English
English |
Deutsch
Deutsch |
Francaise
Francaise |
Italiano
Italiano |
Magyar
Magyar
Kapcsolat
NYITÓLAPAKTUÁLISA VÁROSKULTÚRA, SZÓRAKOZÁSIDEGENFORGALOMÖNKORMÁNYZATINTERAKTÍV
Kultúra, szórakozás
Várszínház 2010
HÉLÈNE (LEN) HAGENDOORN KIÁLLÍTÁSA
UTCASZÍNHÁZ
Magyar Állami Népi Együttes: TÁNCOS MAGYAROK
PLAKÁTKIÁLLÍTÁS TRIFUSZ PÉTER munkáiból
Sass Szilvia és Teleki Miklós HANGVERSENYE
IRGÜNC-BURGUNC – csecsemőszínház
Füst a szemben - Cseh Tamás est
Paul Maar: HOPPLÁDA
Nino Manfredi – Nino Marino: KÖNNYŰ ERKÖLCSÖK
Dés László, Geszti Péter, Békés Pál: A DZSUNGEL KÖNYVE
Palya Bea – EGYSZÁLÉNEK koncert
Hašek-Marek-Mikó: SVEJK VAGYOK
HOBO - CSAVARGÓK TÍZPARANCSOLATA
Tasnádi István: KUPIDÓ – szatírjáték
Sándor Quartett – koncert
Marilies Förster KIÁLLÍTÁSA
Móricz Zsigmond: NEM ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜL
Szászcsávási banda
Álomevők - Mozgásszínház
GAIA - kortárs-tánc-báb színház
"Ez úgy igaz, ahogy hiszitek" - Berecz András műsora
Szergej Medvegyev: FODRÁSZNŐ
A. R. Gurney: LOVE LETTERS – szerelmes levelek
I Love A Piano - Malek Andrea musical és sanzon estje
Ami a Márai naplóból kimaradt - Bálint András műsora
Elfriede Jelinek: Kézimunka
MOLIERE: A FÖSVÉNY
Nagyvárosi Bujdosók –táncszínház
Halász - Eisemann – Békeffi: Egy csók és más semmi
NYITÓLAP > Kultúra, szórakozás > Várszínház > 2010 > Ami a Márai naplóból kimaradt - Bálint András műsora
| More
Ami a Márai naplóból kimaradt - Bálint András műsora
JÚLIUS 28., 20.30 óra, Jurisics vár
Belépőjegy: 1.500.-Ft


"Szerelmem a magyar nyelv" - vallja Márai Sándor, és vele mondja lassan tíz éve Bálint András is.
A színész-rendező-színdirektor már a 100. születésnapon - 2000 április 11-én - sem a divatos-érzelgős Márait szólaltatta meg,
helyette inkább a naplójegyzeteiből szemezgetett, merthogy - mint mondja - nincs is annál érdekesebb.

Márai Sándor, eredeti nevén Grosschmid Sándor (Kassa, 1900. április 11. - San Diego, Kalifornia, 1989. február 2.) magyar író, költő, újságíró.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között.
Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott.
Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki.
Ezt nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének köszönhette, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője,
s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált,
így kötelességének tartotta, hogy ezeknek az eszményeknek hangot adjon műveiben.


Kőszeg Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház E-mail: | Részletes kapcsolat adatok >

Honlapkészítés