóktól is külön kért ötleteket, majd a tanulmányterv a lakosság előtt külön ismertetve lett.
A projektben az önkormányzat partnere lenne a Kőszegi Városkapu Kft., Bakos György vállalkozó, aki virágudvart képzelne el, a Chernel u. 2. alatti épület tulajdonosai, akik "Örökségünk és jövőnk" elnevezéssel a Torkos ház hasznosítását tervezik. Partner lenne még az Ipartestület, a Boszorkánykonyha, a Szőlőtermelő Szakcsoport, amely a poncichter melletti gyilokjáró kibontását tervezi, valamint G. Szabó Erzsébet, aki fogyatékkal élő művészek pincegalériájának a nyitását tervezi.
Ezután lehetőséget ad a hozzászólásokra.
Koroknay Péter elmondja, hogy a buszpályaudvar jelenleg tényleg nagyon rossz helyen van. Szóba került mostanában, hogy a Petőfi térre kerül és esetleg elvennék ez miatt a sportpálya egy részét. Ez igaz-e?
A Jurisics térről nagyon szép terveket látott, a burkolatot a macskaköves részhez hozzá lehetne igazítani, a Városház utcánál pedig lehetne hagyományos burkolatot használni. Kéri, hogy olyan vállalkozót válasszanak a kivitelezéskor, amelyik nem úgy dolgozik, mint a Fő téren, mert ott minden második kő már mozog.
Huber László válaszában elmondja, hogy az autóbusz pályaudvar áthelyezése már a képviselő-testület cselekvési programjában is szerepelt, ugyanis a jelenlegi helyzet a környezetvédelem és a közlekedési problémák miatt sem jó. A kérdés tehát elkerülhetetlen, így a Kőszegi Városfejlesztő Kft. kapta ezt feladatul, amire az ügyvezetője az előbb is utalt. Valóban van egy olyan elképzelés, mely szerint a Petőfi térre kerülne át a buszpályaudvar, valamint további szolgáltató tevékenységek és a kistérségi egészségház is itt épülne fel. De csak azután, ha a lakótelep V. ütemének a területén megépülne egy új sportkomplexum. Először tehát a sportlétesítményeket kell megépíteni, utána lehetne a Petőfi tér 3 hektáros területének fejlesztésével számolni.
A történelmi belvárosban kockakövek lerakásával nem számol a terv.
Seper András szerint a Fő téren sok rendezvényt tartanak és neki éppen ezért a Fő tér felújítása után hiányérzete maradt. Akármilyen programot szerveznek, mindig az Ipartestülethez kell fordulni, hogy színpadot biztosítsanak meg sátrakat, hogy legalább a szereplők védettek legyenek. A fúvószenekar is állandóak a székeit meg a kottáit kénytelen ide-oda költöztetni a várból. Sem színpad, sem fedett tér nem áll rendelkezésre. Most itt lenne a jó alkalom arra, hogy ez megoldódjon. Szerinte a Jurisics-tér lefedésével egy olyan színpadot kellene kialakítani, ami egyrészt kulturális programoknak adhatna helyszínt, másrészt erre bárki felmehetne és a maga, valamint a járókelők örömére zenélhetne rajta. Szerinte a szinteltolást biztosan meg lehetne oldani. Bár az az igazság, hogy a Fő téren sincs megoldva a megfelelő energiaellátás, mert nincsenek ott a megfelelő kábelek. Ha rendezvény van, a környék összes hűtőjét ki kell kapcsolni, mert le van terhelve a rendszer.
Huber László nagyon jó ötletnek tartja a színpadot. Most végül is tanulmánytervről van szó, a következő lépés lenne a kiviteli terv, amibe ezt be lehet építeni. Mangliár László hozzáfűzi, hogy szerinte sincs akadálya a mobil színpad felhúzásának, a Lábasház fedett részében pedig még öltözőt is ki lehetne alakítani. A terület energia ellátási költsége a költségvetésben szerepel.
Básthy Béla is azt veti fel, hogy a művelődési központ állandóan tárolási nehézségekkel küzd, a várszínház díszletei pld. jelenleg a posztógyár valamelyik részén van elhelyezve. Nem lehetne-e a volt gimnázium területénél, akár a föld alatt, akár a föld felett egy olyan helyet kialakítani, ami pld. székek és egyéb tárgyak elhelyezésére alkalmas?
Mangliár László válaszában elmondja, hogy arra a részre épületet nem terveztek, egyrészt a költségek miatt, másrészt azért, mert a volt gimnázium romjai még a föld alatt lehetnek. Egyébként sok olyan épület van, ahol nincsen funkció, inkább ezekben az épületekben kellene tárolási lehetőséget keresni. Pld. az okmányiroda is átmenne a volt ÁNTSZ irodáiba.
Kodolányi László szerint nem esett szó arról, hogy az egész belváros rehabilitációját megelőzi-e egy alapos régészeti kutatás, ugyanis ez az egész képet átrajzolhatja. Elképzelhető, hogy a volt gimnázium alatt lehet pince. Ezért az egész tanulmánytervet kérdőjelekkel kell fogadni, ami pályázathoz szükséges, de lehet, hogy a régészeti kutatás után egy újabb tanulmánytervet kell készíttetni.
Mangliár László elmondja, hogy a tervezéskor természetesen egyeztettek a régészeti hatósággal és 6 terület van e célra kijelölve. Erre nettó 30 M Ft-ot számoltak, aminek a nagy részét a pályázatból lehetne finanszírozni.
Koroknay Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy a sportpálya melletti kápolnában van egy 80 kg-os harang. Mivel a kápolna is műemléki védettség alatt áll, figyeljenek rá, nehogy ez a harang is eltűnjön, mint posztógyári műemlék épület.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester ezután lezárja a közmeghallgatás első két témáját, majd átadja a szót Bozzay Imre Györgynek, Zölderőmű Kft. képviselőjének, aki rátér a bioteanol üzem létesítésére. Már tavaly decemberben volt egy lakossági fórum e tárgyban. Azóta elkészült a megvalósíthatósági tanulmány valamint külön örökségvédelmi hatástanulmány is. Ezek ismertetésére felkéri Nagy Imre Győzőt, a projekt műszaki és gazdasági szakértőjét.
Nagy Imre Győző is emlékezteti a jelenlévőket a tavaly decemberi egy lakossági fórumra, itt a lovagteremben. Akkor azt mondták több kérdésre is, hogy azokra a megvalósíthatósági tanulmány fog választ adni. Ez most elkészült, amelyet reprezentáció keretében részletesen ismertet. A megvalósíthatósági tanulmányt az Ega-Nova Kft. készítette. A Zölderőmű Zrt. egy projektcégként jött létre, csak a kőszegi üzem megvalósítására és üzemeltetésére. A közmeghallgatás első részében elhangzott, hogy a város elképezléseinek a megvalósításához, a projektekhez pénz kell, a pályázatokhoz önerő. Ezért az önkormányzatnak adóbevételekre van szüksége. A bioetanol üzem létrejötte jelentős iparűzési adóbevételt jelentene a városnak.
A napokban megjelentek bizonyos kételyek a bioenergiával kapcsolatban. Ez mögött valójában nagy profitmozgások vannak, hiszen a világ gazdaságának két legfontosabb területe a fegyveripar és fosszilis energiahordozókra épülő ipar. Ezek mozgatják a kommunikációt, a sajtót is és ez az alapja a napokban felröppent, bioüzemanyagok elleni hírnek.
A megvalósíthatóság tanulmány az EU direktívái és a hatályos jogszabályok alapján megállapítja, hogy az EU Magyarországnak, mint meghatározó gabonatermelőnek a bioenergetikai célra történő növénytermesztést jelölte ki célul. A 2003/30/EC EU direktíva megköveteli a bioüzemanyagok felhasználási részarányát a 2005-ös 2,00%,-ról 2010-re 5,75%-ra növelni. A 2233/2004 (IX. 22.) Kormányhatározat kimondja, hogy a megújuló üzemanyagok aránya a teljes autó üzemanyaghoz viszonyítottan 2010-re érje el a 2,00%-ot, amit a 63/2005 sz. (VI.28.) Országgyűlési határozattal 4%-a emeltek.
A fosszilis energiahordozók elégésével a légkörbe kerülő dioxin az üvegházhatás révén csak nagyon hosszú folyamat alatt bomlik el. A bioüzemanyagoknál viszont a fotoszintézis folyamata a meghatározó.
A kőszegi lakosságszámára természetesen az az egyik legfontosabb, hogy a létesítendő üzem hogyan fogja megváltoztatni a város képét. Az üzemet mindenképpen ipari területre kell elhelyezni, amit a rendezési terv e célra kijelöl. Az üzem létesítését a hatóságokkal egyeztették, mert az semmilyen védettség alatt nem állhat. Az elkerülő út és a zsidányi út által határolt területről van szó, ahol adott a vasúti csatlakozás lehetősége, mivel ipari vágányra van szükség.
Korábban felmerült, hogy a bioetanol gyártásához milyen mozgásokra lesz szükség. A kőszegi üzemben kukoricát és fapelletet fognak használni. Kukoricából évi 200 000 tonna beszállítását tervezik. Ezt 3 zárt vonaton szállítják majd az üzembe, az aratás 3 hónapjában elképzelhető, hogy közúti szállításra is szükség lesz. Minden üzemnek a működéséhez energiára van szükség. Míg máshol ezt fosszilis energiahordozókból fedezik, a kőszegi üzem teljes egészében megújuló energiaforrásból – fapelletből – fogja fedezni. Ez is vasúton érkezne az üzembe, míg a másik fő mozgás természetesen a késztermék elszállítása lenne. Ugyancsak zárt vonat szállítaná el a megmaradó állat takarmányt, a DDGS-t.
Aggodalomra adott okot, hogy az üzem Kőszegen hogyan fog kinézni. Ezért a tervezett épület padlóvonala az eredeti terep alá kerül 20 méterrel, a környezet pedig erőteljes parkosítással kerül kialakításra. A várostól távolabb eső részek lennének a magasabbak, a városhoz közelebb esők, pedig – a sík tárolók – közelebb. Ezekről több távlati képet illetve filmet is mutat.
A légszennyezési adatokra való figyelés egy tiszta levegőjű városban nagyon fontos. Ezek a kőszegi üzem esetében a megvalósíthatósági tanulmány szerint mind a határérték alattiak lesznek. A kéményekből füstgáz távozik, mely azonban legkevésbé ártalmas a levegő összetételének megváltoztatására. A bioüzemből nem fog származni füst, ami esetleg annak lesz látható, az vízgőz energia, tehát pára.
A szennyvíz kezelése úgy fog megtörténni, hogy vissza fogják vezetni a gyártási folyamatba.
A zajkezelés is a határértékek alatt van. Az üzemet intenzív fásítással fogják körbe venni, ami miatt is minimális lesz a zajterhelés.
Természetesen a hatósági egyeztetések is megtörténtek a tanulmányok elkészítése előtt. A Ny-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – Szombathely, illetve annak osztályai vettek részt a konzultációkon.
A bemutatott technológiai adatok és építészeti elrendezési- és látványtervek alapján a hatóság előzetes tájékoztatása szerint a létesítésre vonatkozó kizáró ok nem merült fel.
A kialakított építészeti megoldás elnyerte tetszésüket és méltatták azt a tervező magatartást, ahogy a létesítményt a környezetbe és a tájba próbálja illeszteni.
A tűzoltóság részéről nem merült fel akadály.
Az örökségvédelmi tanulmány a hatáskörébe tartozó kérdésekben egyértelműen fogalmaz:
"A területen nincs védett régészeti lelőhely és védetté nyilvánítási eljárás sincs folyamatban,nem szerepel régészeti lelőhely a tervezett létesítmény területén. A tervezési területen régészeti emléket nem ismerünk, a tervezési területen védett műemléki érték nem található."
A helyrajzi számokat természetesen leegyeztették minden tekintetben.
A prezentáció után a polgármester megadja a lehetőséget a hozzászólásokra.
Koroknay Péter azt javasolja, hogy az üzem beruházói először az ipari vágányt hozzák el a területre, ez a legkézenfekvőbb megoldás, ugyanis akkor már az építőanyagot is ezen lehet szállítani. Legalább a Kőszeg-Szombathely közötti vasút életben marad.
Nagy Imre Győző elmondja, hogy maga is ezen az állásponton van, mindenképpen a vasutat kell használni az üzemmel kapcsolatos szállításra.
Kodolányi László szerint a negatívumokról erről nem esett szó. A sajtóban mostanában valóban kampány folyik a bioüzemanyagok ellen. Ezt az elhangzottak szemben nem lehet a nagy világcégekre fogni, mert éppen ők azok, akik a bioüzemanyag gyártást szorgalmazzák. Ez így van Európában és Amerikában is.
Viszont amit az UNESCO élelmezési professzor-szakértője mondott, azt kéri, hogy minden kőszegi képviselő olvassa el, mielőtt dönt a kőszegi üzemről. Ebben nemcsak a bioüzemanyagokról, hanem a mögötte álló agráripari termelési tevékenységről is szó van. Szerinte már eleve az nem igaz, hogy nincsen környezetszennyezés, mivel az alapanyagok előállításához nagy teljesítményű, Diesel-el működő gépeket használnak. Nagyon sok tehát a felmerülő aggály. Az előzetes fórumon még arról volt szó, hogy nem lesz közúti szállítás, most kiderült, hogy mégis lesz. Ez mindenképpen ellentmondásos, mert pld. Csepregről beviszik a kukoricát Szombathelyre és onnan vasúton hozzák ki Kőszegre?
Márai Géza, a Szent István Egyetem professzora, az Ökológiai Egyesület elnöke is aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, ha a megtermelt gabona felhasználási köre bővülne. Szerinte Magyarországon a gabona termelése nem fokozható, tekintettel a vegyipar és az állattenyésztés részére átadott mennyiségre. A 8 bioüzemanyagot gyártó erőmű igénye csak akkor elégíthető ki, ha az össze terület ilyen terményekkel lenne beültetve. Mindez természetesen az élelmiszerárak emelkedését vonná maga után.
Nem egészen világos számára, hogy a környezetvédelemnek mi volt a véleménye. A filmet látva neki az az érzése, mintha légüres térben lenne az üzem, pedig szerinte a kőszegi panorámát el fogja takarni, a Zsidány felőli és a hegy felőli oldalon is. A fásítással nem lehet mindent megoldani.
Szerinte a képviselő-testület akkor járna el helyesen, ha példát venne a múlt század elején működő elődjétől. Az akkori képviselő-testület csak kikötéssel bocsátotta rendelkezésre a MÁV nevelőintézet területét. Szerinte ebbe a szerződésbe is ki kellene kötni: amennyiben a bioetanol üzem nem épül meg, vagy bezárásra kerülne, a terület tulajdonjoga visszaszállna az önkormányzatra.
Nagy Imre Győző megválaszol a felvetésekre. Ismeri a felmerült aggályokat, de ismét utal Magyarország szerepére az EU-ban. Emlékeztet arra, hogy 2 M tonna kukorica intervenciós raktáron van, tehát az túltermelésből adódik, ezen kívül az ugaroltatást is támogatják. A bioüzemanyagok gyártása lehetőséget ad a magyar mezőgazdaság számára, hogy állandóan termelés legyen a földeken.
A létrejött projektcég, a Zölderőmű Zrt. egyik tulajdonosa az a cég is, amelyik az integrátor szerepét fogja biztosítani a kukorica ellátás terén. Nem fog tehát az előfordulni, hogy veszélybe kerül az alapanyag beszerzése, mert ezt szerződés fogja biztosítani.
A közúti szállítás a betakarítás kb. 3 hónapjára fog csupán szorítkozni.
A zöldhatósággal – mint említette – természetesen egyeztettek.
Kelemen Péter szerint több verzió is volt korábban arról, hogy a téglagyári tavat mire kívánják használni. A pontos helyrajzi számát nem tudja ugyan, de a tó a cég tulajdonába kerülne-e?
Racker Béla elmondja, hogy a projekt valóban érinti a téglagyári tavat, de ez nem fogja zavarni a horgász egyesületet. A tó csupán tüzivíz tározóként jelenne meg. A horgászok továbbra is nyugodtan pecázhatnak a tóban. Szerinte erre akár szerződést is lehetne kötni, a karbantartással egybekötve.
Colic Mijo szintén a horgász egyesület nevében kéri a polgármester urat: amennyiben a cég tulajdonába kerül a tó, Racker Béla úr elmondása legyen a szerződésbe belefoglalva, mely szerint csak tüzvédelmi célra van szükség a tóra és a horgászoknak továbbra is adják bérbe.
Simonits Zsolt kérdezi, hogy a gyártás során keletkezett melegvíz felhasználása hogyan történne?
Nagy Imre Győző válaszában ismét a tavaly decemberi lakossági fórumot idézi, ahol elmondták: a melegvizet a városi távhő ellátásban szeretnék mindenképpen felhasználni. A téli időszakban fűtési energiaként jelenhet meg, nyáron pedig olyan energiabázist biztosíthatna, ami akár más iparterület ellátását is biztosíthatná. Ez az olcsó hőenergia más iparterület fejlesztésében is megjelenthetne.
Seper András szerint a foglalkoztatásról eddig nem hallottak semmit.
Ma az a jellemző, hogy a kőszegi szakmunkások Ausztriában és Szombathelyen dolgoznak, a felsőfokú végzettségűeknek pedig csak Győr és Budapest a lehetőség.
Nagy Imre Győző elmondja, hogy 120 kvalifikált munkaerőt foglalkoztatna a kőszegi üzem, főleg vegyipari és logisztikai szakemberekre számítanak. Maga is tisztában van azzal, hogy dr. Mátrai István keze alatt a kőszegi gimnáziumban sok vegyész kezdte meg a tanulmányait. Remélhetőleg sok Kőszegről elkerült szakembert sikerül visszacsábítani.
Básthy Béla elsőként megjegyzi, hogy az elhangzottakkal ellentétben ő jobban szeretné, ha az EU inkább a magyar húsra meg tejre számítana.
A kőszegi üzem helyben kialakítandó tárolókapacitása mekkora lenne? A 3 hónapos szállítási időszak nyilván nem véletlen, mert felhalmozási időszak is van.
Szó volt arról, hogy a környezetvédelmi hatóság esetleg külön tanulmányra kötelezi a beruházót. Ezek szerint ez most nem áll fenn, de ez a város és a beruházó között mégis szóba jöhet.
Tisztázni szeretné az egyes cégek szerepét is (benne Nagy Imre Győzőét), mert a képviselő-testület eddig a GGOne Kft. nevével találkozott, most pedig felmerült a Zölderőmű Zrt. is.
Nagy Imre Győző tisztázza, hogy ő külső segítőként vett eddig részt kőszegi üzem létrejöttében és ha rábólint a projektre az önkormányzat, akkor esetleg műszaki vezető lenne. Magát a technológiát egy norvég csapat hozta Magyarországra és ő – Racker Bélával együtt – kezdettől fogva Kalocsára és Kőszegre gondolt, mint megfelelő helyszínre. Mindegyik helyszínen projektcég jött létre a megvalósításra és az üzemeltetésre. A bioerőművet 15 ciklusra tervezik. Mivel az alapanyag biztosító is érdekelt a cégben, nem kerülhet olyan helyzetbe az üzem, hogy az egyik évben sikerül kedvezményesen megszerezni az alapanyagot, a másikban pedig nem.
Major Balázs elmondja, hogy a Progresszió Kft. foglalkozott a környezetvédelmi engedélyezéssel. A 314/2004. Korm. rendelet előírásait idézi, amiben a jogszabály három fajta eljárást különböztet meg. Előzetes vizsgálatot (ezt mindenképpen kell készíteni), környezeti hatásvizsgálatot és egységes környezetvédelmi hatástanulmányt. Ez utóbbinak a kötelező elkészíttetése a hatóság döntéséről függ. A cégük már több bioetanol üzem engedélyeztetését végezte, a győri és a fehérvári hatóság nem szokott ilyent külön kérni. Ha a szombathelyi hatóság úgy dönt, akkor természetesen ezt el kell végezni és az minden jogszabályi előírásnak meg fog felelni.
Básthy Béla megjegyzi, hogy ezen az önkormányzatnak is el kell gondolkodnia.
Gróbi János a kőszegi erőmű tervezője válaszol a kapacitással kapcsolatos kérdésre. Ahogyan a képeken is látszik, 6 db sík tároló kerülne kialakításra, egyenként 10 000 m³-es kapacitással. 4 tárolóban a kukoricát, 1-ben a fapelletet és 1-ben a DDGS-t tárolnák. Ha a teljes kapacitás fel van töltve, akkor az az éves felhasználás 1/5-ét teszi ki. Mindez azt jelenti, hogy hetente egy alkalommal lenne szállítás, kivéve természetesen a betakarítás időszakát, amikor intenzívebb lenne.
Wurst Sándor a Csikar csárda tulajdonosa is hozzászól. Szerinte az egész bietanol üzem őt érinti a legjobban, mivel a környéken van a vendéglője. Milyen hatással lesz az üzem rá és a vállalkozására? Mi lesz, ha bűz, zaj stb. miatt esetleg a vendégei eltűnnek? Akkor hova fordulhat?
Nagy Imre Győző elmondja, hogy sem szag, sem más káros kibocsátása nem lesz az üzemnek. A korábban alkalmazott technológiáknál volt ilyen, de ez teljesen modern, zárt rendszerű technológia lesz.
Molnár László kőszegi vállalkozóként nagyon üdvözli a bioetanol üzem Kőszegre telepítését, mert az ipar fejlesztése nagyon fontos a város számára, ugyanis csak vendéglátásból nem lehet megélni. Végre egy olyan ipar, ami Kőszeghez igazodik, ami nem pld. az autóipart vagy más hasonlókat jelent, hanem a zöld kultúrát képviseli. Éppen itt az ideje hogy valami már beinduljon, mert a Kromberg-Schubert Kft. óta nem jelent meg Kőszegen semmilyen beruházó, illetve ha jött is, tovább lett küldve más településekre. Ez az üzem remélhetőleg a kvalifikált munkaerőt tartaná meg, amire szintén régóta nem volt példa a városban. Ő bízik abban, hogy a környezetvédelmi és mindenféle szempontoknak az üzem meg fog felelni, a várost esetleges negatív irányba nem viszi el és szó sincs arról, hogy a beruházó esetleg becsapná vagy "átvágná" a várost. Ő javasolja a Zölderőmű Zrt.-nek az üzem megépítését.
Nagy Imre Győző elmondja, hogy ők is tisztában vannak azzal, hogy Kőszeget jó és tiszta levegőjű városként tartja mindenki számon. Egyébként őket is megdöbbentette az a statisztika, mely szerint ennek ellenére a tüdőrákos megbetegedések az országos átlagnál magasabbak. Sok felszálló füstöt látni a városról, mivel viszonylag kis részen van csak távhő ellátás, remélhetőleg ez az üzem beindulásával tovább fog kiépül majd a hulladék hő energia miatt. Jó lenne, ha minél több intézmény és családi ház is átállna a távhőre és ezzel kevesebb pontszerű szennyező forrás jutna ki a levegőbe, ami a kontrol nélküli égetés miatt keletkezik.
Básthy Béla még a szennyvízkezelésről érdeklődik, mert korábban arról volt szó, hogy ez Szombathelyre megy, de ezek szerint a folyamatban marad.
Egyébként szerinte nem kell rossz szándékot felfedezni a kérdések feltevőitől, nyilván mindenki kíváncsi a részletekre.
Az üzem pellet igénye mekkora lesz és ez Magyarországról vagy külföldről fog érkezni-e?
A 15 éves projektciklust említve kérdés, hogy mi lehet az üzemmel, ennek letelte után, bár természetesen ez a beruházó cég kockázata.
Grób János elmondja, hogy az optimális szennyvíztisztításról és az elhelyezéséről még egyeztetések folynak, de közvetlenül vagy közvetve visszavezetik a gyártási folyamatba. Az üzemnek, mint erőműnek a működéséhez magas villamosenergia az igénye, de az üzem ezt maga megtermeli. Ezért van szükség a 70-80 ezer tonna fapelletre, ami külföldről jönne be. A legkorszerűbb szűrőrendszer a port és egyéb szennyeződéseket elektrofilterrel szűri ki a kiáramló füstgázból, ugyanis az is előírás, hogy ezt tisztítani kell.
Természetesen minden ilyen üzemnek van élettartama, amit most 15 évre becsülnek. Már most látszik, hogy az alkalmazott technológiák fejlődnek, így van ez a bioetanol gyártásban is, ami várhatóan át fog rendeződni cellulóz alapúra és ezzel megoldódni látszik a jelenlegi nagy probléma. 2013-14-re kerülhet a kőszegi üzem olyan állapotba, hogy célszerű lesz átállítani a legújabb technológiára.
Potyondi László szerint az alapanyagokról ma már többször volt szó, de arról nem, hogy mi lesz végtermékkel. Tudomása szerint a magyar piac teljesen megtelt. Mi lesz továbbá a melléktermékekkel?
Nagy Imre Győző elmondja, hogy a bioetanol átvételére vonatkozóan előzetes szándéknyilatkozatot kötöttek egy világcéggel, ami nem a MOL. A DDGS-t – ami tulajdonképpen a "szeszmoslék" állati eledelként lehet hasznosítani.
Kodolányi László szerint nem esett még szó a vízfelhasználásról.
A polgármester úrtól kérdezi, hogy a képviselő-testület szándékozik-e helyi népszavazást kiírni a bioetanol üzem építéséről.
Grób János elmondja, hogy a tervezett üzem vízfelhasználása jelentős, 80-100 m³/órás fogyasztással számolnak, ami egyrészt a Vízműtől vásárolt vízzel és ásott kutakból kívánják megoldani, de folyamatban vannak más elképzelések is.
Racker Béla elmondja még, hogy egy-egy projektcég az adott településen jön létre, ott lesz bejegyezve, az iparűzési adó és a foglalkoztatás miatt. Kőszegen a Zölderőmű Kft. készíti elő a projektet és végzi majd az üzemeltetést. A cég jelenleg Kőszegen bejegyzés alatt van.
Huber László Kodolányi László kérdésére elmondja, hogy a képviselő-testület felelősen meg fogja hozni a döntését e tárgyban. Helyi népszavazást a lakosság kezdeményezhet, ha a választópolgárok 15%-a aláírja. Nem tudni, hogy Kőszegen most jön-e el a "népszavazások korszaka", mert a Hunyadi szobor áthelyezésével kapcsolatban már elindult egy ilyen kezdeményezés. A bioetanol üzemmel kapcsolatban nincsen ilyenről tudomása. Remélhetőleg a lakosság megfelelő felelősséggel kezeli a népszavazás intézményét, bár természetesen lehet tovább ezzel a demokráciát "fűszerezni".
Wächter Balázs aziránt érdeklődik, hogy mikorra tervezik a megvalósítást és az anyagi lehetőségek rendelkezésre állnak-e vagy esetleg további támogatásra várnak. Ez utóbbi ugyanis bizonytalanságot eredményezhet. Valóban dicséretesek ugyan az építészeti tervek, de őt azért nem nyugtatták meg tájképi védettség miatt.
Nagy Imre Győző ismét a zöldhatóság véleményére utal, mely szerint az épület megfelelően alá lesz süllyesztve a talajba, így a tájkép védelmével kapcsolatban semmilyen kifogás nem merült fel.
A kivitelezés az engedélyezési eljárástól függ, ők 2009. év végére tervezik a próbaüzem beindítását, majd 2010. januárjától a teljes kapacitású üzemelést. A finanszírozás bankon keresztül történne. Más támogatással nem számolnak, amennyiben ilyen mégis adódna vagy valamilyen módon elnyerhető, az "talált pénzként" tovább növelheti a bioetanol üzem megvalósítását.
További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester megköszöni mindenkinek a részvételt, majd 18.45 órakor bezárja a mai közmeghallgatást.
Kelt, mint az első oldalon.
Huber László s. k. Dr. Zalán Gábor s. k.
polgármester aljegyző
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült Kőszegen, Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, 2008. április 22-én, 16 órai kezdettel, a Jurisich-vár lovagtermében megtartott közmeghallgatásról.
A közmeghallgatáson jelen vannak:
Huber László polgármester, Básthy Béla alpolgármester,
Földesi Zoltán, Gyarmati Kálmán, Horváth Andrea, Kiss Péter, dr. Mátrai István, Racker Béla, Schläffer József, Simonits Zsolt, Stampf Ferenc képviselő, a képviselő-testület jelenlévő létszáma: 9 fő.
Jelen van még: dr. Zalán Gábor aljegyző, Rimányi Krisztina városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezető, Sőbér Aurélia pénzügyi osztályvezető, dr. Bokányiné Boda Gyöngyi pályázati és turisztikai koordinátor, valamint a mellékelt jelenléti íven szereplő személyek.
A közmeghallgatásra meghívót kapott az SZMSZ 28. §. (1) bekezdése értelmében – a tisztségviselőkön kívül – valamennyi osztályvezető, valamennyi intézményvezető, a kisebbségi önkormányzatok elnökei valamint a Városüzemeltető Kht. ügyvezető igazgatója.
Huber László polgármester köszönti a közmeghallgatáson megjelenteket és megállapítja, hogy a képviselő-testület a megjelent 9 fővel határozatképes.
Elsőként szavazásra bocsátja a megtárgyalandó témákat, amit a képviselő-testület 9 igen szavazattal elfogad.
A közmeghallgatás témái:
1. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (fejlesztési elképzelések).
Előadók: Vitál Pro Kft. és a Kőszegi Városfejlesztő Kft.
2. "A történelmi belváros funkcióbővítő megújítása" c. projekt akcióterületi tervének bemutatása.
Előadó: Vitál Pro Kft.
3. A tervezett bioetanol üzem létesítése, a környezeti hatástanulmány ismertetése.
Előadó: Ega-Nova Kft.
Huber László elmondja, hogy az önkormányzat a történelmi belváros rehabilitációjának elvégzése érdekében pályázatot kíván beadni, amelynek szükséges kelléke az Intergrált Városfejlesztési Stratégia. Ebben külön területeket kell akciótervekként megjeleníteni.
Ezután átadja a szót Wächter Balázsnak, aki először az Integrált Városfejlesztési Stratégia tervezetét ismerteti a jelenlévőknek.
Wächter Balázs tájékoztatja a jelenlévőket arról, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégiát kötelező minden önkormányzatnak elkészítenie, ha az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázati pénzeiből kíván részesedni. A képviselő-testület a 4 éves cselekvési programjában meghatározta, milyen fejlesztéseket tart fontosnak, ezekhez pályázati lehetőségeket kíván igénybe venni, majd döntött a történelmi belváros rehabilitációjáról is. Ismerteti az Intergrált Városfejlesztési Stratégia fontosabb pontjait.
A népességi adatokat tekintve elmondható a kőszegi kistérségről, hogy az EU csekély népességfogyásához képest itt egy kissé növekedő tendenciát mutat. A kőszegi kistérség bevándorlási célpont, mert Kőszeg fekvése jó, a közelben 60 ezer lélekszámú nagyváros található, amely potenciális munkahelyeket jelent az itt élőknek. Viszont öregedési tendencia is kimutatható a térségben, az életkor átlagának a meghosszabbodása miatt. Ez tehát egy olyan bázis, amire lehet építeni. Ami a fiatalabb népességet illeti – ha nem csökken a kistérség létszáma – akkor egy osztállyal csökkenhet a gyermekek száma.
A munkaügyi központ kőszegi kirendeltségétől kapott adatok alapján a regisztrált álláskeresők számát, ezek változásait is elemzi. A térségben évente 7-800 fő keres munkát havonta, a munkanélküliségi ráta 7,4%-os, ami – a szezoniális munkákat kivéve – nem nagyon változik, tehát stagnál a foglalkoztatás helyzete. A tartós munkanélküliek száma 200 körüli, akiknek a munka világába való visszavezetése nagyon nehéz. E térségben is fennáll a családon belüli, többgenerációs munkanélküliségnek a kialakulása.
A város számára tehát kulcskérdés a gazdaság fejlesztése. Az egy lakosra jutó jövedelmeket is elemzi, kiemeli a turizmus szerepét a városban.
A helyi adóbevételek alakulását is áttekinti. Két olyan nagyobb cég van a városban, amely 50 M Ft feletti összegben fizeti a helyi iparűzési adót és több kisebb üzem van még a városban. Visszatekintve a munkanélküliség adataira, város több munkahelyet is elbírna. Az idegenforgalmi adó bevétel a natúrpark megalakulása óta ugrásszerűen megnőtt, de azóta stagnál. Ha növekszik a turizmus, fejlődik e területen a város, akkor innen várható bevétel növekedés, főleg azért is, mert az állam az önkormányzat által beszedett pénzt megduplázza.
Összességében úgy látja, hogy a helyi bevételeket kell megemelni ahhoz, hogy a város kijöjjön abból a spirálból, amibe az intézményhálózat fenntartása miatt belekényszerült.
Az utóbbi időben a szociális szférának voltak jelentősebb fejlesztései. A Fő tér új arculatot kapott. Új színfolt a természetvédelmi látogatóközpont megnyitása. A városban a felsőfokú tanulmányokat az ISES alapítvány által működtetett intézmény jelenti.
A város jövőképét tekintve a kulturális örökségre és a természeti értékek megőrzése kell alapozni. Kőszeg egy történelmi kisváros, sok műemlékkel, amely kedvelt kirándulóhely a közvetlen környékével, Kőszeg-hegyaljával együtt. Ezeket az értékeket meg kell őrizni úgy, hogy mindez hasznosítható legyen, pozitív életminőséget biztosítson az itt lakók számára, a turisták számára pedig vonzó legyen. Minden tekintetben a fenntartható fejlődést kell megcélozni. Ismerteti ezeknek a fő területeit: a gazdaság, a turizmus és a humán közszolgáltatások fejlesztése alapvető követelmény. Az utóbbiakat az állam nem nagyon támogatja, mivel azok működési kiadást jelentenek. A gyógyítás területén is vannak tennivalók, pld. nem akadálymentesek a háziorvosi rendelők. A szakorvosi ellátás nagyon alacsony színvonalú, bár a képviselő-testület már döntött a kistérségi egészségház gondolatáról.
A fejlesztési elképzelések az oktatási intézményeket is érintik. A gimnáziumban speciális szakokat lehet választani és működik az Arany János Tehetséggondozó Program. A Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézményben a diszlexiás és az egyéb, speciális törődést igénylő gyerekekkel foglalkoznak.
Az infrastruktúra fejlesztések közül kiemeli a város belterületi határának a kitolódását, új lakóterületek kialakítását. Szól a Gyöngyös patak árvízvédelméről és bemutatja Kőszeg városrészeinek demográfiáját is.
A belváros felújítása mellett felmerült a Jurisics-vár turisztikai célú fejlesztése is. Szó van még a városmajor és a piac felújításáról, valamint az autóbusz pályaudvar áthelyezése is megoldásara vár. A keleti városrészen a "Gyöngyszemünk-e Gyöngyösünk" c., a patak és környékének revitalizációjára vonatkozó többlépcsős projekt megvalósulásával egészen más dimenzióba kerülne ez a terület. Sok ingatlan felértékelődne itt.
Az önkormányzat a volt posztógyár területét eladta, amelyen adott az ipari park kialakítása. Ő a várost arra bátorítaná, hogy ha a tervezett bioetanol üzem meg is valósul, akkor is gondoljon tartalék ipari területre.
A nyugati városrészen a "Kenyérhegyi kalandpark" kialakítására illetve a sísánc fejlesztésére beadott pályázat elbírálása folyamatban van.
A lakótelepnél a Balog iskola felújítására van folyamatban pályázat beadása. Az önkormányzat több felhívással is próbálkozott az V. ütem területének a hasznosítására. Ezen a területen is szó van lakások építéséről, szociális lakások építéséről is és kereskedelmi övezet kialakításáról. Érdekes kapcsolatot lehetne vonni ezzel kapcsolatban, mivel a történelmi belvárosból esetleg el lehetne költöztetni az ott lakó, szociális bérlőket és azokat a helyiségeket más célra lehetne használni.
Ezután áttér "A történelmi belváros funkcióbővítő megújítása" c. projekt akcióterületi tervének bemutatására.
Az utóbbi témához Kocsis József, a Kőszegi Városfejlesztő Kht. hozzáfűzi, hogy a Wächter Balázs által elmondottak az anyag elméleti részét jelenti, amit a Kőszegi Városfejlesztő Kft. gyakorlatra tud fordítani. Ők a képviselő-testülettől kapták a mandátumukat, azzal, hogy vizsgálják meg milyen területeken van fejlesztési lehetőség. Jelenleg ezen dolgoznak és ha az anyag összeáll, a bizottságok és a képviselő-testület elé fogják terjeszteni.
Wächter Balázs reményét fejezi ki, hogy előbb-utóbb sikeresek lesznek a kft. projekt előkészítő munkái.
A belváros rehabilitációja 540 M Ft támogatási igényű, összesen 700 M Ft összköltségvetésű elképzelés. A Fő tér felújítása sok tapasztalatot eredményezett és a hibákat nem szeretnék átvenni.
A belvárosban a lakosság nagyobb részét az idősek teszik ki, itt magas a 60 éven felüliek aránya. A felújítás után meg kell találni a terület funkcióját. A gazdaság területén főleg kiskereskedelmi, szolgáltató üzletek kialakítása jöhet szóba, illetve kevés az idegenforgalmi szálláshely is. Jellemzőek a belvárosban a parkolási problémák és a közművek elavult állapota. E területen van a helyi közigazgatás és a művelődés központja is. Az akcióterület áfogó célja, hogy a helyi lakosoknak is élő teret lehessen kialakítani és a turisták számára is vonzó legyen. A projekt megvalósulása után átlagosan 25%-os teljesítmény-bővüléssel számolnak. Legjelentősebb a közterültek megújulása, de az üzletek, kiskereskedelmi szálláshelyek száma is megnőhet. Új galéria létesülhet, a Jurisics tér pedig alkalmi rendezvényeknek adhat otthont. A Chernel u. 6.-ban kőtár kialakításra lesz lehetőség, ahol értékes kő emlékeket lehet kiállítani. Megnőhet a kulturális és civil szervezetek által szervezett programok támogatása. Nemcsak a közterületek újulnának meg, lehetőség lenne több ház homlokzatának rendbehozatalára is.
A belváros rehabilitációjára vonatkozó pályázatot 2008. május 19-ig kell benyújtani, ő szeptemberre datálja az elbírálás dátumát. 2010-re készülhetne el a befejezés, ha a menedzsment nagyon hatékonyan végzi a munkáját.
Ezután átadja a szót Mangliár László építészmérnöknek, aki a kollégáival együtt az építészeti tanulmánytervet készítette.
Mangliár László képeken és látványterveken mutatja be a történelmi belváros régi, jelenlegi és tervezett állapotát. Alapvetően a közterületek megújítása volt a céljuk, a terület bizonyos részein komoly felújításokat terveznek. Az érintett terület több részre oszlik.
Legfontosabb a Jurisics tér, amelynek az ujjászületését egy régi képeslap motiválta. Ezen látható, hogy a téren valamikor egységes burkolat volt. Az 1910-es évekig itt volt a piac, annak elköltöztetése után parkos rész alakult ki a téren, végül az 1980-as években lett a jelenlegi módon leburkolva. A tér közepén álló, jelenlegi "sziget" nem lenne kiemelve, természetesen a Mária szobor és a városi kút megmaradna. Terveztek zöldfelületet is a térre, a nyugati fasorok megmaradnának. A vízelvezésre rácsos folyóka szolgálna. A járdák megszűnnének. A házak előtti térszint nem változna, tehát a 150 éves állapot megmaradna. Ezzel kisebb rendezvénytér alakulhatna ki, mivel kevésbé lenne meredek a terep. A tér burkolatát a cáki palás mészkőhöz hasonlító kvarcittal tervezték meg. A műemléki előírások miatt betont nem javasolnak használni. Ez a zöldes-szürkés anyag biztos járást nyújt a közlekedőknek.
A következő fontos rész az általuk "Gimnázium park"-nak hívott terület (másképpen is el lehet majd nevezni) ami a volt bencés gimnázium területét foglalja magába. Ezt a részt kevésbé nyitott, pihenő résznek képzelték el, padokkal, zöldterülettel. Épületet is lehetne erre foghíjra húzni, de végül is nem találtak olyan funkciót, amit ide lehetne helyezni. Ezen a részen ki lehetne állítani majd a gimnáziumhoz kötődő híres személyek mellszobrát, valamint a város makettjét lehetne elhelyezni. Ez utóbbira több településen is van példa, pld. Klagenfurtban és mindenütt nagy népszerűséget örvend a városlakók és a turisták által is.
Fontos megújítandó terület lenne a Diák-köz. Itt jelenleg a Várkörre való feljutás a kritikus, ezt kell megoldani építészetileg, ami klinker téglás burkolatot kapna. Ide is padokat, világítást terveztek.
A várárok területére intenzív felújítást nem terveztek.
Szól még a Chernel utca kivezető részéről, valamint a déli városfal előtti sétányról
A tervek ismertetése után Huber László tájékozatja a jelenlévőket, hogy e témában volt lakossági fórum is; a város a vállalkozóktól is külön kért ötleteket, majd a tanulmányterv a lakosság előtt külön ismertetve lett.
A projektben az önkormányzat partnere lenne a Kőszegi Városkapu Kft., Bakos György vállalkozó, aki virágudvart képzelne el, a Chernel u. 2. alatti épület tulajdonosai, akik "Örökségünk és jövőnk" elnevezéssel a Torkos ház hasznosítását tervezik. Partner lenne még az Ipartestület, a Boszorkánykonyha, a Szőlőtermelő Szakcsoport, amely a poncichter melletti gyilokjáró kibontását tervezi, valamint G. Szabó Erzsébet, aki fogyatékkal élő művészek pincegalériájának a nyitását tervezi.
Ezután lehetőséget ad a hozzászólásokra.
Koroknay Péter elmondja, hogy a buszpályaudvar jelenleg tényleg nagyon rossz helyen van. Szóba került mostanában, hogy a Petőfi térre kerül és esetleg elvennék ez miatt a sportpálya egy részét. Ez igaz-e?
A Jurisics térről nagyon szép terveket látott, a burkolatot a macskaköves részhez hozzá lehetne igazítani, a Városház utcánál pedig lehetne hagyományos burkolatot használni. Kéri, hogy olyan vállalkozót válasszanak a kivitelezéskor, amelyik nem úgy dolgozik, mint a Fő téren, mert ott minden második kő már mozog.
Huber László válaszában elmondja, hogy az autóbusz pályaudvar áthelyezése már a képviselő-testület cselekvési programjában is szerepelt, ugyanis a jelenlegi helyzet a környezetvédelem és a közlekedési problémák miatt sem jó. A kérdés tehát elkerülhetetlen, így a Kőszegi Városfejlesztő Kft. kapta ezt feladatul, amire az ügyvezetője az előbb is utalt. Valóban van egy olyan elképzelés, mely szerint a Petőfi térre kerülne át a buszpályaudvar, valamint további szolgáltató tevékenységek és a kistérségi egészségház is itt épülne fel. De csak azután, ha a lakótelep V. ütemének a területén megépülne egy új sportkomplexum. Először tehát a sportlétesítményeket kell megépíteni, utána lehetne a Petőfi tér 3 hektáros területének fejlesztésével számolni.
A történelmi belvárosban kockakövek lerakásával nem számol a terv.
Seper András szerint a Fő téren sok rendezvényt tartanak és neki éppen ezért a Fő tér felújítása után hiányérzete maradt. Akármilyen programot szerveznek, mindig az Ipartestülethez kell fordulni, hogy színpadot biztosítsanak meg sátrakat, hogy legalább a szereplők védettek legyenek. A fúvószenekar is állandóak a székeit meg a kottáit kénytelen ide-oda költöztetni a várból. Sem színpad, sem fedett tér nem áll rendelkezésre. Most itt lenne a jó alkalom arra, hogy ez megoldódjon. Szerinte a Jurisics-tér lefedésével egy olyan színpadot kellene kialakítani, ami egyrészt kulturális programoknak adhatna helyszínt, másrészt erre bárki felmehetne és a maga, valamint a járókelők örömére zenélhetne rajta. Szerinte a szinteltolást biztosan meg lehetne oldani. Bár az az igazság, hogy a Fő téren sincs megoldva a megfelelő energiaellátás, mert nincsenek ott a megfelelő kábelek. Ha rendezvény van, a környék összes hűtőjét ki kell kapcsolni, mert le van terhelve a rendszer.
Huber László nagyon jó ötletnek tartja a színpadot. Most végül is tanulmánytervről van szó, a következő lépés lenne a kiviteli terv, amibe ezt be lehet építeni. Mangliár László hozzáfűzi, hogy szerinte sincs akadálya a mobil színpad felhúzásának, a Lábasház fedett részében pedig még öltözőt is ki lehetne alakítani. A terület energia ellátási költsége a költségvetésben szerepel.
Básthy Béla is azt veti fel, hogy a művelődési központ állandóan tárolási nehézségekkel küzd, a várszínház díszletei pld. jelenleg a posztógyár valamelyik részén van elhelyezve. Nem lehetne-e a volt gimnázium területénél, akár a föld alatt, akár a föld felett egy olyan helyet kialakítani, ami pld. székek és egyéb tárgyak elhelyezésére alkalmas?
Mangliár László válaszában elmondja, hogy arra a részre épületet nem terveztek, egyrészt a költségek miatt, másrészt azért, mert a volt gimnázium romjai még a föld alatt lehetnek. Egyébként sok olyan épület van, ahol nincsen funkció, inkább ezekben az épületekben kellene tárolási lehetőséget keresni. Pld. az okmányiroda is átmenne a volt ÁNTSZ irodáiba.
Kodolányi László szerint nem esett szó arról, hogy az egész belváros rehabilitációját megelőzi-e egy alapos régészeti kutatás, ugyanis ez az egész képet átrajzolhatja. Elképzelhető, hogy a volt gimnázium alatt lehet pince. Ezért az egész tanulmánytervet kérdőjelekkel kell fogadni, ami pályázathoz szükséges, de lehet, hogy a régészeti kutatás után egy újabb tanulmánytervet kell készíttetni.
Mangliár László elmondja, hogy a tervezéskor természetesen egyeztettek a régészeti hatósággal és 6 terület van e célra kijelölve. Erre nettó 30 M Ft-ot számoltak, aminek a nagy részét a pályázatból lehetne finanszírozni.
Koroknay Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy a sportpálya melletti kápolnában van egy 80 kg-os harang. Mivel a kápolna is műemléki védettség alatt áll, figyeljenek rá, nehogy ez a harang is eltűnjön, mint posztógyári műemlék épület.
Mivel további észrevétel nem hangzik el, a polgármester ezután lezárja a közmeghallgatás első két témáját, majd átadja a szót Bozzay Imre Györgynek, Zölderőmű Kft. képviselőjének, aki rátér a bioteanol üzem létesítésére. Már tavaly decemberben volt egy lakossági fórum e tárgyban. Azóta elkészült a megvalósíthatósági tanulmány valamint külön örökségvédelmi hatástanulmány is. Ezek ismertetésére felkéri Nagy Imre Győzőt, a projekt műszaki és gazdasági szakértőjét.
Nagy Imre Győző is emlékezteti a jelenlévőket a tavaly decemberi egy lakossági fórumra, itt a lovagteremben. Akkor azt mondták több kérdésre is, hogy azokra a megvalósíthatósági tanulmány fog választ adni. Ez most elkészült, amelyet reprezentáció keretében részletesen ismertet. A megvalósíthatósági tanulmányt az Ega-Nova Kft. készítette. A Zölderőmű Zrt. egy projektcégként jött létre, csak a kőszegi üzem megvalósítására és üzemeltetésére. A közmeghallgatás első részében elhangzott, hogy a város elképezléseinek a megvalósításához, a projektekhez pénz kell, a pályázatokhoz önerő. Ezért az önkormányzatnak adóbevételekre van szüksége. A bioetanol üzem létrejötte jelentős iparűzési adóbevételt jelentene a városnak.
A napokban megjelentek bizonyos kételyek a bioenergiával kapcsolatban. Ez mögött valójában nagy profitmozgások vannak, hiszen a világ gazdaságának két legfontosabb területe a fegyveripar és fosszilis energiahordozókra épülő ipar. Ezek mozgatják a kommunikációt, a sajtót is és ez az alapja a napokban felröppent, bioüzemanyagok elleni hírnek.
A megvalósíthatóság tanulmány az EU direktívái és a hatályos jogszabályok alapján megállapítja, hogy az EU Magyarországnak, mint meghatározó gabonatermelőnek a bioenergetikai célra történő növénytermesztést jelölte ki célul. A 2003/30/EC EU direktíva megköveteli a bioüzemanyagok felhasználási részarányát a 2005-ös 2,00%,-ról 2010-re 5,75%-ra növelni. A 2233/2004 (IX. 22.) Kormányhatározat kimondja, hogy a megújuló üzemanyagok aránya a teljes autó üzemanyaghoz viszonyítottan 2010-re érje el a 2,00%-ot, amit a 63/2005 sz. (VI.28.) Országgyűlési határozattal 4%-a emeltek.
A fosszilis energiahordozók elégésével a légkörbe kerülő dioxin az üvegházhatás révén csak nagyon hosszú folyamat alatt bomlik el. A bioüzemanyagoknál viszont a fotoszintézis folyamata a meghatározó.
A kőszegi lakosságszámára természetesen az az egyik legfontosabb, hogy a létesítendő üzem hogyan fogja megváltoztatni a város képét. Az üzemet mindenképpen ipari területre kell elhelyezni, amit a rendezési terv e célra kijelöl. Az üzem létesítését a hatóságokkal egyeztették, mert az semmilyen védettség alatt nem állhat. Az elkerülő út és a zsidányi út által határolt területről van szó, ahol adott a vasúti csatlakozás lehetősége, mivel ipari vágányra van szükség.
Korábban felmerült, hogy a bioetanol gyártásához milyen mozgásokra lesz szükség. A kőszegi üzemben kukoricát és fapelletet fognak használni. Kukoricából évi 200 000 tonna beszállítását tervezik. Ezt 3 zárt vonaton szállítják majd az üzembe, az aratás 3 hónapjában elképzelhető, hogy közúti szállításra is szükség lesz. Minden üzemnek a működéséhez energiára van szükség. Míg máshol ezt fosszilis energiahordozókból fedezik, a kőszegi üzem teljes egészében megújuló energiaforrásból – fapelletből – fogja fedezni. Ez is vasúton érkezne az üzembe, míg a másik fő mozgás természetesen a késztermék elszállítása lenne. Ugyancsak zárt vonat szállítaná el a megmaradó állat takarmányt, a DDGS-t.
Aggodalomra adott okot, hogy az üzem Kőszegen hogyan fog kinézni. Ezért a tervezett épület padlóvonala az eredeti terep alá kerül 20 méterrel, a környezet pedig erőteljes parkosítással kerül kialakításra. A várostól távolabb eső részek lennének a magasabbak, a városhoz közelebb esők, pedig – a sík tárolók – közelebb. Ezekről több távlati képet illetve filmet is mutat.
A légszennyezési adatokra való figyelés egy tiszta levegőjű városban nagyon fontos. Ezek a kőszegi üzem esetében a megvalósíthatósági tanulmány szerint mind a határérték alattiak lesznek. A kéményekből füstgáz távozik, mely azonban legkevésbé ártalmas a levegő összetételének megváltoztatására. A bioüzemből nem fog származni füst, ami esetleg annak lesz látható, az vízgőz energia, tehát pára.
A szennyvíz kezelése úgy fog megtörténni, hogy vissza fogják vezetni a gyártási folyamatba.
A zajkezelés is a határértékek alatt van. Az üzemet intenzív fásítással fogják körbe venni, ami miatt is minimális lesz a zajterhelés.
Természetesen a hatósági egyeztetések is megtörténtek a tanulmányok elkészítése előtt. A Ny-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – Szombathely, illetve annak osztályai vettek részt a konzultációkon.
A bemutatott technológiai adatok és építészeti elrendezési- és látványtervek alapján a hatóság előzetes tájékoztatása szerint a létesítésre vonatkozó kizáró ok nem merült fel.
A kialakított építészeti megoldás elnyerte tetszésüket és méltatták azt a tervező magatartást, ahogy a létesítményt a környezetbe és a tájba próbálja illeszteni.
A tűzoltóság részéről nem merült fel akadály.
Az örökségvédelmi tanulmány a hatáskörébe tartozó kérdésekben egyértelműen fogalmaz:
"A területen nincs védett régészeti lelőhely és védetté nyilvánítási eljárás sincs folyamatban,nem szerepel régészeti lelőhely a tervezett létesítmény területén. A tervezési területen régészeti emléket nem ismerünk, a tervezési területen védett műemléki érték nem található."
A helyrajzi számokat természetesen leegyeztették minden tekintetben.
A prezentáció után a polgármester megadja a lehetőséget a hozzászólásokra.
Koroknay Péter azt javasolja, hogy az üzem beruházói először az ipari vágányt hozzák el a területre, ez a legkézenfekvőbb megoldás, ugyanis akkor már az építőanyagot is ezen lehet szállítani. Legalább a Kőszeg-Szombathely közötti vasút életben marad.
Nagy Imre Győző elmondja, hogy maga is ezen az állásponton van, mindenképpen a vasutat kell használni az üzemmel kapcsolatos szállításra.
Kodolányi László szerint a negatívumokról erről nem esett szó. A sajtóban mostanában valóban kampány folyik a bioüzemanyagok ellen. Ezt az elhangzottak szemben nem lehet a nagy világcégekre fogni, mert éppen ők azok, akik a bioüzemanyag gyártást szorgalmazzák. Ez így van Európában és Amerikában is.
Viszont amit az UNESCO élelmezési professzor-szakértője mondott, azt kéri, hogy minden kőszegi képviselő olvassa el, mielőtt dönt a kőszegi üzemről. Ebben nemcsak a bioüzemanyagokról, hanem a mögötte álló agráripari termelési tevékenységről is szó van. Szerinte már eleve az nem igaz, hogy nincsen környezetszennyezés, mivel az alapanyagok előállításához nagy teljesítményű, Diesel-el működő gépeket használnak. Nagyon sok tehát a felmerülő aggály. Az előzetes fórumon még arról volt szó, hogy nem lesz közúti szállítás, most kiderült, hogy mégis lesz. Ez mindenképpen ellentmondásos, mert pld. Csepregről beviszik a kukoricát Szombathelyre és onnan vasúton hozzák ki Kőszegre?
Márai Géza, a Szent István Egyetem professzora, az Ökológiai Egyesület elnöke is aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, ha a megtermelt gabona felhasználási köre bővülne. Szerinte Magyarországon a gabona termelése nem fokozható, tekintettel a vegyipar és az állattenyésztés részére átadott mennyiségre. A 8 bioüzemanyagot gyártó erőmű igénye csak akkor elégíthető ki, ha az össze terület ilyen terményekkel lenne beültetve. Mindez természetesen az élelmiszerárak emelkedését vonná maga után.
Nem egészen világos számára, hogy a környezetvédelemnek mi volt a véleménye. A filmet látva neki az az érzése, mintha légüres térben lenne az üzem, pedig szerinte a kőszegi panorámát el fogja takarni, a Zsidány felőli és a hegy felőli oldalon is. A fásítással nem lehet mindent megoldani.
Szerinte a képviselő-testület akkor járna el helyesen, ha példát venne a múlt század elején működő elődjétől. Az akkori képviselő-testület csak kikötéssel bocsátotta rendelkezésre a MÁV nevelőintézet területét. Szerinte ebbe a szerződésbe is ki kellene kötni: amennyiben a bioetanol üzem nem épül meg, vagy bezárásra kerülne, a terület tulajdonjoga visszaszállna az önkormányzatra.
Nagy Imre Győző megválaszol a felvetésekre. Ismeri a felmerült aggályokat, de ismét utal Magyarország szerepére az EU-ban. Emlékeztet arra, hogy 2 M tonna kukorica intervenciós raktáron van, tehát az túltermelésből adódik, ezen kívül az ugaroltatást is támogatják. A bioüzemanyagok gyártása lehetőséget ad a magyar mezőgazdaság számára, hogy állandóan termelés legyen a földeken.
A létrejött projektcég, a Zölderőmű Zrt. egyik tulajdonosa az a cég is, amelyik az integrátor szerepét fogja biztosítani a kukorica ellátás terén. Nem fog tehát az előfordulni, hogy veszélybe kerül az alapanyag beszerzése, mert ezt szerződés fogja biztosítani.
A közúti szállítás a betakarítás kb. 3 hónapjára fog csupán szorítkozni.
A zöldhatósággal – mint említette – természetesen egyeztettek.
Kelemen Péter szerint több verzió is volt korábban arról, hogy a téglagyári tavat mire kívánják használni. A pontos helyrajzi számát nem tudja ugyan, de a tó a cég tulajdonába kerülne-e?
Racker Béla elmondja, hogy a projekt valóban érinti a téglagyári tavat, de ez nem fogja zavarni a horgász egyesületet. A tó csupán tüzivíz tározóként jelenne meg. A horgászok továbbra is nyugodtan pecázhatnak a tóban. Szerinte erre akár szerződést is lehetne kötni, a karbantartással egybekötve.
Colic Mijo szintén a horgász egyesület nevében kéri a polgármester urat: amennyiben a cég tulajdonába kerül a tó, Racker Béla úr elmondása legyen a szerződésbe belefoglalva, mely szerint csak tüzvédelmi célra van szükség a tóra és a horgászoknak továbbra is adják bérbe.
Simonits Zsolt kérdezi, hogy a gyártás során keletkezett melegvíz felhasználása hogyan történne?
Nagy Imre Győző válaszában ismét a tavaly decemberi lakossági fórumot idézi, ahol elmondták: a melegvizet a városi távhő ellátásban szeretnék mindenképpen felhasználni. A téli időszakban fűtési energiaként jelenhet meg, nyáron pedig olyan energiabázist biztosíthatna, ami akár más iparterület ellátását is biztosíthatná. Ez az olcsó hőenergia más iparterület fejlesztésében is megjelenthetne.
Seper András szerint a foglalkoztatásról eddig nem hallottak semmit.
Ma az a jellemző, hogy a kőszegi szakmunkások Ausztriában és Szombathelyen dolgoznak, a felsőfokú végzettségűeknek pedig csak Győr és Budapest a lehetőség.
Nagy Imre Győző elmondja, hogy 120 kvalifikált munkaerőt foglalkoztatna a kőszegi üzem, főleg vegyipari és logisztikai szakemberekre számítanak. Maga is tisztában van azzal, hogy dr. Mátrai István keze alatt a kőszegi gimnáziumban sok vegyész kezdte meg a tanulmányait. Remélhetőleg sok Kőszegről elkerült szakembert sikerül visszacsábítani.
Básthy Béla elsőként megjegyzi, hogy az elhangzottakkal ellentétben ő jobban szeretné, ha az EU inkább a magyar húsra meg tejre számítana.
A kőszegi üzem helyben kialakítandó tárolókapacitása mekkora lenne? A 3 hónapos szállítási időszak nyilván nem véletlen, mert felhalmozási időszak is van.
Szó volt arról, hogy a környezetvédelmi hatóság esetleg külön tanulmányra kötelezi a beruházót. Ezek szerint ez most nem áll fenn, de ez a város és a beruházó között mégis szóba jöhet.
Tisztázni szeretné az egyes cégek szerepét is (benne Nagy Imre Győzőét), mert a képviselő-testület eddig a GGOne Kft. nevével találkozott, most pedig felmerült a Zölderőmű Zrt. is.
Nagy Imre Győző tisztázza, hogy ő külső segítőként vett eddig részt kőszegi üzem létrejöttében és ha rábólint a projektre az önkormányzat, akkor esetleg műszaki vezető lenne. Magát a technológiát egy norvég csapat hozta Magyarországra és ő – Racker Bélával együtt – kezdettől fogva Kalocsára és Kőszegre gondolt, mint megfelelő helyszínre. Mindegyik helyszínen projektcég jött létre a megvalósításra és az üzemeltetésre. A bioerőművet 15 ciklusra tervezik. Mivel az alapanyag biztosító is érdekelt a cégben, nem kerülhet olyan helyzetbe az üzem, hogy az egyik évben sikerül kedvezményesen megszerezni az alapanyagot, a másikban pedig nem.
Major Balázs elmondja, hogy a Progresszió Kft. foglalkozott a környezetvédelmi engedélyezéssel. A 314/2004. Korm. rendelet előírásait idézi, amiben a jogszabály három fajta eljárást különböztet meg. Előzetes vizsgálatot (ezt mindenképpen kell készíteni), környezeti hatásvizsgálatot és egységes környezetvédelmi hatástanulmányt. Ez utóbbinak a kötelező elkészíttetése a hatóság döntéséről függ. A cégük már több bioetanol üzem engedélyeztetését végezte, a győri és a fehérvári hatóság nem szokott ilyent külön kérni. Ha a szombathelyi hatóság úgy dönt, akkor természetesen ezt el kell végezni és az minden jogszabályi előírásnak meg fog felelni.
Básthy Béla megjegyzi, hogy ezen az önkormányzatnak is el kell gondolkodnia.
Gróbi János a kőszegi erőmű tervezője válaszol a kapacitással kapcsolatos kérdésre. Ahogyan a képeken is látszik, 6 db sík tároló kerülne kialakításra, egyenként 10 000 m³-es kapacitással. 4 tárolóban a kukoricát, 1-ben a fapelletet és 1-ben a DDGS-t tárolnák. Ha a teljes kapacitás fel van töltve, akkor az az éves felhasználás 1/5-ét teszi ki. Mindez azt jelenti, hogy hetente egy alkalommal lenne szállítás, kivéve természetesen a betakarítás időszakát, amikor intenzívebb lenne.
Wurst Sándor a Csikar csárda tulajdonosa is hozzászól. Szerinte az egész bietanol üzem őt érinti a legjobban, mivel a környéken van a vendéglője. Milyen hatással lesz az üzem rá és a vállalkozására? Mi lesz, ha bűz, zaj stb. miatt esetleg a vendégei eltűnnek? Akkor hova fordulhat?
Nagy Imre Győző elmondja, hogy sem szag, sem más káros kibocsátása nem lesz az üzemnek. A korábban alkalmazott technológiáknál volt ilyen, de ez teljesen modern, zárt rendszerű technológia lesz.
Molnár László kőszegi vállalkozóként nagyon üdvözli a bioetanol üzem Kőszegre telepítését, mert az ipar fejlesztése nagyon fontos a város számára, ugyanis csak vendéglátásból nem lehet megélni. Végre egy olyan ipar, ami Kőszeghez igazodik, ami nem pld. az autóipart vagy más hasonlókat jelent, hanem a zöld kultúrát képviseli. Éppen itt az ideje hogy valami már beinduljon, mert a Kromberg-Schubert Kft. óta nem jelent meg Kőszegen semmilyen beruházó, illetve ha jött is, tovább lett küldve más településekre. Ez az üzem remélhetőleg a kvalifikált munkaerőt tartaná meg, amire szintén régóta nem volt példa a városban. Ő bízik abban, hogy a környezetvédelmi és mindenféle szempontoknak az üzem meg fog felelni, a várost esetleges negatív irányba nem viszi el és szó sincs arról, hogy a beruházó esetleg becsapná vagy "átvágná" a várost. Ő javasolja a Zölderőmű Zrt.-nek az üzem megépítését.
Nagy Imre Győző elmondja, hogy ők is tisztában vannak azzal, hogy Kőszeget jó és tiszta levegőjű városként tartja mindenki számon. Egyébként őket is megdöbbentette az a statisztika, mely szerint ennek ellenére a tüdőrákos megbetegedések az országos átlagnál magasabbak. Sok felszálló füstöt látni a városról, mivel viszonylag kis részen van csak távhő ellátás, remélhetőleg ez az üzem beindulásával tovább fog kiépül majd a hulladék hő energia miatt. Jó lenne, ha minél több intézmény és családi ház is átállna a távhőre és ezzel kevesebb pontszerű szennyező forrás jutna ki a levegőbe, ami a kontrol nélküli égetés miatt keletkezik.
Básthy Béla még a szennyvízkezelésről érdeklődik, mert korábban arról volt szó, hogy ez Szombathelyre megy, de ezek szerint a folyamatban marad.
Egyébként szerinte nem kell rossz szándékot felfedezni a kérdések feltevőitől, nyilván mindenki kíváncsi a részletekre.
Az üzem pellet igénye mekkora lesz és ez Magyarországról vagy külföldről fog érkezni-e?
A 15 éves projektciklust említve kérdés, hogy mi lehet az üzemmel, ennek letelte után, bár természetesen ez a beruházó cég kockázata.
Grób János elmondja, hogy az optimális szennyvíztisztításról és az elhelyezéséről még egyeztetések folynak, de közvetlenül vagy közvetve visszavezetik a gyártási folyamatba. Az üzemnek, mint erőműnek a működéséhez magas villamosenergia az igénye, de az üzem ezt maga megtermeli. Ezért van szükség a 70-80 ezer tonna fapelletre, ami külföldről jönne be. A legkorszerűbb szűrőrendszer a port és egyéb szennyeződéseket elektrofilterrel szűri ki a kiáramló füstgázból, ugyanis az is előírás, hogy ezt tisztítani kell.
Természetesen minden ilyen üzemnek van élettartama, amit most 15 évre becsülnek. Már most látszik, hogy az alkalmazott technológiák fejlődnek, így van ez a bioetanol gyártásban is, ami várhatóan át fog rendeződni cellulóz alapúra és ezzel megoldódni látszik a jelenlegi nagy probléma. 2013-14-re kerülhet a kőszegi üzem olyan állapotba, hogy célszerű lesz átállítani a legújabb technológiára.
Potyondi László szerint az alapanyagokról ma már többször volt szó, de arról nem, hogy mi lesz végtermékkel. Tudomása szerint a magyar piac teljesen megtelt. Mi lesz továbbá a melléktermékekkel?
Nagy Imre Győző elmondja, hogy a bioetanol átvételére vonatkozóan előzetes szándéknyilatkozatot kötöttek egy világcéggel, ami nem a MOL. A DDGS-t – ami tulajdonképpen a "szeszmoslék" állati eledelként lehet hasznosítani.
Kodolányi László szerint nem esett még szó a vízfelhasználásról.
A polgármester úrtól kérdezi, hogy a képviselő-testület szándékozik-e helyi népszavazást kiírni a bioetanol üzem építéséről.
Grób János elmondja, hogy a tervezett üzem vízfelhasználása jelentős, 80-100 m³/órás fogyasztással számolnak, ami egyrészt a Vízműtől vásárolt vízzel és ásott kutakból kívánják megoldani, de folyamatban vannak más elképzelések is.
Racker Béla elmondja még, hogy egy-egy projektcég az adott településen jön létre, ott lesz bejegyezve, az iparűzési adó és a foglalkoztatás miatt. Kőszegen a Zölderőmű Kft. készíti elő a projektet és végzi majd az üzemeltetést. A cég jelenleg Kőszegen bejegyzés alatt van.
Huber László Kodolányi László kérdésére elmondja, hogy a képviselő-testület felelősen meg fogja hozni a döntését e tárgyban. Helyi népszavazást a lakosság kezdeményezhet, ha a választópolgárok 15%-a aláírja. Nem tudni, hogy Kőszegen most jön-e el a "népszavazások korszaka", mert a Hunyadi szobor áthelyezésével kapcsolatban már elindult egy ilyen kezdeményezés. A bioetanol üzemmel kapcsolatban nincsen ilyenről tudomása. Remélhetőleg a lakosság megfelelő felelősséggel kezeli a népszavazás intézményét, bár természetesen lehet tovább ezzel a demokráciát "fűszerezni".
Wächter Balázs aziránt érdeklődik, hogy mikorra tervezik a megvalósítást és az anyagi lehetőségek rendelkezésre állnak-e vagy esetleg további támogatásra várnak. Ez utóbbi ugyanis bizonytalanságot eredményezhet. Valóban dicséretesek ugyan az építészeti tervek, de őt azért nem nyugtatták meg tájképi védettség miatt.
Nagy Imre Győző ismét a zöldhatóság véleményére utal, mely szerint az épület megfelelően alá lesz süllyesztve a talajba, így a tájkép védelmével kapcsolatban semmilyen kifogás nem merült fel.
A kivitelezés az engedélyezési eljárástól függ, ők 2009. év végére tervezik a próbaüzem beindítását, majd 2010. januárjától a teljes kapacitású üzemelést. A finanszírozás bankon keresztül történne. Más támogatással nem számolnak, amennyiben ilyen mégis adódna vagy valamilyen módon elnyerhető, az "talált pénzként" tovább növelheti a bioetanol üzem megvalósítását.
További észrevétel nem hangzik el, így a polgármester megköszöni mindenkinek a részvételt, majd 18.45 órakor bezárja a mai közmeghallgatást.
Kelt, mint az első oldalon.
Huber László s. k. Dr. Zalán Gábor s. k.
polgármester aljegyző
