| Önkormányzati belépés | |
 | |
| |
|
8/2000. (III. 1.) önkormányzati rendelete az önkormányzat adóhatósága anyagi érdekeltségéről
|
Rendelet letöltése
Rendelet nyomtatása
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzat ügykörébe tartozó adók hatékony beszedésének elősegítésére az önkormányzati adóhatóság anyagi érdekeltségi rendszeréről az alábbi rendeletet alkotja meg.
A rendelet célja
1. §
A rendelet célja, hogy az önkormányzat adóhatóságát az ügykörébe tartozó adók hatékony beszedésére ösztönözze az anyagi érdekeltség megteremtése révén.
Az anyagi érdekeltségi rendszerbe be nem vonható és bevonható adóbevétel
2. §
(1) Az anyagi érdekeltségi rendszerbe nem vonható be az az adóbevétel, mely az adók rendes megfizetéséből – az esedékesség előtt, vagy esedékességkor megfizetett adóbevételből – származik.
(2) Nem számít bele az anyagi érdekeltségi rendszerbe az az adóbevétel sem, melyet az adótartozással érintett személyek fizetési felszólítás alapján fizettek meg. Az adóhatóság köteles az esedékesség napjáig meg nem fizetett adótartozások tekintetében az adósok számára az esedékességet követő 10 napon belül fizetési felszólítást küldeni. A fizetési felszólítások küldéséről ellenőrizhető módon nyilvántartást kell vezetni.
3. §
Az anyagi érdekeltségi rendszerbe az adóhiány feltárása és beszedése tartozik.
4. §
(1) Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított, a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó különbözete.
(2) Adóhiány feltárása alatt az (1) bekezdésben meghatározott hiány megállapítását kell érteni.
(3) Adóhiány beszedése az (1) bekezdésben meghatározott adó beszedését jelenti, akár végrehajtás útján is.
Az anyagi érdekeltség feltételei
5. §
(1) Az anyagi érdekeltségre fordítható összeg:
a) a b) pont kivételével minden helyi adó esetében adóhiány feltárása és beszedésekor a feltárt és beszedett adóhiány 40%-a, de legfeljebb a részesülő dolgozó éves nettó alapbérének 20%-a;
b) idegenforgalmi adó esetében a feltárt és beszedett adóhiány 50%-a.
(2) A gépjárműadó esetében az önkormányzatnál maradó részből képezhető az érdekeltségre fordított összeg.
6. §
Az adóhiány feltárása és beszedése során az érdekeltségre fordítható összeg megállapításakor a beszedett összegből le kell vonni: a felkért szakértő (adószakértő, könyvvizsgáló stb.) közreműködéséért fizetett díjakat, valamint a végrehajtással kapcsolatban, határozatban megállapított költségeket.
Az anyagi érdekeltségre fordítható összeg elkülönítése és felhasználása
7. §
Az anyagi érdekeltségi rendszerbe bevonható adóbevételekről az adóhatóság tételes nyilvántartást vezet, amely adónemenként csoportosítva tartalmazza az adóhiányt megállapító határozat számát és keltét, az adós adatait, a feltárt hiány összegét, a befizetések összegét és dátumát. A nyilvántartás alapján a jegyző – az adott év december 31-ei állapota szerinti – kimutatást készít minden év január 30-ig.
8. §
A polgármester felhatalmazást kap arra, hogy az adóbevétel anyagi érdekeltségi kimutatás, illetve javaslat alapján jutalék kifizetését engedélyezze. (A javaslatot úgy kell készíteni, hogy a jutalék járulékterheivel is számolni kell.)
Az érdekeltségi jutalék elvonása
9. §
Az érdekeltségi jutalékot a képviselő-testület részben, vagy egészben elvonhatja. Az elvonás akkor történhet:
– ha a szervezeten belüli belső ellenőr, munkafolyamatba épített ellenőrzés, vagy külső szakértővel végrehajtott belső ellenőrzés során,
– illetve felügyeleti jellegű ellenőrzés során
az adóbeszedési tevékenységgel kapcsolatban jelentős hibák, hiányosságok merültek fel.
A hibák jelentőségének megítélése a képviselő-testület döntése alapján történik.
Anyagi érdekeltségi juttatásban részesíthetők
10. §
(1) Anyagi érdekeltségben részesíthető az adóhatáskör címzettje, valamint az adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselők.
(2)Nem részesíthető érdekeltségi célú juttatásban az a személy aki nem működött aktívan közre az adóbeszedésben.
(3)A jegyző az érdekeltségi célú juttatásra vonatkozó javaslatában indokolni és igazolni köteles, hogy mely személy, milyen tevékenysége alapján részesül a javasolt mértékű jutalékban.
Záró rendelkezések
11. §
A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
Az anyagi érdekeltségi rendszert első ízben az 1999. évi adóbevételek esetében lehet alkalmazni.
Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete 22/1993. (XII. 30.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
Kőszeg, 2000. február 24.
Básthy Tamás s. k. Dr. Tóth László s. k.
polgármester jegyző
A rendelet célja
1. §
A rendelet célja, hogy az önkormányzat adóhatóságát az ügykörébe tartozó adók hatékony beszedésére ösztönözze az anyagi érdekeltség megteremtése révén.
Az anyagi érdekeltségi rendszerbe be nem vonható és bevonható adóbevétel
2. §
(1) Az anyagi érdekeltségi rendszerbe nem vonható be az az adóbevétel, mely az adók rendes megfizetéséből – az esedékesség előtt, vagy esedékességkor megfizetett adóbevételből – származik.
(2) Nem számít bele az anyagi érdekeltségi rendszerbe az az adóbevétel sem, melyet az adótartozással érintett személyek fizetési felszólítás alapján fizettek meg. Az adóhatóság köteles az esedékesség napjáig meg nem fizetett adótartozások tekintetében az adósok számára az esedékességet követő 10 napon belül fizetési felszólítást küldeni. A fizetési felszólítások küldéséről ellenőrizhető módon nyilvántartást kell vezetni.
3. §
Az anyagi érdekeltségi rendszerbe az adóhiány feltárása és beszedése tartozik.
4. §
(1) Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított, a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó különbözete.
(2) Adóhiány feltárása alatt az (1) bekezdésben meghatározott hiány megállapítását kell érteni.
(3) Adóhiány beszedése az (1) bekezdésben meghatározott adó beszedését jelenti, akár végrehajtás útján is.
Az anyagi érdekeltség feltételei
5. §
(1) Az anyagi érdekeltségre fordítható összeg:
a) a b) pont kivételével minden helyi adó esetében adóhiány feltárása és beszedésekor a feltárt és beszedett adóhiány 40%-a, de legfeljebb a részesülő dolgozó éves nettó alapbérének 20%-a;
b) idegenforgalmi adó esetében a feltárt és beszedett adóhiány 50%-a.
(2) A gépjárműadó esetében az önkormányzatnál maradó részből képezhető az érdekeltségre fordított összeg.
6. §
Az adóhiány feltárása és beszedése során az érdekeltségre fordítható összeg megállapításakor a beszedett összegből le kell vonni: a felkért szakértő (adószakértő, könyvvizsgáló stb.) közreműködéséért fizetett díjakat, valamint a végrehajtással kapcsolatban, határozatban megállapított költségeket.
Az anyagi érdekeltségre fordítható összeg elkülönítése és felhasználása
7. §
Az anyagi érdekeltségi rendszerbe bevonható adóbevételekről az adóhatóság tételes nyilvántartást vezet, amely adónemenként csoportosítva tartalmazza az adóhiányt megállapító határozat számát és keltét, az adós adatait, a feltárt hiány összegét, a befizetések összegét és dátumát. A nyilvántartás alapján a jegyző – az adott év december 31-ei állapota szerinti – kimutatást készít minden év január 30-ig.
8. §
A polgármester felhatalmazást kap arra, hogy az adóbevétel anyagi érdekeltségi kimutatás, illetve javaslat alapján jutalék kifizetését engedélyezze. (A javaslatot úgy kell készíteni, hogy a jutalék járulékterheivel is számolni kell.)
Az érdekeltségi jutalék elvonása
9. §
Az érdekeltségi jutalékot a képviselő-testület részben, vagy egészben elvonhatja. Az elvonás akkor történhet:
– ha a szervezeten belüli belső ellenőr, munkafolyamatba épített ellenőrzés, vagy külső szakértővel végrehajtott belső ellenőrzés során,
– illetve felügyeleti jellegű ellenőrzés során
az adóbeszedési tevékenységgel kapcsolatban jelentős hibák, hiányosságok merültek fel.
A hibák jelentőségének megítélése a képviselő-testület döntése alapján történik.
Anyagi érdekeltségi juttatásban részesíthetők
10. §
(1) Anyagi érdekeltségben részesíthető az adóhatáskör címzettje, valamint az adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselők.
(2)Nem részesíthető érdekeltségi célú juttatásban az a személy aki nem működött aktívan közre az adóbeszedésben.
(3)A jegyző az érdekeltségi célú juttatásra vonatkozó javaslatában indokolni és igazolni köteles, hogy mely személy, milyen tevékenysége alapján részesül a javasolt mértékű jutalékban.
Záró rendelkezések
11. §
A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
Az anyagi érdekeltségi rendszert első ízben az 1999. évi adóbevételek esetében lehet alkalmazni.
Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete 22/1993. (XII. 30.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
Kőszeg, 2000. február 24.
Básthy Tamás s. k. Dr. Tóth László s. k.
polgármester jegyző
