English
English |
Deutsch
Deutsch |
Francaise
Francaise |
Italiano
Italiano |
Magyar
Magyar
Kapcsolat
NYITÓLAPAKTUÁLISA VÁROSKULTÚRA, SZÓRAKOZÁSIDEGENFORGALOMÖNKORMÁNYZATINTERAKTÍV
A város
Séta a városban
Szentháromság-szobor
A szobrot a pestis leküzdésének emlékére emelték 1713-ban. A kőszegi pestisszobor egyike a legkorábbi magyarországi Szentháromság-szobroknak
Városháza
Magyarországon talán az egyetlen olyan középület, amely létrejöttétől a mai napig megőrizte eredeti rendeltetését.
Városkút
A Jurisics tér egyik dísze az egykori Városkút. 1766-ban létesítette a város egy korábbi láncos kút helyén, amelynek egykori létezését írásos adatok bizonyítják.
Térkép
Használja a Térképbank keresőszolgáltatását a kőszegi utcák, címek megkereséséhez: töltse ki az Utca és Házszám mezőket, majd klikkeljen a "Keress!" gombra.
Utca:
Házszám:
NYITÓLAP > A város > Kőszeg környéke > Bozsok
| More
Látnivalók Kőszeg környékén
Bozsok
Bozsok
Cák
Cák
Kőszegdoroszló
Kőszegdoroszló
Kőszegszerdahely
Kőszegszerdahely
Velem
Velem
Léka (Lockenhaus)
Léka (Lockenhaus)
Rohonc (Rehnitz)
Rohonc (Rehnitz)
Bozsok
A 420 fő körüli kisközség határában őskori kőeszközöket, magában a faluban római villa maradványait találták meg. A település felett húzódó völgyből indult a Savariát ellátó vízvezeték egyik ága. Az első írásbeli említése 1279-ből való, Villa Bosuk néven. Ekkor Szent Vid várához tartozott, a Németújváriak fennhatósága alatt, akik később Rohonchoz kapcsolták és a 15. század elejéig birtokolták. 1405-ben a Garaiak kapták meg. 1445-ben III. Frigyes foglalta el. Rohonc visszafoglalása után Mátyás adományozta hűséges hívének, Tárnok Péter királyi kincstartónak, aki Bornemissza Jánosnak adta tovább. Az ő halála után a Sibrik-család kapta királyi adományként, de az 1538-ban Szalónak és Rohonc tulajdonába jutott Batthyány-család is igényt tartott rá. Õk azonban csak 1616-17-ben tudták megvásárolni a falu egy részét és az egyik kastélyt.

A falut az 1532-es török támadás teljesen elpusztította, így horvátokat telepítettek be. Õk, bár sokáig őrizték nyelvüket, a 19. század második felére magyarrá lettk. 1552-ben Sibrik Gergely két részre osztotta birtokait. Mindkét ági örökösei lakóhelyet építettek maguknak a faluban. Az idősebbik ágé lett a ma is látható kastély. Erről sokáig azt állították, hogy Mátyás király vadászkastélya volt. A talán Árpád-kori alapokra épített 3 részes nemesi lakóházból - melyet 1554-ben említenek először - csak 1614-ben építettek, a török portyázók elleni védekezés miatt, erődített várkastélyt. 1702-ben korszerűsítették, majd 1815-ben nyerte el mai alakját. A Sibrik-család 1906-ban adta el Végh gyulának, az Iparművészeti Múzeum későbbi főigazgatójának, aki igazi szerelmese volt a kastélynak és a környéknek is. 1959-ben végezték el műemléki felújítását, amikor Vas Megye Tanácsa üdülőházává alakították át. Ma Sibrik Kastélyszálló néven várja a vendégeket. A községben két rom látható. Az egyik a Batthyány-kastély, amelyet 1841-ben villámcsapás következtében kiütött tűz pusztított el. Pedig ez kedvelt várkastélya volt Rohonc urainak. Itt vendégeskedett 1698-ban II. Rákóczi Ferenc és 1813-ban Ferenc császár is. A második a volt Szentháromság-templom, a ma is működő középkori eredetű, Szent Annának szentelt templom mellett található. Ezen kívül van még egy kápolna a községben, ezt Szent József tiszteletére állították 1775-ben.


Kőszeg Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház E-mail: | Részletes kapcsolat adatok >

Honlapkészítés