Kőszeg Város Hivatalos Honlapja

Kiss János altábornagy emlékezete

2018. december 8-án, pénteken, 11.00 órakor a kőszegi temetőben található hős sírboltja előtt lesz megemlékezés és koszorúzás. Beszédet mond: Dr. Hende Csaba a parlament alelnöke, országgyűlési képviselő.

Közreműködnek: MH 11. Arrabona Légvédelmi ezred díszőrei, Kőszegi Darabontok, Kőszegi Nyugállományúak Egyesülete, Horváth Anikó.

Kiss János altábornagy
(1883-1944)


Kiss János (Erdőszentgyörgy, 1883. március 24. – Budapest , 1944 december 8.); altábornagy. Székely katonacsalád sarja.
Ősrégi székely nemesi katonacsaládból származott, amelyről már 1518-ból marad meg említés. Apja, kolosvári Kiss János, királyi tanácsos, pénzügyi igazgató, anyja, Karácsoni Róza (1860-1899) volt. Apai nagyapja, kolosvári Kiss Antal (1816-1904) magyar királyi honvéd ezredes volt. Anyját nagyon korán veszítette el. Apja, újra megnősült: kissomlyósi és kisgeresdi Doktorits Saroltát (1871-1941) vette el. 1902-ben elvégezte a nagyszebeni hadapródiskolát. Az első világháború után a kőszegi katonai alreáliskola tanára, majd egy kerékpáros dandár parancsnoka, végül a honvédség gyalogsági szemlélője lett. 1919-ben feleségül vette a Bakó Ilonát, akivel a kőszegi évek alatt ismerkedett meg. 1939-ben az ország német orientációja elleni tiltakozásul nyugdíjba vonult, ettől kezdve Kőszegen élt. Bajcsy-Zsilinszky Endre 1943-ban nagybaconi Nagy Vilmos távozásakor javasolta Horthynak, hogy Kiss Jánost nevezze ki honvédelmi miniszternek, de erre nem került sor. 1943 decemberében tagja volt az újvidéki vérengzés elkövetőinek tárgyalására kirendelt hadbíróságnak. 1944-ben a német megszállás után haditervet dolgozott ki, amelyben javasolta, hogy a magyar hadsereg csatlakozzon a jugoszláv ellenállási mozgalomhoz.

A nyilas hatalomátvételt követően Bajcsy-Zsilinszky személyes kérésére csatlakozott a magyar ellenállási mozgalomhoz és a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának akkor létesült Katonai Vezérkarának vezetője lett.

1943 decemberében tagja az újvidéki vérengzés bűnösei ügyének tárgyalására kirendelt hadbíróságnak. 1944-ben nagyszabású stratégiai tervezetet dolgozott ki, amelyben javasolta, hogy a német megszállás után kialakult helyzetben a magyar hadsereg vonuljon vissza a Balkánra és csatlakozzék a jugoszláv ellenállási mozgalomhoz. 1944 november elején a KMP által szervezett, Bajcsy – Zsilinszky vezetése alatt álló magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága megbízottat küldött Kőszegre, hogy felkérje Kiss Jánost a bizottság kebelében létesült Katonai Vezérkar vezetésére. Kiss János Budapestre utazott, átvette az ellenállási mozgalom katonai szervezetének irányítását, s kidolgozta a budapesti felkelés katonai tervezetét. Ennek kivitelezésére nem kerülhetett sor, mivel 1944. november 22-én a nyilas nyomozószervek, árulás révén tudomást szerezve a mozgalomról, annak több vezetőjét, köztük Kiss Jánost is elfogták. Kétheti kegyetlen vallatás után a nyilas haditörvényszék halálra ítélte, s a Margit körúti katonai fegyházban kivégezték.


Kiss János

/honvéd altábornagy/

(Erdőszentgyörgy, 1883. március 24.- Budapest. 1944. december 08.)



Legfontosabb életrajzi adatok:

1902-ben elvégezte a nagyszebeni gyalogsági hadapródiskolát. Hadapród tiszthelyettes.
1902- 1918 között a 11. tábori vadászzászlóaljban szolgált.
1903-ban megkapta a hadnagyi rendfokozatot.
1910-ben főhadnagy.
Az I. Világháborúban század és zászlóalj-parancsnoki beosztásokban frontszolgálatot teljesített, több alkalommal megsebesült.
1915-ben százados.
1919-ben belépett Horthy Miklós „nemzeti hadsereg” -be.
1921 szeptemberétől a 3. kerékpáros zászlóalj parancsnoka.
1921-ben alezredes.
1923- 1924-között az inotai közelharc tanfolyam tanára.
1924- 1925-között az Örkényi tábori gyalogsági harcvezetési és lőiskolán a harceljárás és közelharc kiképzés vezetője.
1927-ben ezredesé nevezték ki.
1928. szeptember -1932. július között a Mátyás király 5. honvéd gyalogezred parancsnok helyettese.
1933. augusztus- 1934. február között a 4. határőrkerület parancsnok helyettese.
1934- 1935- között Baranya vármegye testnevelési és népgondozó felügyelője.
1936. január- 1936 áprilisa között az 1. vegyes dandár kerékpáros gyalogsági parancsnoka.
1936. november- 1938. július között a Honvédség Főparancsnokának gyalogsági szemlélője mellé beosztott tábornok.
1936-ban előléptetik tábornokká.
1938. altábornagy.
1938. júliustól a Honvédség Főparancsnokának gyalogsági szemlélője.
1939. május. 01-jén 37 éves katonai pályafutás után a politikai és hadvezetés német orientációja elleni tiltakozásként nyugdíjba vonult.
1943. október: Tagja az újvidéki vérengzés bűnösei felett ítélkező hadbíróságnak.
Tervet dolgoz ki esetleges német megszállás után a magyar hadsereg és a jugoszláv ellenállási mozgalom együttműködésére.
1944. október: Bajcsy-Zsilinszky Endre felkérésére vállalja a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága Katonai Vezérkarának vezetését. Kőszegről Budapestre utazik.
1944. november. 22-én: árulás folytán a nyilas nyomozó szervek a kibontakozó szervezkedés nyomára jutnak. Kiss János letartóztatják.
1944. november 23-tól - december 03-ig: a nyilas Nemzeti Számonkérő Szervezet őrizetében súlyosan megkínozzák.
1944. december 06-tól- december 08-ig a főtárgyaláson a statáriális tanács kötéllel végrehajtandó halálbüntetésre ítélik.
1944. december 08-án délután 15-kor a Margit kőrúti honvéd fogház udvarán felakasztják.
1945. március 15-vel Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Elnöksége és a Miniszterelnök úr 26. 436/ Eln. Szü.-1945. számú rendelet alapján a nemzeti ellenállási mozgalomban vértanúhalált halt vitéz Kiss János altábornagyot vezérezredessé előléptette. (1945. június 1. 7. számú Honvédségi Közlöny.)